Ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlament és az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa az unió LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program finanszírozásának tekintetében, amely az unió következő, 2021-2027-re szóló, hosszú távú költségvetésének részét képezi. A forrásokból összesen 10 tagállam 12 nagyszabású terve, köztük két magyarországi valósulhat meg.
Mint közölték, a finanszírozás elsősorban a környezetvédelemre és az éghajlatváltozás mérséklésére koncentrál azáltal, hogy az energiahatékonyság fokozásával és a megújulóenergia-használat arányának növelésével támogatja a tiszta energiákra való áttérést. Ez a program lesz az egyik olyan eszköz, amely lehetővé teszi az unió számára éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítását és az arra irányuló törekvést, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021-től érvényes költségvetésből a jelenlegi javaslat szerint az unió a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni fellépések támogatására LIFE-programja keretében 5,4 milliárd eurót (egy euró mintegy 320 forint) szándékozik biztosítani. Ez 1,9 milliárd euróval több a 2020-ig érvényes költségvetéshez képest. Az új, 2021 után érvényes LIFE program fő elemei között van a körforgásos gazdaságra való átállás támogatása és az éghajlatváltozás fokozottabb mérséklése, a víz és a levegő minőségének védelme és javítása, valamint az EU 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keretének végrehajtása és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében vállalt uniós kötelezettségek teljesítése.
A Life programnak köszönhetően a forrásokból összesen 10 tagállam 12 nagyszabású terve, köztük két magyarországi valósulhat meg.
Energiahatékonyságra ösztönöznek
Nagyobb hangsúlyt kap a tiszta energiákra való áttérés támogatása, amelynek keretében egy új alprogram fogja ösztönözni az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra irányuló beruházásokat és támogató tevékenységeket, különösen azokban az ágazatokban és Európa azon régióiban, amelyek mindeddig késlekedtek a tiszta energiákra való átállással. Nagyobb hangsúlyt kap a természet és biológiai sokféleség. Az úgynevezett “stratégiai természeti projektek” valamennyi tagállam esetében célirányosan arra törekednek majd, hogy a természetvédelemmel és a biodiverzitással kapcsolatos szakpolitikai célok más szakpolitikákban és finanszírozási programokban, így például a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén is érvényre jussanak.
A cél az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállás
Az integrált kezdeményezések a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a levegőminőség javítása, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítása területén segítik a tagállamokat abban, hogy megtartsák az uniós jogszabályokat, ezáltal pedig javítják a polgárok életminőségét. Olyan tervek megvalósítását támogatják, amelyek a környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályok összehangolt és nagy területre kiterjedő végrehajtásához szükségesek. A 12 kiválasztott terv teljes költségvetése 215,5 millió euró (mintegy 68 milliárd forint), melyből 116,1 millió euró (közel 37 milliárd forint) az uniós társfinanszírozás. Az uniós támogatás további 3,2 milliárd euró (azaz több mint 1 billió forint) összegű beruházást fog mozgósítani, mivel a tagállamok más uniós finanszírozást, így például a mezőgazdasági, a regionális és a strukturális alapokból, a Horizont 2020 keretprogramból, továbbá tagállami pénzügyi alapokból és magánszektorból származó forrásokat is igénybe vehetnek.
Az elektromos autók egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek és nem csak a környezetkímélő üzemeltetés, hanem a költséghatékonysága miatt is.
Hazánkban két környezetvédelmi program részesül finanszírozásban, összesen 33, 2 millió euró összegben
A magyarországi támogatott projektek egyike a levegőminőség javítása Magyarországon (LIFE-IP HungAIRy) (16 millió euró, azaz kb. 5 milliárd forint) A magyarországi városok ez ideig nem tudták a környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelvben meghatározott megengedett határértékek alá szorítani a levegőben lebegő, 10 μm-nél kisebb átmérőjű részecskék és a levegőben található egyéb szennyezőanyagok arányát. A probléma megoldása végett nyolc magyarországi régióban tíz település intézkedéseket fog végrehajtani a levegőminőség javítása céljából. Az intézkedéseket regionális levegőminőségi tervek vázolják fel. A települések automatizált levegőminőség-megfigyelő állomásokat helyeznek üzembe, hálózatba szervezik a levegőminőséggel foglalkozó tanácsadó szakértőket és ökomenedzsereket, továbbá kapacitásépítést végeznek a regionális és helyi döntéshozók körében, például azáltal, hogy képzés révén megismertetik velük, milyen eszközök használata révén mérhetik fel a helyi szakpolitikai döntések levegőminőségre gyakorolt hatását. Tájékoztatási kampányokra is sor kerül, melyek arra ösztönzik majd a polgárokat, hogy mind otthonaik fűtése, mind pedig a napi közlekedés közben levegőkímélő módszerekre térjenek át.
Korszerű fűtési rendszer, fenntartható tömegközlekedés, kerékpárutak, elektromos járművek
A települések 326,5 millió euró, azaz mintegy 103 milliárd forint összegű kiegészítő uniós finanszírozást vehetnek igénybe abból a célból, hogy korszerűsítsék a lakóépületek fűtési rendszereit, fejlesszék a fenntartható tömegközlekedést, és kiépítsék a kerékpárok és elektromos járművek használatához szükséges infrastruktúrát. A gyepterületek hosszú távú megőrzése (LIFE-IP GRASSLAND-HU) projektben 5,5 milliárd összegű uniós támogatással a területgazdálkodást segítik. Magyarországon ugyanis hatalmas kiterjedésű természetközeli gyepterületek váltak elhagyottá, vagy szűntek meg, és ezek a változások a természetközeli gyepterületek értékes élőhelyeit, növény- és állatvilágát sem hagyták érintetlenül. Az érintett élőhelyek és fajok védettségi helyzete nagymértékben attól függ, milyen területgazdálkodási módszerek alkalmazását biztosítják pénzügyi mechanizmusok. A kezdeményezés elő fogja segíteni az ún. priorizált intézkedési terv végrehajtását az EU Natura 2000 hálózatába tartozó magyarországi védett területek vonatkozásában, különös tekintettel azoknak a természetközeli gyepterületeknek a megőrzésére, amelyek esetében aktív élőhelykezelésre van szükség. Evégett széles körű és ágazatokon átívelő együttműködést kell kialakítani az illetékes hatóságok, a földtulajdonosok és földhasználók, valamint a civil szervezetek részvételével, illetve a kutatási szervezetek támogatásával. Az EU több mint 72,2 millió euró, azaz kb. 23 milliárd forint összegben kiegészítő regionális és vidékfejlesztési finanszírozást is ad, így a várakozások szerint 30-nál is több védett területen javítja majd azoknak az élőhelyeknek és fajoknak a védettségi helyzetét, amelyek megőrzésére a kezdeményezés irányul.
A zöld infrastruktúra a természeti és félig természetes területek stratégiai tervezésű , más környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező hálózata , amely az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját biztosítja, mint például a víztisztítás, a levegő minősége, a szabadidő és az éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodása. Ez a zöld (szárazföldi) és kék (víz) terek hálózata javíthatja a környezeti feltételeket, és ezáltal az állampolgárok egészségét és életminőségét. Támogatja a zöld gazdaságot, munkalehetőségeket teremt és növeli a biológiai sokféleséget. A Natura 2000 hálózat az EU zöld infrastruktúrájának gerincét képezi.
A zöld infrastruktúra-tervezés sikeresen tesztelt eszköz a természeti megoldások által biztosított környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyök biztosítására, és segít csökkenteni a „szürke” infrastruktúrától való függést, amely gyakran drágább az építés és karbantartás terén. Az Európai Bizottság kidolgozott egy zöld infrastruktúra-stratégiát . E stratégia célja annak biztosítása, hogy a zöld infrastruktúra védelme, helyreállítása, létrehozása és javítása a területrendezés és a területi fejlődés szerves részévé váljon, amikor jobb alternatívát kínál, vagy kiegészíti a szabványos szürke választásokat.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS