A New York Times megtalálta a megoldást a magyar munkaerő-hiányra: migráció!

A The New York Times terjedelmes cikkben mutatta be a magyarországi munkaerőhiányt, persze többször megemlítve Orbán Viktor migrációellenes politikáját és a hazai ellenzéki tüntetéseket. A lap szerint ugyanis Magyarország nacionalista politikája felelős a munkaerőhiányért, és nincs egyelőre olyan megoldás, ami segítene. Azt is kiemelik, hogy bár a gazdasági mutatók erőteljes növekedésnek indultak, azonban a munkaerőhiány miatt jelentős bevételtől esnek el a hazai cégek, amelyek így nem tudják megfelelő mértékben kiszolgálni a külföldi keresletet. Erre megoldást pedig az jelenthetne, ha Orbán Viktor követné Németország és Dánia példáját, akik bevándorlásbarát szabályozást alkalmaznak. A cikkben a BME egyik mérnöke saját cégén keresztül mutatta be, milyen kínkeserves munkást találni Magyarországon, a Transparency International és egy szörnyen elkeseredett fiatal nő pedig a korrupciós helyzetről nyilatkozott, utóbbi ezért már Berlinbe is költözött. A hazugságokkal és csúsztatásokkal teletűzdelt írást Szamuely Tibor, a Tanácsköztársaság hóhérának dédunakaöccse kommentálta a Twitteren.

Az ultraliberális propaganda világlapja, a New York Times hosszú írást közölt a magyarországi gazdasági fellendüléssel egy időben jelentkező munkaerő-hiányról, amit egy hazai cég példáján keresztül mutatott be. A vállalkozás vezetője, Katona Balázs arról számolt be, hogy sajnos nem tud elég magyar munkást szerezni a Budapest szélén működő szerszámgyárába, pedig mindent megkísérelt, még más országokból is próbált alkalmazottat szerezni. Ez pedig talán azért nem sikerült – fejtegeti a lap -, mert Magyarországon van az egyik legerősebb bevándorlást korlátozó szabályozás Európában. A cégvezető ezért más megoldást választott: siketeket kezdett el foglalkoztatni, de még így is kevés a munkás. A New York Times kiemeli, hogy Magyarországon alacsony a munkanélküliség és a magyar az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság Európában, de hozzáteszi, hogy ehhez viszont nincs elég munkavállaló. Mint írják: ez volt a helyzet Németországban és Dániában is, azonban ezek az országok más bevándorlási politikát folytattak, mint Magyarország, és sikeresen csalogatták be az Európai Unión kívüli munkavállalókat.

Magyarországon viszont a “radikálisan nacionalista” Orbán Viktor a miniszterelnök, aki határkerítéssel és más módszerekkel elrettentette a bevándorlókat, továbbá a legtöbb külföldi számára korlátozzák a munkaengedélyeket is, miközben a médiában migránsellenes kampányokat folytatnak. A leghaladóbbak napilapja hozzáteszi: az a több százezer fiatal magyar, aki az elmúlt években az európai nagyvárosokba a jobb fizetések miatt költözött ki, nem hallgat Orbán Viktor hazahívó szavára. A munkaerőhiány okozta feszültség egyre növekszik, a munkavállalókra több teher hárul, ezzel kapcsolatban pedig a kormány nemrégiben egy vitatott törvényjavaslatot fogadott el.

A túlóratörvényt nemes egyszerűséggel rabszolga-törvényként emlegető lap szerint Orbán azzal érvelt, hogy ez a törvény azért jó, mert azok, akik többet akarnak dolgozni, többet is tudnak majd keresni. Ennek ellentmond viszont – legalábbis a cikkíró szerint -, hogy a télen a szakszervezetek több ezer munkavállalója, de családok, valamint a diákok is tüntettek e törvény ellen, amit Orbán a New York Times csalhatatlan informátorai szerint “hisztérikus kiabálásnak” minősített. Azt is írja a lap, hogy az Audi, a Mercedes-Benz és más német konglomerátumok, amelyek több tízezer munkavállalót foglalkoztattak, gyorsan megtagadták az intézkedés támogatását, részben azért, mert a munkavállalókat képviselő szakszervezetek Németországon kívül sem tolerálják a gyenge munkaügyi normákat.

A PestiSrácok.hu természetesen feltételezni sem merészeli, hogy a New York Times azért közöl a szakma minden írt és íratlan szabályát arcul csapó, végtelenül elfogult tudósításokat Magyarországról, mert Soros György egyik befektetési ügynöksége, a Soros Fund Management LLC több, mint 3 millió dollár értékben vásárolt New York Times-részvényeket 2018 novemberében. A liberális világ Pravdája ugyanis a rendszerváltás óta gyalázza a magyar jobboldalt, amelyről folyamatosan hamis híreket közöl.

A New York Times nem fárasztja magát a Sargentini-jelentéshez hasonló áljogászkodással az alapjogok itteni sérüléséről, hanem kerek-perec leírja: a gyors gazdasági növekedés az uniós pénzeknek köszönhető, de ezeket a pénzeket a szélsőséges bevándorláspolitika és a határkerítés miatt Brüsszel elveheti Magyarországtól. (Más kérdés, hogy vezető magyar közgazdászok szerint az uniós források csak kisebb részben előidézői a hazai növekedésnek.) A cikk szerint a krónikus munkaerőhiányt a kormány a családtámogatási rendszerrel és a migránsokat hamis színben, erőszakosként bemutató propagandával akarja elfedni.

Pedig valójában – vonja le a parádés következtetést a propagandalap – Orbán Viktor bevándorlási politikája veszélyezteti Magyarország “olcsó munkaerő modelljét”, amely eddig a nemzetközi befektetők számára is döntő szempont volt. Szerintük újabb sztrájkok fogják nehezíteni a multik életét Magyarországon.

A Transparency International ismét megmondja a tutit: menekülő fiatalok, korrupció, oligarchák

Mire is tartaná fenn Soros György a világban az NGO-hálózatát, ha nem arra, hogy a kellő pillanatokban az ő narratíváját sulykolják mindenütt? Nem is meglepő, hogy a Soros résztulajdonában álló New York Times Ligeti Miklóst, a Transparency International Hungary jogi igazgatóját szólaltatja meg a cikkben, aki gombnyomásra elmondja: a magyar kormány kihasználja az embereket, és ezt most a rabszolgatörvénnyel is bebizonyította. Hozzáteszi: a miniszterelnök korábban másként vélekedett, mint most; 2007-ben például azt mondta, hogy Magyarországnak legalább négymillió bevándorlóra lenne szüksége, hogy helyettesítse az országot elhagyó fiatalokat. (Bár ilyen kijelentést hiába keresünk Orbán korábbi nyilatkozataiban.) Ligeti közlése szerint Orbán Viktor úgy konszolidálta a gazdaságot, hogy oligarchák hálózatát építette ki, a rabszolgatörvény pedig nagyobb rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak, ami hasznos lehet az Orbán Viktorhoz hűséges káderek számára. A cikkben azt írják, hogy a képzett fiatal magyarok továbbra is Ausztriába, Nagy-Britanniába, Németországba és más európai országokba költöznek. Körülbelül 350 ezer magyar, a munkaképesek 5 százaléka dolgozik a többi európai országban.

Tomas Sobotka, a bécsi Wittgenstein Demográfiai Központ kutatója pedig úgy vélekedik a cikkben, hogy Magyarország lakossága azért csökken, mert évente több tízezer magyar hagyja el az országot. Ezt alátámasztandó a The New York Times megszólaltat két nőt, akik arról beszélnek, hogy bár nem akarják elhagyni hazájukat, kénytelenek lesznek külföldre költözni, sőt egyikük már fel is adta a harcot a korrupcióval átszőtt bürokráciával szemben, és inkább Berlinben telepedett le.

Nem várt kritika: George Szamuely szerint zavaros a cikk

A lap beszámolóját a Twitteren vitaindítónak megosztotta George Szamuely politikai elemző is, aki szerint “zavaró”, amit a New York Times írt; a cikkre egyébként az ő megosztásán keresztül figyeltünk fel. Mi itt, Magyarországon talán el sem tudjuk képzelni, hogy milyen érdekcsoportok kísérik árgus figyelemmel a hazánkkal kapcsolatos politikai, gazdasági élet történéseit, és próbáljuk megérteni, hogy kinek és miért is fontos mindez. 

George Szamuely figyelme talán érthető, hiszen Magyarországon született amerikai. Apja nagybátyja a Tanácsköztársaság idején hírhedté vált Szamuely Tibor népbiztos. George Szamuely szerint egyáltalán nem biztos, hogy a magyarok a több fizetés miatt mennek külföldre dolgozni; kérdésként megfogalmazódik benne az is, hogy magasabb bérekért vajon hazajönnek-e.

This is baffling. @nytimes reporter laments Hungarians' leaving Hungary for elsewhere in Europe. Apart from this being the only time, the Times is upset about people abandoning their countries, surely those Hungarians might now come back given that Hungarian pay is going up? pic.twitter.com/lFgC3RDZZj

— George Szamuely (@GeorgeSzamuely) May 5, 2019

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy George Szamuely ellentmondásos munkássága során egyaránt írt jobb- és baloldalinak számító lapokba, fő művében élesen kritizálta és ellenezte az amerikai beavatkozást a jugoszláv háborúban, amiről egyébként úgy vélekedik, hogy annak kialakulásáért nem a szerbek a felelősek, valamint a račaki mészárlásról is csak “állítólagos gyilkosságként” értekezik. De dolgozott a Soros-féle szervezetek egyik zászlóshajójaként emlegetett Freedom House-nál és az orosz állami RT munkatársaként is; jelenleg a Global Political Institute elemzője. Testvére, Helen Szamuely 2017-ben bekövetkezett halálakor a HVG kapitalizmus blogjában úgy írtak róla, hogy az egyik legkiválóbb konzervatív-libertárius gondolkodó, euroszkeptikus aktivista távozott az élők sorából, akinek hiányát barátai – így Kész Zoltán független országgyűlési képviselő is – nehezen tudta feldolgozni.

Fájón érezzük hiányát barátai a Kapitalizmus blognál: Kész Zoltán független országgyűlési képviselő, a Szabad Piac Alapítvány tiszteletbeli elnöke; Isztin Péter közgazdász, a Kapitalizmus blog szerzője; és jómagam, Hajba Máté, a Szabad Piac Alapítvány igazgatója.

Kész Zoltánról a PestiSrácok.hu már többször is írt. Például akkor, amikor az Orbán Viktor által a Fidesz támogatóinak kiküldött csekket Kész cirill betűkkel firkálta tele, és egy sarló-kalapács motívumot is rajzolt rá, ami tiltott önkényuralmi jelkép. Mindezt megosztotta és hirdette a Facebookon.

Ezért a tettéért két ’56-os szervezet is lemondásra szólította fel.

Kész Zoltán a kommunista diktatúra áldozatai után a holokauszt elszenvedőibe is belerúgott, szerinte ugyanis felesleges, pazarló kiadás a Holokauszt Emlékév költsége, de neve a Czeglédy Csaba ellen indult büntetőeljárás során is felmerült.

Egy kis csavar: Kész és Márki-Zay Amerikába siet “helyretenni az Orbán-Trump találkozót”

Pikáns adalék, hogy május 13-án – amikor Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök washingtoni találkozójára sor kerül – Kész Zoltán korábbi független országgyűlési képviselő és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is az amerikai fővárosba utazik – mindezt a 444.hu szellőztette meg. Soros György magyarországi blogja arról is ír, hogy az ellenzéki koordinációra törekvő Mindenki Magyarországa Mozgalom két vezetőjére több találkozó is vár azon a héten a keleti parton; a Helsinki Bizottságon kívül hivatalosak a külügyminisztériumba is. Márki-Zay azt nyilatkozta, három fő célja van: tájékoztatni az amerikai külügyet a magyar politikai fejleményekről, erősebb kapcsolatokat kialakítani a magyar diaszpórával, na és persze adományokat gyűjteni a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak.

Fordítás és háttér: PestiSrácok.hu