Ukrajnának szüksége van a kettős állampolgárságra

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter gyakorlatilag elárulta saját magát a tekintetben, hogy részéről csak szándékos műbalhé volt a tavaly őszi állampolgársági adok-kapok, ami ahhoz vezetett, hogy Ukrajna és Magyarország kölcsönösen kiutasított egy-egy diplomatát – írja a Magyar Idők. 

Mint az ismert, 2018 szeptemberében kiszivárgott egy feltehetőleg titkosszolgálati eszközökkel készült videófelvétel, amin az látszik, hogy a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági esküt tesznek. A felvételek nyomán az ukrán külügyminiszter hevesen tiltakozott, amiben kezére játszott a szélsőséges nézeteket valló Mirotvorec (Béketeremtő) honlap, amely valóságos „halállistát” közölt több száz kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarról, sőt még maga Szijjártó Péter külügyminiszter is felkerült az uszító webportál listájára. A jelek szerint mesterségesen kreált diplomáciai botrány azzal fejeződött be, hogy Ukrajna kiutasította a beregszászi magyar konzult, amire Budapest részéről hasonló válaszlépés érkezett.

Pavlo Klimkin (képünkön) akkor határozottan a kettős állampolgárság ellen ágált. Szankciók sokaságáról ötleteltek a kijevi politikusok és az ukrán média. Tavaly ősszel ismét elővették a parlamenti fiókokban porosodó állampolgársági törvényjavaslatokat, amelyek egymást licitálták túl az érintettekkel szembeni büntetőintézkedésekben. Mára azonban fordulni látszik a kocka, az ukrán külügyér legutóbbi kijevi sajtótájékoztatóján már a kettős állampolgárság mellett foglalt állást.

Úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának szüksége van a kettős állampolgárságra”, ezért ő támogatni fogja az erre vonatkozó társadalmi vitát. Szerinte a többes állampolgárság engedélyezésével országa számos problémától szabadulna meg.

Feltehetőleg arra a több millió állampolgárra gondolhatott, akik az ukrajnai lehetetlen gazdasági helyzet miatt külföldön kénytelenek munkát vállalni, s sokan közülük bizony már rendelkeznek az adott ország okmányaival.

A Magyar Idők szerint ennek ellenére annak is fennáll a veszélye, hogy az ukrán vezetés a többes állampolgárság legalizálásával próbál majd engedményeket tenni például Budapest számára is, másrészről viszont ragaszkodni fog a kisebbségi oktatási rendszer megsemmisítéséhez vezető oktatási törvényhez, aminek kifogásolt nyelvi cikkelyeinek alkalmazását a Velencei Bizottság ajánlása és a magyar félnek tett többszöri ígéretek ellenére sem tolta ki 2023-ra.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko