A levegőminőség kérdése, a szállópor koncentrációja továbbra is akut probléma Magyarországon – jelentette ki Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a március végén megjelent Magyarország környezeti állapota – 2017 című kötet kapcsán nyilatkozott portálunknak. Ugyanakkor hozzátette: pozitív tendencia, hogy hazánk erdőállománya folyamatosan nő. Mint kifejtette: Trianon mindenképpen kedvezőtlenül hatott hazánk faállományának mértékére; 1921-ben ennek köszönhetően 11 százalékos volt az erdőborítottság, ehhez képest ez az arány mára 20 százalék feletti, és az Agrárminisztérium legújabb programjában a 27 százalékot célozta meg. Mint megjegyezte: a hazánkban is egyre jobban érezhető globális felmelegedés hatásainak enyhítése érdekében mindenképpen érdemes lenne a fatelepítési programhoz hasonló kezdeményezést a városokra is kiterjeszteni.
Mérsékelt sajtóvisszhang övezte a március végén a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. gondozásában megjelent Magyarország környezeti állapota – 2017 című tematikus kiadványt, amely az adatközlésen túl értékeli a környezet változásának folyamatait, valamint felhívja a figyelmet a kiemelt környezet- és természetvédelmi témákra. A kötet 13 fejezetben veszi górcső alá Magyarország természeti és környezeti állapotát, nemcsak az aktuális évre alapozva, hanem az előző évekhez képest történt változásokat, trendeket is megismerheti az érdeklődő a rendelkezésre álló, szakmailag megalapozott és elfogadott adatbázisok adatainak, illetve az új tudományos eredmények tükrében. A kötet elektronikus változatát itt érhetik el. Béres Andrást, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét arról kérdeztük, milyen pozitív, illetve negatív tendenciákat emelne ki a tanulmánykötetből.
Béres András. Fotó: Horváth Péter Gyula
A levegőminőség továbbra is akut probléma
Béres András Magyarország 2017-es környezeti állapotával kapcsolatban előzetesen arról beszélt: vannak olyan mutatók, amelyek hosszabb ideje kedvezőtlenül alakulnak, míg más területeken éppen a tendenciózus javulás figyelhető meg. Az akut problémák között elsőként a levegőminőség kérdését, a szállópor koncentrációját nevezte meg, amelynek forrása jelentős mértékben származik a lakosságtól. Béres András úgy vélte: különösen a fűtés területén lenne szükséges a lakosság felelősségének tudatosítása, a megfelelő tüzelőberendezések és tüzelőanyag használata, vagy a különben jogszabályi szempontból is tilos háztartási hulladék elégetése kapcsán. Mint hozzátette: a szállópor-szennyezettség mértékét jelenleg ugyanis leginkább az befolyásolja, hogy az adott évben milyen hideg volt a tél, ezzel összefüggésben pedig az, hogy milyen mértékű volt a lakossági szilárd tüzelés. Az ügyvezető megjegyezte: alapvetően a tematikus, Magyarország környezeti állapota – 2017 című kiadványnak nem feladata, hogy a lakossági tájékoztatáson felül esetlegesen a szennyezés büntethetőségére is javaslatokat tegyen. Ugyanakkor hozzátette: régóta folyik annak vizsgálata, hogy melyik a leghatékonyabb hatósági módszer arra, hogy a nem megfelelő tüzelőberendezések gazdáit meg lehessen találni, és szankcionálni lehessen a nem megfelelő anyagok, különösen a háztartási szemét égetését. Béres András úgy vélte: az elsődleges cél mégis az, hogy a megfelelő tájékoztatásnak köszönhetően – amilyen a Fűts okosan! kampány is – a lakosság önként térjen át a környezetbarát fűtési technológiákra.
Szelektálásban egyre jobbak vagyunk
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a pozitív tendenciákra térve elmondta: a hulladékgazdálkodás területén jelentősen nőtt a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya, különösen a papír- és műanyaghulladék mennyisége. Hozzátette: az elkövetkezendő 10-20 éven belül az Európai Unió nagyon ambiciózus célokat kíván megvalósítani, ezek a célszámok viszont elég távoliak a jelenlegi állapotokhoz képest nemcsak Magyarország, de sok más tagállam esetében is. Ez azt jelenti, hogy a hazánkban tapasztalt jelentős mértékű javulás ellenére további komoly erőfeszítésekre lesz szükség a célszámok teljesítéséhez.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Folyamatosan nő Magyarország erdőállománya
Béres András további pozitív példaként említette a hazai erdőállomány folyamatos növekedését is. Mint hozzátette: ugyan az évente telepített erdőterületek nagysága csökkenő tendenciát mutat, de a teljes erdőállomány nagysága köbméterre vetítve folyamatosan nő; a számokra lebontva ez másodpercenként fél köbmétert jelent. Az ügyvezető igazgató kitért arra is, hogy érdemes lenne körbejárni, mi lenne az ideális erdőborítottsági arány Magyarország számára. Mint hozzátette: emberi beavatkozás nélkül hazánkban az erdősültség mértéke 85 százalékos lenne. Úgy vélte, Trianon is mindenképpen kedvezőtlenül hatott hazánk faállományának mértékére; 1921-ben ennek köszönhetően 11 százalékos volt az erdőborítottság, ehhez képest ez az arány mára 20 százalék feletti. Mint Béres András kiemelte: a kormányzat jelenlegi célkitűzése, hogy 27 százalékra nőjön az erdővel borított területek hazai aránya.
Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy az erdőknek, fás-csoportos ligeteknek a klímaváltozás szempontjából is meghatározó szerepük van, illetve lesz a jövőben. Béres András hozzátette: a fák egyrészt szén-dioxidot kötnek meg, amelyet akár több tíz-száz évre is eltárolnak, másrészt meghatározó szerepük van a biológiai sokféleség fenntartásában és a mikroklíma kialakításában is. Hozzátette: mindenképpen érdemes lenne az Agrárminisztérium által indított fatelepítési programhoz hasonló kezdeményezést a városokra is kiterjeszteni, hiszen Magyarország lakosságának nagyobb része városokban él. Béres András kiemelte: az erdőknek, a fáknak mindenképpen jelentős hatása lehet a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, amely különösen is igaz a városi környezetben, ahol az árnyékolóhatásnak, párologtatásnak köszönhetően akár 5-10 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet teremthetnek, mint a térburkolatok, az épületek, a közlekedési utak által meghatározott területek, ahol könnyen kialakulhatnak hőszigetek is.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Táj, tájkarakter, tájvédelem
Portálunk kérdésére Béres András arról is beszélt, hogy a tájvédelem, amellyel a tanulmánygyűjtemény is bővebben foglalkozik, sokak számára megfoghatatlan, hiszen már alapvetően a táj is mindenki számára mást jelent. Hozzátette: a táj jelenthet természeti adottságokat, sajátosságokat, de emberi eredetű behatásokat is; a megművelt föld látványa éppúgy lehet jellegzetes egy ott lakó számára, mint egy facsoport egy puszta közepén. Az ügyvezető kiemelte: a tájvédelem elsődleges célja, hogy pontosan megfogalmazzuk, mit is tartunk egy adott vidéken, régióban tájértéknek, milyen jellegzetes elemek – alföldi gémeskút, útmenti kereszt, egy jellegzetes, egyedülálló fa, sziklaalakzatok – határozzák meg a táj karakterét. Béres András hozzátette: amikor tájvédelemről beszélünk, azt a kérdést tesszük fel, hogyan lehet ezeket a tájkaraktereket megőrizni, például úgy, hogy az engedélyezési folyamatokban, területfejlesztésekben megfelelő védelmet és figyelmet fordítunk rájuk. Úgy vélte, a tájkarakterek meghatározására, listázására jó alapot szolgáltatnak a helyi értéktárak gyűjteményei, amelyek már meghatároznak egyfajta helyi közmegegyezést arról, milyen jellemzőket tulajdonítanak fontosnak, meghatározónak és megőrzendőnek saját környezetüknek az ott lakók.
Béres András végezetül arról is beszélt, hogy a környezeti állapotvizsgálat minden évben górcső alá veszi az egyes környezeti elemek – a talaj, felszíni, felszín alatti vizek, levegőtisztaság, a természeti értékek – állapotát. Emellett azonban külön foglalkozik egy-egy speciális problémával, ahogy a tavalyi évben az invazív vízi állatok, konkrétabban egyes idegenhonos rákok témakörével. Hozzátette: a következő években olyan problémákra fókuszálhatnak, mint a denevérek, a fecskék vagy éppen a méhek pusztulása, amelyekkel kapcsolatban sok vészjelzésről hallani.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS