A Gruevszki-ügy, a Jobbik tiltott pártfinanszírozása, a csok változásai és a légszennyezettség jelentette gondok voltak az Országgyűlés hétfői ülésnapjának legtöbb vitát kiváltó témái. Bár a volt macedón kormányfő történetében világosan rendelkeznek a magyar jogszabályok a különös elbírálásra jogosult személyek ügyintézéséről, az ellenzék érezhetően nem engedi el a témát.
Szabó Tímea (Párbeszéd) Nikola Gruevszki ügyét hozta szóba. Szerinte, ha valóban folyik menekültügyi eljárás, akkor azzal a kormány nemcsak az uniós, hanem a saját maga által szigorított magyar jogszabályokat is megsérti a volt magyar macedón miniszterelnök ügyében. A képviselőnő szerint Gruevszkit sem politikai nézetei, sem vallási vagy társadalmi csoporthoz való hovatartozása miatt nem üldözték hazájában, kizárólag korrupció miatt ítélték el. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: menekültügyi eljárás van folyamatban, és amely szempontokat Szabó Tímea felvetett, egy ilyen eljárás keretében értelmezhetők és értelmezendők. Ennek lefolytatása a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal feladata, a hivatalnak a jogszabályok alapján kell döntést hoznia. A miniszter külön örömének adott hangot, hogy az elmúlt évek harcai után az ellenzéki képviselő ilyen hatékonyan lép fel egy menekültügyi jog megadása ellen. Varju László a Gruevszki-üggyel kapcsolatban azt kérdezte a kormánytól: ők is úgy akarnak-e majd elmenekülni Magyarországról, ahogyan a volt macedón miniszterelnök menekült el saját hazájából. Közölte: tiltakoznak az ellen, hogy Magyarországot népük elől menekülő, korrupt, bukott politikusok, bűnözők gyűjtőhelyévé tegyék. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: a kormány nem menekül, hanem meg van választva, egymás után harmadszor, kétharmaddal. Akiket elhajtottak a magyarok, azok önök – fordult a DK-s képviselőhöz, akinek azt üzente, nincs morális alapjuk számonkérésre.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint jogellenesen érkezett Magyarországra a hazájában jogerősen elítélt Nikola Gruevszki, volt macedón miniszterelnök. Úgy tűnik, a magyar kormány feladta menekültellenes politikáját és befogad egy menekültet, aki nem politikai, vallási okokból, vagy háború elől, hanem az igazság, börtönbüntetés elől menekül – mondta. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára felszólalását úgy kezdte, meg kell védenie Brüsszelt, Belgiumot, mert ha politikai okokból üldözött állam- és kormányfőknek nincs joga menedékjogi kérelmet benyújtani, akkor Belgium jelenleg is megszegi a szabályokat. Szóvá tette, hogy nem egyértelmű a Jobbik álláspontja a bevándorlásról. Megerősítette, a volt macedón miniszterelnök menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, annak elbírálása folyamatban van. A 2007-es menedékjogi törvény 71/A. paragrafusának 7. bekezdése tette lehetővé, hogy a volt kormányfő a kérelmét ne tranzitzónában nyújtsa be – magyarázta az államtitkár. Hozzátette: ez a rendelkezés arról szól, hogy különleges bánásmódot igénylő személyek esetén a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Orbán Balázs hangsúlyozta: sem a magyar állam, sem a magyar hatóságok nem segítették Nikola Gruevszkit a Macedóniából való kijutásban.
Több zöldfelületet szeretne az LMP, de a telepítést nem szavazta meg
Ungár Péter (LMP) felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Budapesten arányaiban több ember hal meg a légszennyezettség következtében, mint bármelyik vidéki városban. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány támogatja-e a fővárosi dugódíj bevezetését és tesz-e valamit annak érdekében, hogy növekedjen a zöldfelületek aránya. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszként emlékeztetett a fővárosi fatelepítési programra. Hozzátette, éppen az LMP az a párt, ami ellenzi az egyik legnagyobb fővárosi fatelepítési programot, aminek következtében a Városligetben hatvanról hatvanöt százalékra emelkedne a fás területek aránya. Az államtitkár megemlítette a Fűts okosan kampányt, valamint a szállópor csökkentéséért indított programot is. A viszontválaszok során az államtitkár és a képviselő vitába keveredtek, mert Ungár Péter szerint a Városligetben csökkeni fog a zöldterületek aránya, míg Rétvári Bence szerint viszont növekedni.
A Jobbik titokzatos feketepénzei
F. Kovács Sándor (Fidesz) a hétfői ülésnapon arról beszélt, hogy a nemzeti jogrend világos keretet szab a pártok működésének, és ezen normákat valamennyi bejegyzett párt köteles betartani. Felidézte a Jobbik gazdálkodási botrányát és azt mondta: újabb és újabb kétes ügyletek kerültek felszínre a párt balra tolódásával. Ideje lenne, hogy a Jobbik tiszta vizet öntsön a pohárba – jegyezte meg, és megkérdezte, hogy meddig folytatható még a zavaros gazdálkodás. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkár úgy fogalmazott: a Jobbik ma már árnyéka annak a pártnak, amely a közélet megtisztításáról beszél. Reménytelen helyzetben lévő párt, kétes ügyekkel, rohamos a tagcsökkenés, és tovább gyűrűzik az illegális pártfinanszírozási botrány – sorolta. Idézte az ÁSZ megállapításait, és rámutatott: a választóikat is becsapták, a tőlük összegyűjtött összeget nem a jelzett módon használták fel, majd később nem is tüntették fel megfelelően. Az ÁSZ most is a megfelelő módon fog eljárni – jelezte. Bár a Jobbik képviselői hétfőn számos témában kérdeztek, illetve hozzászóltak azokhoz, a tiltott pártfinanszírozásról nem ejtettek szót.
A KDNP a csok változásairól
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy a csok népszerűsége töretlen, a kedvezménnyel eddig több tízezer család élhetett. A csok a gyermekvállalási kedv mellett a hazai építőipar fellendítéséhez, a vidék megmaradásához is hozzájárul – jegyezte meg a KDNP-s politikus, aki rámutatott: évente negyven százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma, a legtöbben harminc-negyven éves koruk között veszik igénybe a támogatást, tizenegy százalékuk vállal előre gyermeket. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: a mostani kormány kilencvenezer családnak tudott segítséget adni 257 milliárd forint értékben a csok bevezetésével. Háromszáznyolcvanezer ember lakhatásán segítettek, és harmincezer gyermek vállalásához, jövőbeni megszületéséhez tudtak hozzájárulni. Az áfa-visszatérítés lehetőségével ötvenegymilliárd forint értékben éltek a magyar emberek – részletezte, hozzátéve: fontos, hogy a nemzeti konzultációban is megvédjék ezeket az eredményeket. Az államtitkár kitért arra is, hogy az első háromnegyed évben 10218 lakás épült, ami huszonnyolc százalékos bővülést jelent. Emlékeztetett: március 15-től rugalmasabbá váltak a feltételek, rövidült az eljárási határidő. Mivel sikeres a konstrukció, ezért úgy döntöttek, hogy tovább bővítik a lehetőségeket, és kiterjesztették a hitelfelvételi lehetőséget.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS