Mindenkit megrendített a Hableány tragédiája. A sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött egy szállodahajóval. A fedélzetén 35-en utaztak: 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig húsz holttest került elő, kilenc embert még keresnek. A mentésben nagyerejű nemzetközi összefogást tanúsítanak a szakemberek – olvasható a hirado.hu oldalon.
A hozzátartozók életébe villámcsapásként érkezett a hír a katasztrófáról – jelentette ki Szabó Márta gyásztanácsadó a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Elmondta: a dél-koreai hozzátartozók a tragédia után 2-3 nappal már Magyarországon voltak, és azóta a Duna-partról, illetve a Margit hídról figyelik a mentési akciót arra várva, hogy mikor kerül elő családtagjuk. Mint mondta, sokan talán még most is reménykednek, hiszen egy hirtelen bekövetkezett tragédia után senki sem akarja elhinni a történteket. A hírt általában csak akkor tudják elhinni, ha valóban megismerik a körülményeket, és teljes mértékben megbizonyosodnak arról, ami történt – mondta el.
Egy hozzátartozó sokszor érzi magát tehetetlennek
Arról is beszélt, hogy egy hozzátartozó gyakran érzi magát tehetetlennek, és sokszor azzal vádolja magát, hogy nem volt jelen a balesetnél, és nem tudott segíteni. Úgy véli, ebben nyújtanak segítséget a különböző magyar – és a jelen esetben dél-koreai – megemlékezések és rituálék, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot. Amikor valaki nem látja családtagját holtan, sokszor reménykedik abban, hogy még valamilyen oknál fogva élve előkerül, pedig legbelül már tudja, hogy erre nincs esély. Megjegyezte: sokkal nehezebb a gyász, amikor valaki nem kerül elő egy katasztrófa során és egy üres koporsót temetnek el, de az is nyomasztó a családtagok számára, ha tudják, hogy szerettük miként és milyen körülmények között veszítette életét.
Tisztában szeretnének lenni azzal, mennyit szenvedhetett a hozzátartozó
A legtöbben mindig tudni akarják, hogy mi történt a baleset bekövetkezésekor. Szabó Márta szerint ez azért van, mert a hozzátartozók tisztában akarnak lenni azzal, hogy szerettük mennyit szenvedett a tragédia során. Jelen esetben azonban senki sem tudja, hogy mi történt az emberekkel az alatt a rövid időszak alatt, míg a Hableány elsüllyedt. A hajó tragédiája összeköti a gyászoló embereket, hiszen egy közös veszteségről van szó. Ugyanakkor mindenki külön-külön dolgozza fel magában a történteket, és gyászolja meg családtagja elvesztését – fűzte hozzá Szabó Márta.
A teljes beszélgetés meghallgatható a hirado.hu oldalra kattintva.
Forrás: hirado.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS