A tagállamok nagy többsége elfogadta az ENSZ migrációs csomagját – Magyarország, az USA és további három állam nemmel szavazott

A tagállamok nagy többséggel elfogadták szerdán New Yorkban az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a globális migrációs csomagot, amelynek célja a nemzetközi együttműködés erősítése a migráció “biztonságossá, rendezetté és szabályozottá” tétele érdekében.

A szavazáson 152 ország képviselői szavaztak igennel, tizenketten tartózkodtak, öt ország pedig ellene voksolt, köztük az Egyesült Államok és Magyarország.

A migrációs csomagra vonatkozó tárgyalásokból az Egyesült Államok már az elején kilépett. Magyarország ugyan a szöveg elkészültéig végig részt vett a tárgyalásokban, de miután minden javaslatát elutasították, jelezte, hogy az elfogadási folyamatban már nem vesz részt, és semmilyen módon nem tekinti magára kötelezőnek a csomag egyetlen pontját sem.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter még a szavazás előtt nyilatkozott New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén, amelynek témája a világszervezet globális migrációs csomagjának elfogadása volt. Elmondta, hogy Magyarország nemmel szavaz a globális migrációs csomagra, mert annak legtöbb célkitűzése ellentétes a nemzeti érdekeivel.

Az ENSZ globális migrációs csomagja az első globális nemzetközi megállapodás a kérdésről, de nem kötelező érvényű. Hivatalos neve Marrákesi egyezmény a migrációról. A marokkói városban múlt héten jóváhagyott megállapodás fő célja, hogy felszámolja és legálissá tegye a gyakran veszélyes és illegális népmozgást a határokon át, amely az embercsempészek révén világszerte „iparággá” vált, de közben lehetőséget ad a gazdasági lehetőségeket kereső embereknek.

Az AFP francia hírügynökség adatai szerint jelenleg világszerte mintegy 258 millió ember tekinthető migránsnak, és ezek 80 százaléka a hivatalos szabályok betartásával keres új életlehetőséget.

Abból a szempontból nem történt meglepetés az ENSZ globális migrációs csomagjáról szerdán New Yorkban, a világszervezet közgyűlésének plenáris ülésén megtartott szavazáson, hogy az afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országok és a kis szigetországok támogatták a csomag elfogadását, nyilvánvalóan azért, mert az megfelel az érdekeiknek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a voksolás után a közmédiának a helyszínen nyilatkozva. Hangoztatta, hogy az elmúlt évben “az előkészítő találkozókra egyetlen európai politikus sem ment el, Európa érdekeit alig képviselték”.

Ezért inkább afrikai-ázsiai-latin-amerikai megállapodás született, semmint globális, mint azt a neve mutatná

– fogalmazott. Kiemelte, hogy a 28 európai uniós tagországból 9 nem szavazta meg a csomagot. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a folyamat elején az európai liberális főáramlathoz tartozó bürokraták és politikusok azt mondták, hogy “Magyarország megint különcködik”, most már az EU-tagállamok egyharmada nem értett egyet a dokumentummal. Világosan látszik az is, hogy a megállapodás ellen szavazók olyan országok, amelyek jelenlegi vezetői a saját polgáraik biztonságát helyezik előtérbe – vélte Szijjártó Péter.

Akik viszont megszavazták a csomagot, vállalniuk kell azt a felelősséget, hogy újabb migrációs hullámok elindításához járulnak hozzá – tette hozzá. Hangoztatta azt is, hogy mivel a tagországok mintegy egyötöde – 41 ország – nem szavazta meg a paktumot, ezentúl nem lehet rá úgy hivatkozni, mintha az a tagországok egyöntetű akaratát tükrözné. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy New Yorkban szerdán üzleti tárgyalásokat is folytatott. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1700 amerikai vállalat több, mint 100 ezer embernek ad munkát, Németország után az Egyesült Államok már a második legjelentősebb befektető, és az onnan érkező beruházások lendülete kitart. Elmondta, hogy a mostani tárgyalásokon egy nagyon komoly informatikai szolgáltatásokat fejlesztő és szolgáltató amerikai vállalattal sikerült megállapodni arról, hogy Budapesten és Szegeden informatikai fejlesztő bázisokat hoznak létre. Több, mint 100 új munkahelyet fognak létrehozni tízmillió eurót meghaladó beruházás keretében. A miniszter a cég nevét nem közölte.

Az amerikai vállalatok “nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltása sikeres legyen, és Magyarország ne kizárólag termelési helyszínként, hanem kutatás-fejlesztési helyszínként, magas hozzáadott értékű beruházások vonzó és népszerű célpontjaként is szerepeljen a beruházó vállalatok térképén” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI