Elutasította a meghívást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) februári kongresszusára Paul-Jürgen Porr, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) elnöke, akinek álláspontját a kisebbségi szervezet a közösségi oldalán hozta nyilvánosságra szerdán.
A rövid közlemény emlékeztet, hogy az RMDSZ február 22-én és 23-án tartja Kolozsváron a 14. kongresszusát. Porr az elutasítás indoklásaként közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy az RMDSZ támogatja a kormánykoalíció intézkedéseit, amelyek “a korrupcióellenes harc gyengítését eredményezik és a román jogállamiságot veszélyeztetik”. Az elnök további sikereket kívánt az RMDSZ-nek a két román kormánykoalíciós vezető, Liviu Dragnea és Calin Popescu Tariceanu társaságában. Porr 2013 óta elnöke az FDGR-nek, amelyet korábban Klaus Iohannis államelnök vezetett tizenegy éven keresztül.
Iohannist 2000-ben választották meg Nagyszeben polgármesterévé, két évvel később pedig a német kisebbségi szervezet élére, ahonnan azt követően mondott le, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felkínálta neki az államelnök-jelöltséget. Iohannis 2014-ben győzött az elnökválasztáson, ahol a romániai magyarok nagy többségének a szavazatát is megszerezte. Az RMDSZ szerint azonban ezt a megelőlegezett támogatást az elnök nem viszonozta, mi több, kisebbségellenes lépéseket tett.
Az elmúlt három évtizedben az RMDSZ és az FDGR álláspontja a román kisebbségpolitikával kapcsolatban rendszerint eltért egymástól. Porr legutóbb szombaton, egy szászmedgyesi konferencián jelentette ki, hogy a mintegy 36 ezer főt számláló romániai németek elégedettek a bukaresti kormány kisebbségpolitikájával, és nem akarnak autonómiát. Az RMDSZ februári tisztújító kongresszusán elnököt fognak választani, a januári jelentkezési határidő lejártáig egyedül Kelemen Hunor jelenlegi elnök iktatta jelöltségét a szövetségi elnöki posztra.
Forrás: MTI; Vezető kép: Facebook
aladin
2019-01-24 at 09:05
Ez a ganéj Paul Jürgen szász, Johannis szász seggnyaloja. Gyalázat, hogy nem a magyarok mellett áll ki akikkel együtt harcoltak a németekkel. De ezek nem is németek, ezek csak a német nyelvet használják. Jürgen Porr rohagyj meg elevenen. De biztos hogy rátalálsz még egy pár székelyre aki rendbetesznek.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-01-23 at 17:13
Ez jó, hogy a 36 ezer fős maradék “nem kér autonómiát”. A Magyar Királyságban erős és nagy szmú szász közösség virágzott, és a sok évszázados befogadást Gyulafehérváron méltóképpen meghálálták. Igaz, a vlachok a zseniális cipész idején hasonló módon hálálták meg a hajlékony gerincű szászoknak – mára már olyan kis számban maradtak meg, hogy tényleg elképzelhetetlen az autonómia számukra – amiről nagyvonalúan “lemondanak”. Ilyen alapon a csángóknak erősebb alapon járna autonómia.
Hesslerezredes
2019-01-23 at 17:03
Az erdélyi szászok mindig undokok és utálatosak voltak a magyarokkal és a székelyekkel szemben, pedig az egész hitvány bandájukat a Magyar Királyság fogadta be anno igen előzékenyen. Ba…ák arcon magukat a legalja Johannisukkal együtt! Mért nem mentek már vissza mind Németországba? Ja, mert ez a bagázs volt az, aki annak idején még az NSZK-nak sem kellett. Ők a maradék selejt.