Hack Péter jogász, egyetemi tanár a Heteknek adott interjújában arról beszélt, hogy a mostani választások nem a baloldal és a jobboldal közötti küzdelemről, hanem a globalisták és a szuverenisták harcáról szólnak. Előbbiek győzelme esetén olyan kulturális háború indulhat el a nemzeti és zsidó-keresztény értékrenddel szemben, amilyet a marxizmus térhódítása óta nem láttunk.
A Heteknek adott interjújában Hack Péter a korábbi alacsony részvételi adatokról azt mondta: ezekből a számokból is látható, hogy Brüsszel mennyire messze van a választóktól. Nem kizárt, hogy idén – főleg a Fidesz saját szavazói mozgósításának köszönhetően – magasabb lesz az arány, de az bizonyos, hogy meg sem fogja közelíteni az országgyűlési választásokon tapasztalható részvételi kedvet. Ez egyébként jól rámutat arra, hogy a választók számára változatlanul a nemzeti törvényhozás a fontos intézmény, és arra is, hogy az igazi legitimációval, választói támogatással a nemzeti parlamentek rendelkeznek – mondta Hack Péter. A vasárnapi választások tétjéről Hack Péter úgy vélekedett, hogy nem a baloldal és a jobboldal közötti küzdelemről, hanem a globalisták és a szuverenisták közötti küzdelemről szól. Ez a küzdelem a két irányzat között nemcsak Európában, hanem a világpolitikában is jelen van. Hack szerint a két szemben álló törekvés közül a vallásszabadságot, a bibliai családmodell védelmét, a meg nem született magzati élet védelmét vagy akár Izrael világtörténeti jelentőségét a szuverenista oldal képviseli inkább, miközben nyilván ezen az oldalon is vannak olyan törekvések, amelyek szemben állnak a Biblia erkölcsi normáival.
Az unió demokratikus működésének záloga az Európai Tanács
Arra a kérdésre, hogy a demokratikus működés szempontjából melyik uniós szervnek kellene vezető szerepet betöltenie az intézményrendszerben, a jogász egyértelműen az Európai Tanácsot jelölte meg. Az európai parlamenti választások alacsony részvételi aránya miatt a Parlament, az átláthatatlan, önérdekű és számon kérhetetlen működés miatt pedig a Bizottság nem rendelkezik kellő demokratikus felhatalmazással, így a jogász szerint csak a nemzeti kormányokat képviselő, és döntéseit egyhangú szavazással hozó Európai Tanács lehet az EU demokratikus működésének a záloga. Azzal, hogy a nemzeti szinten megbukott politikusokat mesterségesen Európa vezetőinek kiáltják ki, miközben a háttérből mások alakítják a tényleges politikai döntéseket, nem lehet demokratikus működést létrehozni – magyarázta a Heteknek Hack.
Kulturális háborút robbantana ki a globalisták győzelme
A csúcsjelölti rendszerről a jogász úgy gondolja: az elképzelés alapja az, hogy az unió végrehajtó hatalma függetlenedjen a nemzetektől. Ez az intézmény a nemzetállamoktól független önálló végrehajtó hatalmat kíván meghonosítani, amelynek pozíciója tulajdonképpen az USA elnökének pozíciójához hasonlít. Ez a konstrukció Hack Péter szerint nem a demokrácia és a számonkérhetőség irányába mozdítaná el Európát. A tagállamok döntési jogát a Tanács általi döntés alapozná meg, akár a visszahívhatóság vagy leválthatóság lehetőségének megerősítésével, ilyen módon a politikai felelősség tényleges megteremtésével. Hack szerint nem európai belügy a mostani választás. Amennyiben a globalista törekvések Európában megerősödnek, az a világpolitikában is változásokat hoz. A globalisták európai győzelme kihat az USA belpolitikai folyamataira, és megerősíti a hasonló amerikai erőket is. A jelenlegi EU-vezetés a közel-keleti politikában Irán legerősebb szövetségese és támogatója. Mindezt egy olyan baloldali politikus, Federica Mogherini vezetésével, akinek olasz pártja az utóbbi évtizedben elvesztette választóinak felét. A globalisták győzelme olyan kulturális háborút indíthat el a nemzeti törekvésekkel és a zsidó-keresztény értékrenddel szemben, amilyet a marxizmus kelet-európai térhódításának kezdetei óta nem láttunk – összegezte álláspontját Hack Péter a Heteknek.
Forrás: Hetek; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS