A trianoni békediktátum okozta terület- és népességvesztés nagyságát máig sem magyarázza semmi – jelentette ki Babucs Zoltán történész a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
Úgy fogalmazott, hogy a békediktátum aláírásánál az akkori Magyar Királyságot teljes mértékben halálra ítélték. Emlékeztetett, a hatalmas veszteségen és a szankciókon túl számos rendelkezéssel sújtották a megcsonkított Magyar Királyságot, amelynek a továbbiakban nem lehetett nehézfegyverzete és hadiipara, illetve fel kellett függesztenie az általános hadkötelezettséget is.
Ezt követően a Magyarországból jóllakott későbbi kisantant államok halálos szorításba fogták az országot, ami azt jelentette, hogy az 1927-es, Olaszország felé intézett nyitásig Magyarország külpolitikai tekintetben is elszigeteltté vált
– fűzte hozzá.
Az antantnak az volt az érdeke, hogy kis államok jöjjenek létre az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén, egyfajta kordont képezve Európa és az orosz területek között, de ezt a célt egy erős Magyarország nem szolgálta volna
– magyarázta Babucs Zoltán.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS