Az Oroszországgal csütörtökön megkötött megállapodások nyomán a magyar ipar működtetéséhez és a lakások, házak fűtéséhez szükséges gázmennyiség részben már fizikailag, részben szerződések alapján 2020-ra rendelkezésre áll – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerződések aláírása után a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
Magyarország gázellátása Oroszország irányából biztosított, ezt a mai megállapodások garantálják
– mondta a miniszter, miután találkozott Szergej Lavrov orosz külügy- és Gyenyisz Manturov ipari miniszterrel. Szijjártó Péter tárgyalt Alekszandr Novak energiaügyi miniszterrel, majd a nap folyamán megbeszélést folytat Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. A miniszter elmondta: szeptember végére kétmilliárd köbméter gáz érkezik a magyar gáztározókba. Parafálták azt a megállapodást is, amelynek keretében újabb kétmilliárd köbméternyi gáz a jövő évben, Ausztrián keresztül érkezik majd Oroszországból. Felhívta a figyelmet arra a bizonytalansági tényezőre, hogy Oroszország és Ukrajna között még mindig nincs a jövő évre érvényes tranzitmegállapodás a gázszállításokra. Mint mondta, Magyarországnak ezért biztosítania kell, hogy az elvileg Ukrajnán keresztül jövő gázmennyiség még az idén beérkezzen a magyar gáztározókba.
Magyarország energiabiztonsága és külgazdasági teljesítménye szempontjából is kiemelt jelentősége van az Oroszországgal folytatott együttműködésnek
– mondta a miniszter.
Azt látjuk, hogy a nagy nyugat-európai országok dinamikusan bővítik az Oroszországgal folytatott gazdasági, kereskedelmi befektetési együttműködéseiket. Mi még ennél az ütemnél nem tartunk, de a mai napon kötött megállapodások ismét előrelépést jelentenek a magyar energiaellátás és a magyar külgazdasági teljesítmény fokozása szempontjából
– fogalmazott a miniszter. Közölte, hogy mostantól már a 2021-es évről és az azt követő időszak gázellátásáról fog tárgyalni. Jó hírnek nevezte, hogy az orosz olajszállítások ismét megindultak Magyarországra; a magyar és az orosz vállalatok tisztázni tudták a minőségi problémákat, amelyek az olajszállítás leállításához vezettek. Méltatta, hogy tovább nő a magyar gyógyszeripar oroszországi jelenléte, miután a Richter, amely eddig is már több, mint 100 millió eurót fektetett be az orosz piacon, a Cariprazine elnevezésű termékét gyártani fogja Oroszországban. A Reagila márkanéven forgalomba hozandó gyógyszert már regisztrálták; jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy felkerüljön a támogatott termékek listájára. Szijjártó Péter bejelentette, hogy még az idén közvetlen légi járat indul Budapest és Kazany között. Elmondta, hogy gazdasági megállapodást írt alá Szamara megyével, amely Oroszország egyik autóipari vezető térsége. Beszámolója szerint véglegesítették a két ország közötti szociális biztonsági együttműködésről szóló megállapodás szövegét is, így hamarosan az is aláírható lesz. Szijjártó Péter a szentpétervári fórum keretében találkozott még Nenad Popovics szerb innovációs és technológiai fejlesztési miniszterrel, és Amr Nasszar egyiptomi és kereskedelmi miniszterrel is.
A miniszter a Valdaj Vitaklub által az EU és Oroszország viszonyáról megrendezett panelbeszélgetésen elmondott felszólalásában “nagyon gyengének” minősítette a leköszönő Európai Bizottság munkáját, mert mandátuma alatt egyebek között csökkent az unió versenyképessége, nem sikerült leállítani az illegális bevándorlást és Nagy-Britanniát az integráción belül tartani. Rámutatott, hogy az EP-választások nyomán megszűnt a status quo, mert az Európai Néppárt és a szocialisták nem képesek koalícióra lépve többséget alkotni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legerősebb támogatást a választáson országaikban négy migrációellenes párt, a Fidesz (52%), a lengyel Jog és Igazságosság (45%), az Osztrák Néppárt (38%) és az olasz Liga (30%) nyerték el.
Szijjártó Péter az uniónak az Európai Egyesült Államok irányába való fejlődése ellen foglalt állást, és síkraszállt az erős identitással rendelkező tagállamok Európája mellett. Sürgette a több nagyobb nyugat-európai tagállamban megfogalmazott “szocialista jellegű” javaslatok ejtését, egyebek között azokét, amelyek az adóharmonizálásra és a felelőtlen pénzügypolitika következményeinek szétterítésére vonatkoznak. Azt hangoztatta, hogy az EU akkor lehet versenyképes, ha ilyen a tagállamok gazdasága is. A miniszter sikertelennek nevezte a Moszkva ellen bevezetett gazdaság szankciókat, mert azok nem érték el céljukat, nem rendítették meg az orosz gazdaságot és nem kényszerítették ki a minszki megállapodások végrehajtását. Szijjártó Péter sürgette a Magyarországnak 8 milliárd dollárnyi exportlehetőség megszűnésével kárt okozó gazdasági büntetőintézkedések hatásának alapos és átfogó elemzését. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig veszített a Kelet és Nyugat közötti konfliktusokon, ezért elemi érdeke az együttműködés felélesztése.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS