Nem tudta a fej, hogy mit csinál a test?

A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). A titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendű vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is eltitkolták – közölte a HM kedden. A közleményben kifejtették: a 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetőségét, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a romagyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására.

A 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben. Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal történő együttműködésben – tették hozzá.

A katonai főügyész azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget. A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Tekintettel arra, hogy az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, kizárólag a Csontos István negyedrendű vádlottal kapcsolatban álló H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.

Mint azt a PestiSrácok.hu munkatársa már 2010 szeptemberében megírta, még a Magyar Hírlap hasábjain, Csontos István kapcsolattartóját, H. Ernőt már három éve menesztették debreceni szolgálati helyéről. A Honvédelmi Minisztérium (HM) a Magyar Hírlap cikksorozata után belső vizsgálatot folytatott a romagyilkosságok ürügyén, és ekkor derült ki, hogy ugyan H. Ernő több hibát követett el, de büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható.

Ismert, hogy H. Ernő többek között azt vallotta a rendőrségen, hogy Csontos Istvánnal alig váltottak szót a romagyilkosságokról, Csonton csupán azt közölte, milyen jól jönne neki a százmillió forintos vérdíj. Ráadásul mindezekről – állította a százados – jelentés sem készült.

Szenvedi Zoltán 2010 szeptemberi cikke szerint a HM belső vizsgálata igyekezett fényt deríteni arra, ha a KBH főigazgatója azt a parancsot adta ki a tartótiszteknek, hogy a romagyilkosságokról szerezzenek információkat a kapcsolataiktól, akkor H. Ernő miért nem beszélt erről Csontos Istvánnak, de a férfitól nem kaptak erre vonatkozó érdemi nyilatkozatot. Miként arra sem, miért mutatta meg Csontos Istvánnak azt, hogy hol lakik, miért adta meg neki a telefonszámát.

“A jelenlegi KBH-vezetés azt sem érti, miért nem készült mindezekről jelentés. Amikor tavaly elfogták a romagyilkosságok gyanúsítottjait, a titkosszolgálatok érintettségét vizsgáló parlamenti bizottság előtt a KBH akkori főigazgatója, Kovácsics Ferenc bemutatott egy 2008. májusi dátumú dokumentumot, amelyben a szolgálat megszüntette kapcsolatát Csontos Istvánnal. Ezzel szemben a számítógépes rendszerből nem törölték a férfit, azaz aktív besúgói állományban maradt, egészen cikkünk megjelenéséig” – írta a Magyar Hírlap.

A HM vizsgálói nem értik, hogy miközben a legtöbb akcióról számos dokumentum tanúskodik, a romagyilkosságokról szinte egy sem. Ez két dolgot jelenthet: vagy nem készültek ilyenek, vagy megsemmisítették azokat. Az első verziót azért nehéz elképzelni, mert – miként azt fent jeleztük – 2009 júliusában Kovácsics Ferenc parancsba adta a kapcsolattartóknak, hogy a romagyilkosságokról gyűjtsenek adatokat informátoraiktól, és – ahogyan az H. Ernő vallomásában szerepel – „a legkisebb eredmény esetén is azt jelentenünk kell”. Így az utóbbi verzió a lehetséges, de erre a vizsgálódóknak egyelőre nincs bizonyítékuk. Vélhetően ez is oka lehetett annak, hogy a HM vezetése leváltotta Kovácsicsot és mindkét helyettesét, valamint a szolgálat további ötvenhárom tagját.

A Magyar Hírlap korábban cikksorozatot közölt arról, hogy a romagyilkosságok elkövetésével vádolt négy férfi közül az egykori katona, Csontos István kapcsolatban állt a KBH-val. Ezt akkor a HM is elismerte, bár a cikksorozat megjelenése előtt tagadták.

A PestiSrácok.hu mai munkatársa még a Magyar Hírlapos évei alatt megszerezte a vádlott vallomását, amelyben megnevezte tartótisztjét, H. Ernőt. A katona 2009 júliusában – a nyolcadik, Tiszalökön elkövetett támadás után és az utolsó, kislétai gyilkosság előtt – felkereste az akkor már leszerelt Csontos Istvánt, és információkat próbált szerezni a romák elleni sorozatgyilkosságokról. A két férfi vallomásának tanúsága szerint azonban alig volt szó kettejük között a bűntettről.

Forrás: magyarhirlap.hu; MTI

Fotó: romagyilkossagok.blog.hu