A 2018-as drasztikus méhpusztulásra válaszul idén hatszázmillió forintot biztosít a kormány a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére – jelentette be Nagy István kedden, a Méhek napja alkalmával tartott sajttájékoztatón. Az agrárminiszter portálunknak elmondta: a tárca a gyakorlati lépések terén már meg is előzte a Nébih méhpusztulásokkal kapcsolatban indított vizsgálatát, hiszen a fő gyanúba keveredett neonikotinoid tartalmú szerek használatát tavaly azonnali hatállyal betiltották. A sajtótájékoztatón elhangzott: miközben az USA a méhpusztulásoknak köszönhetően 2,5 milliárd dollárt fordít mesterséges beporzásra, hazánk szerencsére nincs ilyen rossz helyzetben, hiszen az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség. Portálunk azt is megtudta: az Agrárminisztérium azt tervezi, hogy ősztől a fásítási programot a városokra is kiterjesztik majd.
Hatszázmillió forintot biztosít idén a kormány a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden, a Méhek napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. A támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek online pályázat formájában, őszre pedig meg is kaphatják a támogatást.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: a tárca emellett kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját, amelytől szintén a méhcsaládok pusztulásának megelőzését remélik. Nagy István elmondta: 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió bizottsága több, mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programokra vonatkozó keretét. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket.
A sajtótájékoztatón stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az OMME a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében. Portálunk többek között a tavaly tapasztalható drasztikus méhpusztulásról, a NÉBIH ezzel kapcsolatos vizsgálatáról, és az online permetezési napló előnyeiről kérdezte Nagy Istvánt, de megtudtuk azt is: a tárca azt tervezi, hogy ősztől a fásítási programot a városokra is kiterjeszti majd.
Mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, már tavaly júniusban érkeztek figyelmeztető jelzések az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) részéről arról a drasztikus méhpusztulásról, amely év végéig becslések szerint a méhésztársadalom mintegy 20 százalékát is érinthette. A méhészek akkor a neonikotinoid tartalmú növényvédő szereket tették felelőssé az állatok pusztulásáért, amelyek használatát ugyan az EU már tavaly májusban betiltotta, hazánkban ugyanakkor egy szükséghelyzeti engedély révén továbbra is lehetőség volt a csávázószerek alkalmazására. Mint megírtuk, a Nébih a méhpusztulások miatt átfogó, széleskörű vizgálatot is indított, annak eredményei azonban csak az idei év második felében várhatóak.
Szigorúbb feltételek a méhek, méhészek biztonsága érdekében
Portálunk Nagy Istánnak felidézte: az Agrárminisztérium kérésére tavaly a Nébih átfogó vizsgálatot indított a 2018-as drasztikus méhpusztulással kapcsolatban, amelynek eredményeit idén őszre ígérték. Arról érdeklődtünk, milyen gyorsan tud reagálni az Agrárminisztérium a NÉBIH jelentésére, esetleg újabb egy évet is várni kell a konkrét lépésekre.
A miniszter portálunknak elmondta: a gyakorlati lépések terén már meg is előzték a vizsgálati eredmények beérkeztét, hiszen a fő gyanúba keveredett neonikotinoid tartalmú szerek használatát tavaly azonnali hatállyal betiltották, így idén már senki nem használhatott ilyen csávázószert. Hozzátette: a méhpusztulás elkerülése miatt vezetik be idén az online permetezési naplót is, amely alapján valós idejű képet lehet kapni a kikerülő rovarirtószerekről. A miniszter úgy vélte, ez az ellenőrzés és felhasználás tekintetében ez sokkal szigorúbb feltételeket teremthet majd, nagyobb biztonságot a méhészek számára. Nagy István hozzátette: jelenleg a hatóanyag-kombinációk vizsgálata is zajlik, hiszen előfordulhat, hogy két permetezőszer önmagában nem, de keveredve már halálos lehet a méhek számára.
Az agrárminiszter kiemelte: a méhcsaládonkénti 500 forintos támogatás mögött az a megfontolás húzódik, hogy ne az elpusztult méhcsaládokat finanszírozzák, azaz ne legyen érdeke a méhészeknek, hogy minél több családot engedjenek elpusztulni a támogatás reményében. Hozzátette: az, hogy az Országos Méhészeti Egyesület hatáskörébe kerül át a méhegészségügyi felelőshálózat, szintén azt erősíti, hogy egy kézben összpontosuljon minden információ, amelyekből következtetéseket lehet levonni. Nagy István kitért arra: bár a méhész-szakmában is tapasztalható az elöregedés jelensége, a Fiatal Gazda programban nagy számban jelentkeztek olyan fiatalok, akik méhészkedéssel szereznének foglalkozni, azaz egyre több fiatal érzi úgy, hogy apái örökébe kell lépnie; ehhez azonban megfelelő jövedelmezőséget is teremteni kell az ágazatnak.
A fatelepítési program ősztől a városokra is kiterjed
Portálunk felidézte a sikeres fatelepítési programmal kapcsolatban, amely idén tavaszig hatezer hektárnyi erdő telepítésével zárult: adódik a kérdés, hogy kiterjesztik-e a fásítást a városokra is. A Magyarország környezeti állapota – 2017 című, idén tavasszal megjelent tanulmánykötet szerint ugyanis továbbra is akut probléma a levegőtisztaság kérdése hazánkban, valamint városaink egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a globális felmelegedés problémáinak, ezekre pedig a fatelepítés megoldást jelenthet.
Nagy István arról beszélt: van olyan szándék az Agrárminisztériumban, hogy ősztől a fatelepítési programot pályázatokon keresztül kiterjesszék a városokra, településekre is. Hozzátette: önkormányzatok, civil szervezetek jelentkezését várják, amelyek a tervek szerint többek között parkok létrehozására, utcák fásítására, a növényzet megújítására adhatnak majd be pályázatot. Hozzátette: szaktanácsadás keretében a megfelelő fafajták kiválasztásában is segítséget kívánnak nyújtani, valamint a szükséges facsemetékről is gondoskodni fognak. Az agrárminiszter hozzátette: a tavaszi időszakban a saját hatáskörben lévő állami erdők tekintetében írták elő a faállomány növelését, ugyanakkor olyan támogatási konstrukciókon is dolgoznak, amelyek a magángazdaságok számára is előnyössé tehetik a faültetést, különösen azokon az alacsony aranykoronájú területeken, ahol nincs megfelelő jövedelmezőségű mezőgazdasági termelés. Megjegyezte: a barnamezős területek, elhagyott ipartelepek, honvédségi gyakorlóterületek fásításának támogatása szintén az Agrárminisztérium tervei között szerepel.
A közös uniós agrárpolitika jövőjéről már az újonnan felálló európai parlament dönt majd
Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy sikerként könyvelhető el, hogy a közös agrárpolitika jövőjéről az újonnan felálló európai parlament dönt majd, nem pedig a jelenlegi. Az Európai Parlament agrár- és vidékfejlesztési bizottságának megszavazásra váró tervezete szerint a jövőben többek között kötelezővé válna a méhészeti program létrehozása minden uniós tagállam számára. Emellett külön fejezetet szentelnének a méhészetnek, így az ágazat a „legfelsőbb polcra kerülne” a megbecsültség terén. Kötelezővé tennék továbbá a tagállamok számára a méhcsaládok számáról szóló évenkénti jelentést, ezzel is ösztönözve a méhpusztulásokkal szembeni minél gyorsabb reakciót. Emellett felértékelődne az ökorendszerek jelentősége: több forrást lehetne majd lehívni, amely kedvezhet a méhészeknek.
Bross Péter, az OMME elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet; az ágazat árbevétele évente 20 milliárd forintot tesz ki.
Az unióban Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta: jelenleg az USA a méhpusztulásoknak köszönhetően 2,5 milliárd dollárt fordít mesterséges beporzásra. Hozzátette: hazánk szerencsére nincs ilyen rossz helyzetben, hiszen az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség: egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut. Az AMC a mézfogyasztás ösztönzésére kampányt indított tavaly, amely idén is folytatódik.
Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Miniszterelnökség és az OMME között a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében kötött stratégiai megállapodásról szólva elmondta, hogy Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel; a legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Pelsőczy Csaba
zolatiguszti
2019-06-27 at 00:08
Azért csak jelzem: Rá lehet ugrani a permetezésre csak van vele egy nagy gond. Évről évre hatástalanabb.Vesszük ezt a szert, nem öli meg, vesszük azt a szert az se öli meg vesszük amazt a szert az se öli meg.Nem azért szórja ki a jónép a hatásos és ütős szereket mert felelőtlen vagy utálja a méheket, hanem mert csak az képes megvédeni a kultúráját. Nem tudom mennyivel leszünk beljebb ha megmenekülnek a méhek csak közben senki se fog termelni mert nem éri meg a nagy mértékű károk miatt.Maguk pl megvennék a bogár rágta cseresznyét? Nem? pedig ugyanolyan az íze.Kivágják a rossz részt és a többi ehető…..Na ugye.Nem a termelő akar tökéletes árut látni a polcokon.Mivel védjük meg?
Idén minden ráugrott mindenre.Összes gyümölcsfán 3-4 féle gomba és vírus, gyümölcsre minília , meg penész.És éréskor neki az aranyos rózsabogár, zöld cserebogár+ madarak.Le kellett szedni teljes érés előtt ha nem akartuk hogy a penész kicsinálja az összest.Meggyfát megtámadtam a kéregmoly.Rajzáscsúcskor a teljes fát kellene rovarölőszerrel lemosni.Minden ágat , minden levelet, a teljes törzset.Igen ám de érett a gyümölcs. Vártunk +1 hetet és leszedtük hiszen ha permetezünk szedésre nem jár le a növény egészségügyi élelmezési idő.Utána vló héten lefújtam mindent, de már elkéstünk.5 db nagy ronda férget szedtem ki a fa kérge alól és gyökeréből, teljesen körberágták.És így is hozott 30 kg meggyet.Viszont most már hiába kezeltem minden levele sárgul és hull le vaszeg kicsinálták a fát.hIába szórtam le hiába tártam fel kentem le balzsammal.Persze lehet ültetni másikat2-3 év mire érdemben teremni fog.Azért az rohadtul nem mindegy hogy jövőre +30-40 kg meggy vagy semmi de költség vele igen hiszen azt is óvni kell..Adjanak végre hatásos szereket!Ha valami jó akkor ne vonhassák ki csak úgy egy év után majd ugyanazon néven valami gyenge szart a nyakunkba sózva.Nem akkora öröm gázálarcban esőkabátban gumicsizmában , gumikesztyűben permetezni 30 fokban órákon át….Na mi legyen?
Nahát
2019-05-01 at 10:59
A fásítási programmal kapcsolatban: a nagy szupermarketek parkolóiban (Auchan, Obi, Praktiker) annak idején mind kivágták a magas, nagylombú fákat. Persze mindegyik multival megígértették az önkormányzatok, hogy a kivágott fák helyére újakat ültetnek. Meg lehet nézni, milyen csalás történt. Olyan fafajtákat telepítettek a parkolókba, melyek 15 év alatt sem nőttek semmit, lombozatuk alig van, árnyékot nem adnak, azért, hogy a multinak ne kelljen ősszel a levelek eltakarításával törődniük. A Széll Kálmán térre is tehettek volna jóval több fát, nem csak dísznek kettőt-hármat. Mennyivel szebb és egészségesebb lehetne Budapest, ha a parkolókat, tereket rendesen befásítanák!
KLUG ISTVAN
2019-05-01 at 02:04
Itt nem csak a meheszekrol, a mehekrol, es rolunk van szo! Ha a mehek kipusztulnak az emberiseg is kipusztul! Annyit azert meg lehet talan tenni, hogy viragzas elott permetezunk, lehetoleg keso delutan , es csak az engedelyezett szerekkel!
pampafu
2019-04-30 at 20:19
..meg a permetezést a kiskertben du 5 után kell elvégezni.