TGM bejelentette igényét a rémuralomra!

Csak egy diktatúrában jelenhet meg egy ekkora baromság a piacvezető ellenzéki újság fő helyén. A piacvezető nem irónia: a megkopott Index valószínűleg még mindig a legolvasottabb médium ma Magyarországon. A vérdiktatúra rafinériája kell hozzá, hogy ne legyen betiltva, pedig egy jó kis betiltás sokat emelne a reputációján, amire szüksége is lenne. Ehelyett az Index azzal erodálja magát és ijesztgeti a jóérzésű olvasóit, hogy Tamás Gáspár Miklós-interjút közöl.

Csak az nyugtatott meg, hogy a szélsőségektől mentes, megfontolt, tudományos alaposságú elemzéseket tartalmazó, nyíltan demokráciaellenes, sztálinista hangulatú förmedvény rögtön címként tartalmazza a következő csúcsmondatot: „Ez a legreakciósabb ország a Földön.” Reméljük, igaza van, mert mi egy ilyenben akarunk élni. Egy olyan országban, ahol bizonyosan nem veszik még egyszer komolyan Marx baromságait és olyan késői követőinek őrjöngéseit, akik még marxistának is hülyék.

Kötelező olvasmány mindenkinek, aki még nem pánikolt be a globális felmelegedéstől, az iszlamizációtól vagy attól, hogy az EU első embere egy degeneráltra ivott alkoholista és ez láthatólag senkit nem zavar. TGM ugyanis teljesen nyíltan javasolgatja, hogy a szélsőbaloldal megoldásaival „modernizálják” Magyarországot.

Több egyetemista van a világon, mint volt. Diákok tízezrei olvasnak olyan elméleti szövegeket és magas irodalmat, amelyeket ilyen tömegben soha nem olvastak az emberek.

Íme, Marx töményen: a mennyiség minőségbe csap át. TGM valóságérzékelése (és bárkié, aki komolyan veszi) ezen a szinten rekedt meg. TGM, gondolom, nem nagyon találkozik egyetemistákkal mostanában. Mert azok lehet, hogy olvasnak modern „irodalmat” meg „elméleti szövegeket”, mert néhány száz oldal elolvasása nélkül egyelőre nem lehet társadalomtudományos diplomát szerezni, de eredeti műveket néhány genderszeméten kívül valójában nem olvasnak. Csak jelzem, hogy TGM ifjúkorában egy diplomához még egy átlagos középiskolai magyar tanárnak is százezer oldalt kellett értően elolvasni. És ehhez a romláshoz egész Európában az a ’68-as ihletettségű marxista-maoista értelmiség teremtette meg a lehetőséget, aminek újjászületését most olyan lelkesen ünnepli. Az egész társadalomtudományos oktatás az interpretációk interpretációjának a piktogram-twitterposzt jellegű interpretálásává züllött.

De az omnipotens mindentudás érzését, azt adják hozzá!

Ez az érzés járja át egyébként TGM-et is, ami a Heller-, Vajda-, Konrád-interjúkon edzett liberális szerkesztőket nem pánikoltatja be, hiszen ők is ezt érzik. Ez az igaz akarat diadala. Elég akarni a marxizmust, és akkor jó lesz.

TGM és a hozzá hasonlók, akik egész életükben vakon a saját érdekeiket követték – a látványszolidaritás kötelező kűrjeivel árnyékolva ezt -, természetesen mindig elítélően nyilatkoznak azokról az emberekről, akik az elveikért (mármint az ő kommunista-liberális elveikért) nem hajlandók mindenüket feláldozni. Vagyis szinte mindenki másról. TGM vénségére egy igaz komcsi lett. A kérdés csak az, hogy mikor nem volt az?

A kommunista az, akinek erkölcsi kritikája van, de az magára persze nem vonatkozik, de igazán kommunistává és persze liberálissá az tesz valakit, ha semmiféle konkrét javaslata nincs, az eszme három mondatos összefoglalásán kívül, hogy bármit a valóságban hogyan is kellene megcsinálni. TGM is mellőzi a csúf valóság belekeverését az ideák világába, azon az apróságon kívül természetesen, hogy kéjes örömmel tölti el azon képzete, miszerint sok száz, marxistává torzított fiatalember tér vissza a nyugati egyetemekről, akik nem a diktatúrát, hanem egyenesen a kapitalizmust fogják lerombolni, egy olyan országban, amelyet TGM szerint is éppen ez a kapitalizmus működtet. TGM véleményét – rejtve persze – a tanszabadságról, a szólásszabadságról is megtudhatjuk, mérhetetlenül elítél ugyanis bármilyen olyan törekvést az oktatásban, a sajtóban, amelyben a marxizmuson kívüli szólás- és gondolatszabadság előfordul. A jobboldali sajtó és a jobboldali értelmiség káros. Elítéli a cenzúrát, miközben gátlástalanul arra utalgat, hogy nekünk nem is kellene léteznünk. TGM teljes mondanivalóját áthatja az eszelős középosztály-ellenesség. Igazi ostoba kommunista, aki a középosztályt akarja lerántani a teljes nincstelenségbe, mindenkit, aki dolgozik, a maradék működő magyar ipart a helyi tulajdonosréteg kinyírásával eliminálná. A totális világszolidaritást (migránsszolidaritást) csak a társadalmat működtető emberekkel, családokkal akarja kifizettetni. És csodálkozik, hogy azoknak ez nem tetszik.

Annyi esze sincs – habár az általa természeti erőnek (tulajdonos nélküli érdekgépezeteknek) tekintett multik, autógyártók szerepére kitér -, hogy észrevegye, az ő ellensúlyuk csak egy erős helyi kormány lehet.

TGM javaslata gyakorlatilag az – habár kimondani nem meri -, hogy a globális multik uralmát fogadjuk el, alattuk meg csináljanak kommunizmust helyi szinten, hogy az erkölcsi önkielégítés feltételei meglegyenek.

Van az a híres mondás, hogy

értelmiségi az, akinek a gondolatok fontosabbak, mint az értékek. Történetesen a saját gondolatai, történetesen mások értékeinél.

1968 óta az értelmiséget is elfoglalták a hülyék. TGM létezésének hála, tudjuk tanulmányozni ezt a jelenséget. Tanuljunk belőle!