Csak a Moody’s hallgat – Elemzők szerint nem lehet megindokolni, miért maradt el a felminősítés

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint nem lehet megindokolni, miért nem minősítette fel Magyarországot a Moody’s. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását a péntekre kitűzött időpontban, így nem jelentett be módosítást sem a “Baa3” szintű osztályzatra, sem annak stabil kilátására.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Moody’s bejelentése után úgy vélte: teljesen indokolatlan a felminősítés elmaradása; a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a hazai gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól. Kiemelte:

a felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszik azok a tények, hogy a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon és dinamikusan bővül, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, a következő években Magyarország gazdasága talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat.

Jelezte: az államadósság ráta a magas nominális GDP-növekedésnek köszönhetően gyorsuló ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta igen látványosan, a GDP 60 százaléka közelébe eshet vissza két éven belül. A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Rámutatott: a hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról.

Suppan Gergely szerint a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt, nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rosszhitel-állományok meredek leépülésével érdemben javult. Mindezek hatására már idén elkerülhetetlennek látszik a felminősítés, de már a következő lépésben is indokolttá válhat – mutatott rá a Takarékbank vezető elemzője.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta: az általánosan romló külső gazdasági környezet magyarázhatja a hitelminősítő óvatosságát. Mindazonáltal jó esélye van annak, hogy a kedvező hazai folyamatok miatt egy év távlatában a Moody’s is felminősítse Magyarországot – tette hozzá.

Ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon évek óta kiegyensúlyozott a növekedés szerkezete, gyors a gazdasági felzárkózás üteme, többletet mutat a fizetési mérleg egyenlege és viszonylag mérsékelt az infláció. Hangsúlyozta: ezekben a folyamatokban jelentős változás nem várható az előttünk álló időszakban, a romló külső körülmények ellenére sem.

Mindeközben alacsony az államháztartás hiánya, csökken az államadósság/GDP-mutató, az államadósság finanszírozásában pedig egyre nagyobb szerepet játszanak a hazai szereplők. Noha ezek a folyamatok elegendő alapot jelentettek ahhoz, hogy februárban két meghatározó hitelminősítő, a S&P és a Fitch Ratings is felminősítse Magyarország adósság-besorolását, meglepő módon a harmadik nagy, a Moody’s részéről egyelőre elmaradt a kedvező döntés – mondta Török Zoltán.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kifejtette: a döntés előtt arra számítottak, hogy a Moody’s pozitív kilátást ad a magyar államadósság besorolására, talán fel is minősíti azt, ám még a pozitív kilátás megadása is elmaradt. Ez annak fényében meglepő, hogy a másik két hitelminősítőnél már februárban megtörtént a felminősítés is – tette hozzá.

Véleménye szerint a felminősítést – vagy legalább a pozitív kilátás odaítélését – indokolhatta volna a gazdaság dinamikus növekedése, a GDP-arányos államadósság csökkenése, az államadósság egyre biztonságosabb finanszírozása, illetve a piac értékítélete, amely a hitelminősítőknél kedvezőbbnek ítéli meg a magyar gazdaságot, ez utóbbi a hozamokban mutatkozik meg.

A Moody’s legutóbb 2016. november 4-én változtatott a magyar államadós-osztályzaton, akkor emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású kategóriába, az addigi “Ba1”-ről a jelenleg is érvényes, stabil kilátású “Baa3”-ra javítva a szuverén magyar besorolást. A másik két piacvezető globális hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings már elvégezte a magyar adósbesorolások idei első felülvizsgálatát, és mindkét cég felminősítette Magyarország államadós-osztályzatait. A három piacvezető globális hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, “Baa3” besorolással, egy fokozattal a Fitch és az S&P jelenlegi, egyaránt “BBB” szintű magyar besorolásai alatt.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Andrew Gombert