A visegrádi országok (V4) és Közép-Európa sikerét hozta a legutóbbi európai uniós csúcs – mondta Varga Judit igazságügyiminiszter-jelölt az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülésén, csütörtökön. A többórásra sikeredett meghallgatáson az ellenzéki képviselők a szokásos arzenállal készültek: CEU, Európai Ügyészség, környezetvédelem és persze “Orbán Viktor”. A miniszterjelölt-asszony azonban frappáns válaszaival simán lesöpörte a Szél Bernadett, Gurmai Zita, Varga-Damm Andrea triót, és azt is közölte, hogy “nyugodtan lehet küldeni az sms-eket Brüsszelbe”.
Varga Judit kinevezés előtti meghallgatásán kiemelte: az uniós intézmények új vezetőiről szóló csúcs bebizonyította, hogy megkerülhetetlenné vált Közép-Európa az európai döntéshozatalban; kiderült, hogy már nem működik az, hogy a régi nagy tagállamok egymás között elosztják a pozíciókat. Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás óta eltelt 15 évben sok minden változott, és ennek a folyamatnak volt a csúcspontja az uniós állam- és kormányfők találkozója.
Új idők kezdődtek Európában, lehetőség nyílik bizonyos hibák kijavítására például a gazdaságpolitika, a migráció és a jogállamiság területén
– vélekedett. Kifejtette: az EU-nak olyan működő közösségnek kell lennie, amely tiszteletben tartja a nemzeteket, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre épül, ez a siker kulcsa.
Az egymás kölcsönösen tisztelő nemzetek együttműködésére épülő politika képviseletével bízta meg a miniszterelnök
– közölte. Megjegyezte: aki kiáll saját a érdekei mellett, azokat következetesen képviseli és ennek érdekében képes szövetségeket kötni, el tudja érni a kívánt eredményt; ezt mutatja a V4-ek sikere az EU-csúcson. A miniszterjelölt szerint logikus összekapcsolni az igazságügyi tárcát és az uniós ügyeket, hiszen szinte minden uniós jogalkotás érinti a nemzeti jogrendszereket. Mint mondta, eddig is az igazságügyi tárcával dolgozott együtt a legszorosabban uniós ügyekért felelős államtitkárként. Varga Judit az uniós ügyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az erős EU, erős nemzetekre épülhet.
A migráció tekintetében hosszú távú, minden ország érdekét figyelembe vevő megoldás kell, amely nem büntet tagállamokat azért, mert a válaszuk eltér az európai fősodortól
– jelentette ki. Úgy vélte, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a bővítéspolitikára: nem mélyebb, hanem nagyobb Európai Unióra van szükség. A következő többéves uniós költségvetési keret elfogadásáról azt mondta: a minőség fontosabb, mint a gyorsaság. Kitért rá: a jogállamisági vitákat érdemes lenne lezárni, és ehhez nem kell új eszközöket kitalálni. A miniszterjelölt az igazságügyi tárcát illetően közölte: célja a megkezdett munka folytatása. Fontosnak nevezte a bérrendezést, a törvények és rendeletek arányának megtartását, a túlszabályozás meggátlását.
Az adminisztráció csökkentése a versenyképesség miatt is lényeges
– tette hozzá. Elmondta: nagy kodifikálási folyamat zajlott le az elmúlt időben, és a jogalkalmazás első tapasztalatait most vonják le. Varga Judit kiemelte: miniszterként is igyekszik mindenkit meghallgatni.
Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülése. Napirendi javaslat: Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása. Fotó: Horváth Péter Gyula
Hörcsik Richárd (Fidesz) kérdésére elmondta: a tagállamokkal szembeni kettős mérce leküzdése az egyik legfontosabb feladat; szembesíteni kell a kritikusokat azzal, hogy az általuk kifogásolt megoldások nem újak az unióban.
Bana Tibor (Jobbik) felvetésére a miniszterjelölt kifejtette: “minden okunk megvan arra, hogy pozitív fejleményként” értékeljük az Európai Bizottság elnökjelöltjének megválasztását, Ursula von der Leyen ugyanis alkalmas lehet arra, hogy megértse Közép-Európa problémáját. Varga Judit közölte: az egyik legfontosabb cél a kohéziós pénzek csökkentésének megakadályozása.
Juhász Hajnalka (KDNP) az uniós költségvetésről kérdezett. Fotó: Horváth Péter Gyula
Szél Bernadett (független) érdeklődésére a miniszterjelölt kijelentette: Magyarország kifejezetten jól áll a klímacélok teljesítése, a széndioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében, az országnak “nincs semmi szégyellnivalója”. Ugyancsak Szél Bernadett felvetésére közölte: a csatlakozás az európai ügyészséghez nem kötelező; ha egy tagállam úgy dönt, hogy alkotmányos nehézségekbe ütközik a csatlakozás, megteheti, hogy eláll ettől.
Nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem csatlakozik az intézményhez
– emlékeztetett.
Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülése. Napirendi javaslat: Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása. Fotó: Horváth Péter Gyula
Szél Bernadett természetesen nem felejtette el megemlíteni, hogy azért nem ártana Orbán Viktort néhány dologra emlékeztetni, egyébként pedig úgy véli, hogy “a CEU nyílt seb a magyar társadalmon”. Varga Judit válaszában elmondta, hogy a közel egy évtizedes brüsszeli munkája során megtapasztalta, hogy a legtöbb támadást azért kapja Magyarország, mert “valakik” dezinformálják a magyar jogállamiságról a nemzetközi sajtót és uniós képviselőket, hivatalokat. Hozzátette: “nyugodtan küldhetik most is az sms-eket”.
Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülése. Napirendi javaslat: Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása. Fotó: Horváth Péter Gyula
Varga-Damm Andrea (Jobbik) kérdésére felidézte: azért, hogy az alaptalan nemzetközi támadások miatt indult vitákat megnyugtatóan rendezhessék, elhalasztották a közigazgatási bíróságok bevezetését. S bár a jobbikos képviselő szerint “nálunk az alaptörvény nem szilárd, egy nap alatt változtatják”, Varga Judit emlékeztette, hogy bármennyire is furcsa a Jobbik delegáltjának, Magyarország jogállam, ahol igenis erős az alkotmány.
Az ülés végén az igazságügyi bizottság 8 igen szavazattal – 2 nem ellenében -, az európai ügyek bizottsága pedig 6 igen szavazattal – 2 nem ellenében – támogatta Varga Judit miniszteri kinevezését.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS