Miközben Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn tudomásul vette román kollégájának, Teodor Melescanunak azon tájékoztatását, amely szerint a román védelmi minisztérium felügyelete alá kerül az úzvölgyi temető, sajtóforrások szerint a temetőátalakítás eredeti ötlete éppen a védelmi minisztérium egyik jelenlegi vezetőjétől, a hírhedten magyargyűlölő Codrin Munteanutól származik, aki prefektusként számtalan pert indított a székely zászlót kitűző erdélyi települések ellen. Időközben az is kiderült, hogy Sebastian Cucoş volt országos csendőrparancsnok – akit Carmen Daniela Dan román belügyminiszter bizalmasaként is ismernek – kettős minőségben irányíthatta az úzvölgyi temetőgyalázást: úgy is, mint szélsőséges provokátor és az ittas szélsőségesek vezére, és úgy is, mint a védelemre kivezényelt román erők parancsnoka. Kérdés tehát: ha a magyar kormány – megfogadva a román miniszterelnök által is szentesített javaslatot – belemegy a temető állami kézbe vételébe, nem kerül-e olyan tárcához az ügy, amelynek szélsőséges nacionalista tagjai indíthatták el eleve a temetőgyalázás és történelemhamisítás úzvölgyi tragédiáját.
Ha három jelzővel kellene illetnem azt, ami az Úzvölgyében történt, az kegyeletsértő, törvénysértő és nemzetközi megállapodásokat sértő volt
– erről beszélt pünkösdvasárnap Áder János Csíksomlyón, a portálunk által készített videóban. A köztársasági elnök gyakorlatilag ezekben a pontokban foglalta össze Magyarország jelenlegi álláspontját a temetőgyalázás ügyében, amiről kifejtette: kegyeletsértő volt, mert az 52 betonkereszt egy része – amelyet a románok különböző „fondorlatos” telekügyi machinációkat követően elhelyeztek -, magyar katonák hamvai fölé került. Mint Áder János fogalmazott: megbolygatták a sírokat, és engedély nélkül helyezték el oda a kereszteket. Hozzátette: a cselekménysorozat törvénysértő is volt, hiszen a román hatóságok – köztük a honvédelmi minisztérium – állítja: semmilyen engedélyt nem adtak ki a keresztek állítására.
Tehát azok, akik ezt megtették, a román állam törvényeit is megsértették
– jelentette ki. Áder János elmondta: mintegy 10 évvel ezelőtt kötött Magyarország Romániával egy kétoldalú nemzetközi szerződést, amely a hadisírok gondozására vonatkozik. Ennek a román fél több pontját is megsértette.
Mélységesen erkölcstelen is volt, ami történt; temetőben így viselkedni, vandálkodni, kaput széttörni, békésen imádkozó embereket megdobálni, ez több, mint erkölcstelen: civilizálatlan, nem európai országhoz méltó
– hangsúlyozta.
Mint arról múlt csütörtöki videós tudósításunkban beszámoltunk, a jelenlévő hatóságok cinkos közreműködésével a román provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját, és „ki a magyarokkal az országból” felkiáltással beözönlöttek a székelyföldi sírkertbe: kitépték a mogyorófa kereszteket, ledöntöttek több síremlékeket, majd azok darabjaival többeket is bántalmaztak a temetőt védő székelyek közül. Mint ismert, az elnéptelenedett Úzvölgye Kézdivásárhely közelében, még Hargita megyében, tehát a Székelyföldön található, de a román hatóságok fondorlatos módon a szomszédos Bákó megyei Dormánfalvának adták át a közigazgatási jogokat a terület fölött: itt kezdődött el állami támogatásból, a magyar katonatemető területén belül román síremlékek és egy emlékmű felállítása az állítólagosan ott nyugvó román katonáknak, miközben az első világháborúban a történelmi Magyarország határát védő székely katonák sírjait meggyalázták.
Ahhoz a védelmi minisztériumhoz kerülne a magyar temető, ahonnan a sírgyalázás ötlete származhat
Ismert, hétfőn ismételten telefonon egyeztetett Szijjártó Péter külügyminiszter és román kollégája, Teodor Melescanu. A román miniszter megerősítette azokat a korábbi információkat, hogy a román védelmi minisztérium felügyelete alá kerül az úzvölgyi temető. Ezt Szijjártó Péter tudomásul vette, ugyanakkor arra kérte román kollégáját, hogy a két honvédelmi minisztérium hadisírok gondozásáért felelős testülete minél előbb kezdje meg a konzultációkat a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő rend helyreállítása érdekében.
A kérdés mindkét fél számára elfogadható rendezésének ilyen irányú lehetőségét ugyanakkor némileg árnyalja, hogy sajtóforrások szerint a temetőátalakítás eredeti ötlete éppen a védelmi minisztérium egyik jelenlegi tagjától származik. A Krónika.ro cikkében – amelyben először adtak hírt arról, hogy a román védelmi minisztérium memorandumot készített elő a temető gondozásának átvételére -, kitérnek a Romániában januártól újraindított Szabad Európa Rádió honlapjának pénteki bejegyzésére, ahol meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írtak arról:
a temetőátalakítás ötlete a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte: „foglalkozik majd” az úzvölgyi sírkerttel.
Mint megjegyzik, Codrin Munteanu, aki a román védelmi tárca főtitkári tisztségét 2013 óta betölti, már Victor Ponta kormányának Kovászna megyei megbízottjaként bizonyította magyargyűlöletét. Regnálásának idején ugyanis ő indított hadjáratot elsőként a székely zászló használata ellen, perek tucatjait indítva el a székely zászlót kitűző önkormányzatok ellen, és ezt a gyakorlatot később Hargita és Maros megye prefektusa is átvette, valamint Kovászna megyei hivatali utódjai is folytatták.
A temető állami tulajdonba vételének a lehetőségét Viorica Dăncilă miniszterelnök szombaton szintén elfogadható megoldásnak nevezte, ha valamennyi érintett fél egyetért vele. Kérdés tehát: ha a magyar kormány – megfogadva a román miniszterelnök által is szentesített javaslatot – belemegy a temető állami kézbe vételébe, nem kerül-e olyan tárcához az ügy, amelynek szélsőséges nacionalista tagjai indíthatták el eleve a temetőgyalázás és történelemhamisítás úzvölgyi tragédiáját.
Codrin Munteanu. Fotó: origo.hu
Mindezt annak fényében, hogy a magyar külügy a gyászos esemény másnapján tartott sajtótájékoztatóján – ahol bejelentették, hogy a budapesti román nagykövet felsőbb utasításra visszautasította a párbeszédet a külügyminisztériummal – Magyar Levente igen határozott elvárásokat fogalmazott meg a román féllel szemben. Mint fogalmazott:
a magyar kormány elvárja, hogy a román illetékesek alaposan vizsgálják ki ezt a hallatlan, gyalázatos esetet, adjanak alapos és hiteles magyarázatot, hogy minderre hogyan kerülhetett sor, és adjanak szimbolikus elégtételt a temető státuszának méltó rendezése által a megsértett erdélyi magyaroknak, akiket identitásuk legmélyebb rétegeiben érint ez az eset.
Tüntetés Sepsiszentgyörgyön 2012-ben, az akkor még prefektus Codrin Munteanu ellen. Fotó: MTI
A román belügy liblingje irányította a magyar temető támadását és védelmét is
Az ügy román politikai érintettségére vonatkozóan további nyugtalanító tény, hogy az esemény kapcsolatba hozható Sebastian Cucoş volt országos csendőrparancsnokkal, akit Carmen Daniela Dan román belügyminiszter bizalmasaként ismernek. Dan cinizmusára jellemző, hogy azt mondta: szerinte az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.
Portálunk beszámolójának idején – amikor még csak a román belügy érintettségére derült fény, a védelmi minisztériuméra még nem – a helyszíni beszámolók alapján még úgy tűnt, Sebastian Cucoş lehetett a részeg szélsőségesek és futballhuligánok vezetője, hiszen ő volt az az ember,
aki nagyon ott volt mindenütt, ő vezette fel a tömeget, ő invitálta be a pópákat a temetőbe kitárt karral, ő parancsolgatott a csendőröknek olyan lazasággal, amilyennel még a közvetlen parancsnokuk sem teszi.
Mint sajtóforrásokra hivatkozva megírtuk, ez a feltételezés már csak azért sem lehetett légből kapott Cucoş kapcsán, hiszen ő volt az, aki 2018 augusztusában a bukaresti diaszpóratüntetésen ugyancsak fociszurkolókat vetette be, akiknek az lehetett a szerepük, hogy
megtámadják a csendőröket, hogy azok könnygázzal válaszolhassanak. Aztán könnygázzal úgy agyonfújatta a tüntetőket, hogy sokan kórházba kerültek.
Sebastian Cucoş csendőrparancsnokként irányítja a szélsőségeseket. Fotó: uh.ro
A 2018. augusztus 10-ei eset lényege tehát az volt, hogy a néhány focihuligán által keltett kisebb rendbontás miatt a csendőrség könnygázt és gumibotokat vethessen be a békés tiltakozókkal szemben is, az eset kapcsán pedig joggal merült fel annak gyanúja, hogy Cucoș kvázi kettős minőségben, beépített emberként, a fociultrákkal együttműködve szándékosan provokálta ki a rendbontást. Bár az ügyben jelenleg is tart a vizsgálat, úgy tűnik, a román hatalom továbbra is számít Cucoș „tapasztalatára”, amelyet a román csendőrség pénteki bejelentése is megerősített. Ebből kiderül, hogy Cucoș, mint jelenlegi helyettes csendőrparancsnok, a csendőrség vezérkari főnöke nem a szélsőségeseket koordinálta az úzvölgyi pogrom idején, hanem konkrétan ő volt megbízva a katonatemetőhöz kivezényelt rendfenntartó alakulat tevékenységének irányításával. A Krónika.ro is felidézi, hogy
több videofelvételen is felbukkan Cucoș, volt csendőrparancsnok a többnyire futballhuligánokból álló „nemzetféltők” között, amint szemmel láthatóan az avatásra érkező feltüzelt tömegnek a sírkertbe való benyomulását „biztosítja”.
A portál azt is megjegyzi:
az egykor Koszovóban is megfordult, az etnikai konfliktusok „specialistájaként” emlegetett Cucoș jelenléte azért is érdekes, mert azt a gyanút keltheti, hogy politikai megrendelésre, diverziókeltés céljával érkezett Úzvölgyébe.
A román védelmi miniszter már nemzetközi temetőről beszél
Egyébként arra, hogy mire számíthatunk a román védelmi minisztériumtól a magyar elvárásokat tekintve, élesen rámutat Gabriel Leș védelmi miniszter álláspontja az úzvölgyi magyar katonatemető státuszát illetően. A Mediafax hírügynökség még vasárnap idézte a miniszter szavait, aki kifejezetten úgy fogalmazott:
a temető nemzetközi jellegének megőrzése miatt vennék át a sírkert gondozását, mivel ott magyar, román, német, orosz, szerb, osztrák és olasz katonák is nyugszanak.
Bár hangsúlyozta, hogy valamennyi féllel egyeztetni fog, árulkodó, amikor arról beszél:
biztosítani fogják minden országnak a jogot, hogy megemlékezzenek a harcban elesett és ott eltemetett hőseikről.
Bár a román fél cáfolhatatlan utalásokat tett eddig a magyar katonai temető jövőjét illetően, amelynek mind tudatos elfoglalásában, mind meggyalázásában, mind utólagos kezelésében vastagon fellelhető a román szélsőséges hatalmi tényezők ténykedése, a magyar diplomácia egyelőre bizonytalankodni látszik. Annak ellenére, hogy határozott elvárásokat fogalmazott meg a magyar külügy a román fél felé, tudomásul vette, hogy a román védelmi minisztérium birtokba veszi a temetőt, holott Gabriel Leș nyilatkozataiból egyértelműen kitűnik, hogy milyen jövő vár a magyar emlékhelyre. Bár a hírek szerint a magyar kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az RMDSZ-szel, az erdélyi magyar párt véleménye mégsincs összhangban a magyar külügyminisztériuméval, hiszen előbbi hétfői közleményében elfogadhatatlannak nevezte az úzvölgyi magyar katonatemető államosítását.
Forrás: MTI/kronika.ro/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: facebook.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS