Hivatalosan is jóváhagyta a kulturális kormányzat a nemzetközi szakértői bizottság ajánlását, miszerint 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa – a döntést Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár jelentették be szerdán, Budapesten. Pécs után a királynék városa lesz a második olyan magyar város, amely az EKF Programban a nemzetközi figyelem középpontjába kerülhet.
A címért és azzal járó lehetőségért hét város versengett, melyek közül Debrecen, Győr és Veszprém pályázata került a döntőbe. Veszprémre egyebek mellett azért esett a szakértői bizottság választása, mert a benyújtott pályamű unikális abban, hogy térségi gondolkodás jellemzi: nemcsak Veszprém városát, hanem az egész bakonyi-balatoni térséget bevonták.
Arról még nem született döntés, hogy mekkora összegből gazdálkodhat majd Veszprém és a környező, a pályázatban szereplő települések, arról azonban már most biztosította az önkormányzatok vezetőit Kásler Miklós miniszter, hogy a kulturális kormányzat minden eszközzel támogatja a sikeres program lebonyolítását és az arra való felkészülést is. Lesznek majd infrastrukturális beruházások, és programokkal, fesztiválokkal is megtöltik az EKF évét, de a város fő célkitűzése túlmutat ezen. A közösségfejlesztés és a szellemiség áll a fókuszban, mindaz, ami a térségben marad azután, hogy véget ér a program; a fő kérdés, hogy sikerül-e választ találni az olyan problémákra, amelyekkel ma megküzdenek Veszprémben és környékén.
Az EKF-címtől többek közt azt várják, hogy sikerüljön kilépni a szezonalitás nyomása alól, növekedjen a város és a térség megtartó ereje, valamint, hogy Veszprém város életébe minél többeket tudjanak bevonni azok közül, akik ma még inaktívak. Veszprém terveiről, illetve arról, hogy milyen távlati lehetőségeket nyújthat egy Európa Kulturális Fővárosa cím, az EMMI-ben tartott sajtótájékoztató után beszélgettünk Porga Gyulával, Veszprém város polgármesterével.
A videót László Petra készítette.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS