A nigériai keresztények sokszoros támadásnak vannak kitéve pusztán azért, mert Krisztus zászlaját tartják a kezükben; ezért is érdemelne Nobel-díjat az a kezdeményezés, amelyet a magyar kormány az üldözött keresztények érdekében útjára indított – hangzott el a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott konferencián, ahol megrázó képet festettek a meghívott egyházi vezetők a nigériai keresztények mindennapos szenvedéseiről. Az elöljárók elmondták: a szélsőségesek hidegvérrel pusztítják a keresztényeket, levágják őket, akár az állatokat, mindennaposak a tömeggyilkosságok, a gyújtogatások és a támadások a keresztény iskolák, kórházak és templomok ellen. Elhangzott az is: az ország muzulmán lakosságának részéről szinte elvárás, hogy minél kevesebb teret engedjenek a keresztényeknek, akiket a nyugati gyarmatosítás termékének tartanak.
A XXI. század legelhallgatottabb emberjogi válsága a keresztényüldözés, márpedig ér annyit a keresztények élete, mint a más vallásúaké – jelentette ki Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője hétfőn este, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott konferencián, ahol nigériai egyházi vezetők tettek tanúságtételt a keresztények mindennapos szenvedéseiről. A keresztény egyházi vezetők átfogó képet festettek a muzulmánokkal való együttélés nehézségeiről, tragédiáiról, és hangsúlyozták a nemzetközi közvélemény fellépésének fontosságát is.
A világ hallgat
Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár köszöntőjében felidézte: az elmúlt héten Burkina Fasóban húsz fegyveres támadott meg egy katolikus templomot istentisztelet közben, hat hívővel végeztek, köztük a pappal. Két héttel korábban egy protestáns templomot támadtak meg, ahol szintén hat áldozat volt. A világ pedig hallgat. Húsvétvasárnap Srí Lankán közel háromszáz áldozatot követelő, keresztények ellen irányuló merényletsorozat történt; az Iszlám Államhoz hű szélsőségesek többek között az ünnepekre készülő kisiskolásokat is megtámadták. Januárban a Fülöp-szigeteken robbantottak szélsőségesek egy keresztény iskolában, és a sort lehetne folytatni még. Kiemelte: március közepén Nigériában egy hét alatt 120 kereszténnyel végeztek a Boko Haram és a fulani törzs szélsőségesei. Hozzátette: a nigériai támadással egyidőben történt az új-zélandi mecset elleni támadás, amely megrázta a világot, a politikai vezetők együttérzésüket fejezték ki, hidzsábot öltöttek, ami az államtitkár szerint helyes gesztus. Ugyanakkor hozzátette: a százhúsz nigériai áldozatnak azonban senki nem ápolja az emlékét, senki nem fejezi ki szolidaritását, sőt, a sajtó és egyes politikusok megpróbálták az események keresztényellenes jellegét is elbagatellizálni.
Azbej Tristan kiemelte: nincs helye a mellébeszélésnek, a XXI. század legelhallgatottabb emberjogi válsága a keresztényüldözés, márpedig ér annyit a keresztények élete, mint a más vallásúaké. Úgy vélte, a valóság kimondása – azaz, hogy soha nem látott mértékben üldözik a keresztényeket – fontosabb, mint a politikailag korrekt beszéd. Mint kiemelte, azért is fontos a nigériai egyházi vezetők magyarországi tanúságtétele, hiszen a nyugat mértéktartónak mondott véleményformálói a négyezer regisztrált nigériai keresztény áldozat tényét is elhallgatják. Úgy vélte, szavak helyett tettekre van szükség, a Hungary Helps program pedig ezt testesíti meg.
Nem kell bocsánatot kérni azért, mert keresztények vagyunk
Matthew Hassan Kukah, Sokoto egyházmegye püspöke „Tövisek közt növekedve” című előadásának elején hangsúlyozta: Nigéria keresztényei nagyra értékelik a szolidaritásnak azt a különleges és profetikus megnyilvánulását, amelyet Magyarország képvisel. Hozzátette: nyolc éves püspöksége alatt elmondhatja, hogy Sokotóban, a muzulmánok Vatikánjának közepén az atrocitások ellenére is, a tövisek között is növekedni tudott az egyház, olyannyira, hogy jelenleg hat plébánia is működik. A püspök elmondta: véleménye szerint keresztényként muzulmánok között élni nem akadály; a keresztényeknek nincs okuk oda nem illőnek érezniük magukat.
Nem kell szégyellni, nem kell bocsánatot kérni azért, mert keresztények vagyunk
– hangsúlyozta. Az egyházi vezető arról is beszélt: az ország muzulmán lakosságának részéről szinte elvárás, hogy minél kevesebb teret engedjenek a keresztényeknek. Mint hozzátette, a keresztények elleni ellenszenv részben a brit gyarmatosítás alatt megtapasztalt keserűség és frusztráció emlékének tudható be; ebben az értelemben a kereszténységet a nyugati gyarmatosítás termékének tartják. Ugyanakkor a gyarmatosítás egyfajta keresztény projektként van beállítva. Megjegyezte: a világ minden történése nyomot hagy a két vallás viszonyán; amikor például Oszáma bin Ládent megölték, Nigériában templomokat robbantottak fel, de hasonlóképpen keresztényellenes zavargások törtek ki a Dániában megjelent Allah-gúnyrajzok miatt.
Az iszlám kizárólagos vallás, nem tűri a pluralizmust
Matthew Hassan Kukah elmondta: az 50 éve tapasztalható folyamatos rombolás alatt egyetlen regnáló kormány sem mutatott hajlandóságot a templomok újjáépítésére, vagy legalább kártérítés fizetésére. Hozzátette: miközben a kereszténység az emberiességben, a szomszédság tiszteletben tartásában hisz, az iszlám kizárólagos vallás, nem tűri meg a pluralizmust. Egyeduralkodó a politikai porondon, ennek köszönhetően több helyen nincs is választójoga a keresztényeknek, nem kapnak helyet az önkormányzatokban vagy az államigazgatásban, csak alárendelt munkát végezhetnek. Ebben a kirekesztő politikában nehéz a fejlődésen, vagy akár csak az újjáépítésen tevékenykedni, hiszen a muzulmánok mindent, amit a keresztények tesznek, azt iszlámellenes támadásként fogják fel. Kiemelte: véleménye szerint Nobel-díjat érdemelne az a kezdeményezés, amelyet a magyar kormány útjára indított. A püspök szerint a nigériai keresztények sokszoros támadásnak vannak kitéve pusztán azért, mert Krisztus zászlaját tartják a kezükben. Úgy vélte, a Nyugat nem segít a nigériai keresztényeknek az újjáépítésben, holott ez lenne a természetes.
Ahonnan egykor a misszionáriusok jöttek, ma nem érkezik semmilyen segítség, nem fordul oda a figyelmük
– mondta.
Az egyházi vezető arról is beszélt: a katolikusok Nigériában jelentős eredményeket értek el az oktatás terén, egy olyan közegben, ahol a tanulók 60 százaléka muzulmán vallású. Ezek a fiatalok már kevésbé tekintenek gyanakvással a keresztény közösségre. Úgy vélte, az oktatási infrastruktúra fejlesztésével ez a bizalom csak nőni tudna, így visszaszoríthatóvá válnának az ellentétek. Fontosnak nevezte, hogy a keresztények nagyobb önbizalommal találják meg a helyüket a nigériai közéletben is, és pozíciókat szerezzenek. Mint megjegyezte: milliószám vannak olyan gyermekek az utcán, akik azért nem mernek iskolába járni, mert a szüleik sanda szemmel nézik a keresztény oktatást. Számukra utat kell mutatni a tanulás felé. Végezetül kiemelte: végtelenül hálás azért a bátorításért, amelyet a magyar néptől kaptak ezeknek a feladatoknak a véghezviteléhez.
Hidegvérrel irtják a keresztényeket
Dacholom Datiri, a protestáns Church of Christ of Nigeria elnöke kiemelte: gyülekezete szenvedi el a legtöbb üldöztetés Északkelet- és Kelet-Nigériában. Hozzátette: a szélsőségesek hidegvérrel pusztítják a keresztényeket, levágják őket, akár az állatokat, mindennaposak a tömeggyilkosságok, a gyújtogatások és a támadások a keresztény iskolák, kórházak és templomok ellen. A tartományok statisztikai adatai közül többek között kiemelte, hogy Bokkos tartományban 9 templomot, számtalan falvat gyújtottak fel, közel ötezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Bassa tartományban 11 ezer a belső menekültek száma, itt 1300 ház pusztult el, 16 falu vált lakhatatlanná, 9 templomot pusztítottak el és 253 embert öltek meg a szélsőségesek.
Az egyházi vezető arról is beszélt: véleménye szerint a nigériai kormány gyakorlatilag összejátszik a terroristákkal abban az értelemben, hogy a szélsőségesekkel szemben semmilyen retorziót nem alkalmaznak, nincsenek letartóztatások, nincsenek perek. Ellenben a keresztények békés demonstrációit a hatalom erőszakkal fojtja el. Elmondta: a humanitárius segélyek elosztásában is hasonló kettős mérce tapasztalható, hiszen nem a keresztény áldozatok hozzátartozói kapják a támogatásokat, hanem a muzulmánok. Daitri kiemelte: a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében meg kell kezdeni az iskolák, templomok, közintézmények újjáépítését, és segíteni kell a keresztényeket, hogy visszatérhessenek otthonaikba, amelyekbe sok esetben szélsőségesek költöztek be. Hozzátette: a megfelelő kormányzati válasz hiányában a világ közvéleménye nem maradhat közömbös; ennek a kiállásnak állt az élére Magyarország. Az elnök hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek fel kell ébrednie, ugyanis véleménye szerint az iszlám a megtévesztésre épít; nem szabad engedni, hogy a nigériai keresztények által átélt mindennapos szenvedések hangjai süket fülekre találjanak. Végezetül arra kérte Magyarország népét, hogy imádkozzanak a nigériai keresztényekért.
Európa számára jelenleg kihívást jelent néven nevezni a keresztényüldözés tényét
Hölvényi György EP-képviselő köszöntőjében arról beszélt: az európaiak azt hiszik, a világ összes kihívására tudják a választ, holott aki ismeri Nigéria bonyolult és szerteágazó társadalmi problémáit, az tudja, hogy Európának van szüksége a tanulásra. Úgy vélte, Nigéria keresztényei sokat tudnának tanítani a muzulmánokkal való békés együttélés nehézségeiről, kihívásairól. A képviselő hangsúlyozta: a Boko Haram terrorszervezet és a szélsőséges fulani törzs terrorcselekményei mellett Nigériában komoly gondokat okoz a menekültválság és a belső migráció is. Hölvényi György fontos eredménynek nevezte, hogy az Európai Néppárt az elmúlt időszakban napirenden tudta tartani a keresztényüldözés, a keresztények közel-keleti kiirtásának problémáját, sőt, több jelentést is elfogadtak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor hozzátette: Európa számára jelenleg kihívást jelent néven nevezni a keresztényüldözés tényét; a diplomácia nem tolerálhat semmilyen visszaélést akkor sem, ha azt keresztények ellen követik el. Kiemelte: tapasztalatai szerint a válságsújtotta régióknak létkérdést jelentenek az uniós források, ugyanakkor a gyenge államokban egyedül az egyházi szervezeteken keresztül érhető el azok helyes felhasználása, célba juttatása. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy egyházak is részt vegyenek az uniós források szétosztásában, amely szerinte elfogadhatatlan.
A migrációs válsághelyzet és a keresztényüldözés volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Matthew Hassan Kukah, a nigériai Sokoto megyéspüspöke, valamint Dacholom Datiri, egy nigériai református egyház, a Church of Christ in Nations lelkészi elnökének megbeszélésén kedden délután a Karmelita kolostorban. A megbeszélésen részt vett Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár is. Orbán Viktor hangsúlyozta: az afrikai országok érdeke is, hogy polgáraik a világméretű népvándorlás örvényébe kerülve ne vesszenek el szülőhazájuk számára, és ez kötelességeket ró Európára és a világ más fejlett térségeire. Magyarország például a Hungary Helps programmal már eddig is számos iskola, kórház, szociális intézmény újjáépítését és működtetését segítette elő a konfliktusok által sújtott térségekben, a Közel-Keleten és Afrikában.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: forefrontng.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS