A Figyelőnek adott interjút Varga Mihály pénzügyminiszter, aki többek között felhívta a figyelmet arra, hogy exportáló gazdaságként számolni kell a főbb piacaink és a világgazdaság egészében várható lassulással, ezért az egyensúlyi szempontokra nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Az interjúból megtudhattuk azt is, hogy Magyarország a ciklus végére teljesíteni fogja azokat a maastrichti kritériumokat, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek, és szóba került a költségvetés családtámogatási iránya, valamint a növekedő gazdaság fenntartásának lehetősége egy esetleges világgazdasági krízis közepette.
Varga Mihály az interjú elején kitért a lassuló világgazdasági kilátásokra és elmondta, hogy ugyan a kockázat kívül érkezik majd, de fel lehet készülni rá. Elmondta, hogy a külpiaci kitettség kapcsán a GDP-arányos államháztartási hiányt egy százalékra mérsékli a kormány, és ugyancsak egy százalékos lesz a GDP arányában a költségvetési tartalék is, de a tervek szerint ez nem befolyásolja a gazdasági növekedést:
Közben változatlanul azzal kalkulálunk, hogy a gazdasági növekedés üteme nem esik vissza; középtávon továbbra is megmarad az évi négy százalék körüli bővülési ütem.
Ezt követően szóba került a jövő évi költségvetés, melyet Varga Mihály a családok támogatásának költségvetésének nevezett, de nem mehetünk el szó mellett a kistelepüléseken élőknek a segítése mellett sem, hiszen a költségvetésben erre irányulóan is hangsúlyos támogatási rendszert alakítottak ki, ahol ingatlanok felújítása, bővítése és építése után igényelhető vissza számlával igazolva ötmilliós áfa-tartalom. A Figyelő rákérdezett a lassan már szokássá váló korai költségvetésre, mely konstrukció a pénzügyminiszter szerint bevált. Ugyan van kockázat a korai tervezéssel, azonban a szakértők folyamatosan korrigálnak, ha arra van szükség. Példaként pedig megemlítette azt is, hogy az összes szakértő lassulást jelzett 2019-re, ehhez képest a magyar gazdaság lendületben van, tehát jó volt a tervezés:
A növekedési ütem az első negyedévben 5.3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a negyedéves növekedés 1.5 százalékos volt. Olyan teljesítmény ez, melyre nem nagyon akadt még példa. (…) További jó hír, hogy a hagyományosnak számító húzóágazatok (ipar, építő- és feldolgozóipar, szolgáltatások) mellett minden gazdasági részterület dinamikusan bővült. Nem csoda, hogy egyre több kutatóintézet módosítja felfelé a 2019-es GDP-várakozását. A gazdaság erősödik, a növekedés szerkezete stabilabb. Előfordulhat, hogy a 4 százalékos prognózisunkkal az év hátralevő részében mi leszünk pesszimisták.
Varga Mihály kifejtette, hogy a régióban már némileg érezhető lassulást az 500 milliárd forintos hatású gazdaságvédelmi akciótervvel igyekeznek elkerülni, mely megfelelő impulzust kell, hogy adjon a további lendülethez. A német gazdaság ugyanis megtorpant, amit a csehek már éreznek is; ezt szeretné elkerülni Magyarország. A döntések Varga szerint leginkább a vállalkozók működési környezetének a javítását szolgálják, melybe beletartozik az adóegyszerűsítés, adókönnyítés, a célzott támogatások vagy a hitelösztönző intézkedések is.
A Figyelő felvetette azt is, hogy a kedvezmények mellett a kormány megszünteti az evát. Ennek miértjét Varga Mihály úgy fogalmazta meg, hogy az evánál kedvezőbb adónemeket vezettek be, például a katát és a kivát, a katát pedig már több, mint 310 ezren veszik igénybe, de a kivát is 40 ezren; velük szemben az evát csupán 10 ezer ember választotta, ez pedig lényeges különbség. A további költségvetési tervekkel kapcsolatban pedig a pénzügyminiszter elmondta, hogy szeretné, ha a ciklus végére 50 alá csökkenne az adónemek száma, az adócentralizáció mérséklése pedig folyamatosan napirenden van:
Itt jegyezném meg, hogy míg 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb az adócentralizáció, addig mostanra a visegrádi országok élmezőnyébe kerültünk.
Az esetleges világgazdasági krízisre is gondol a magyar kormány, Varga ugyanis megjegyezte, hogy úgy készülnek és úgy dolgoznak, hogy ha mégis beütne egy esetleges krízis, akkor a 2009-es lengyel példát tudjuk követni, hiszen Lengyelország gazdasága a válság ellenére növekedni tudott 2009-2010-ben.
Fotó: MTVA/Faludi Imre
Természetesen nem maradhatott ki a kérdések közül az euróövezethez való csatlakozás témaköre sem: ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, hogy Magyarország már most érettebb az euróra, mint néhány dél-európai, eurót használó állam.
A csatlakozási feltételek szinte mindegyikét elértük; mérlegeljük, mi hasznosabb a gazdaság szereplőinek, az országnak. A maastrichti kritériumokat teljesítésével nincs gond, az államadósság arányát kell még tovább csökkenteni a GDP-arányos 60 százalékos szintre. Ez összejöhet 2022-re, vagyis a mostani kormányzati ciklus végére.
Ahogy az ismert, a jegybank korábban kijelentette, hogy 2030-ra megközelíthetjük Ausztriát; ezzel szemben Varga azt mondta az interjúban, hogy hosszú távon meg is szeretnénk előzni az osztrák teljesítményt, de rövid távon még rengeteg tennivaló van ennek érdekében. Kijelentette, hogy a kormány ezért is tűzte ki célul a 4 százalék körüli folyamatos bővülési ütemet, hogy Magyarország behozhassa az előtte járókat. Varga azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy ehhez a célhoz évtizednyi, folyamatos, átlag fölötti növekedésre van szükség.
Ehhez szorosan kapcsolódik a hazai bérek helyzete, a Figyelő ugyanis rákérdezett arra is, hogy amíg a német bérek háromszor akkorák, mint a hazaiak, addig kik jönnek haza dolgozni? A pénzügyminiszter szerint a hatéves bérmegállapodási program eredményes, emiatt is nő a magyar gazdaság, de kétségtelen, hogy például a német bérek beéréséhez még sok idő kell. Azonban a statisztika szerint egyre többen jönnek vissza Németországból és Nagy-Britanniából is; egyre jobban megéri Magyarországon dolgozni, és egyre nagyobb a verseny a képzett munkaerőért, rekordalacsony a munkanélküliségi ráta.
Az interjú végén a következő, hétéves uniós büdzsé is szóba került, melyben az alkudozás során egyelőre nem áll jól a szénánk a Figyelő főszerkesztő-helyettese szerint. Varga Mihály azonban arra intett, hogy várjuk ki a folyamat végét, hiszen új Európai Parlament lesz, az Európai Bizottság vezetője is új lesz, azonban Magyarország és a V4-ek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kohéziós, felzárkóztató alapokból és az agrártámogatásból ne kapjunk kevesebbet.
Forrás: Figyelő; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS