Jövőre 616 milliárd forintot fordít a kormány honvédelmi feladatokra, a legmagasabb összeget a rendszerváltás óta – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, az M1 aktuális csatornán.
Németh Szilárd azt mondta: 2002 és 2010 között folyamatosan csökkent a honvédség költségvetése – ami kedvezőtlenül befolyásolta a haderőképességet -, a hivatásos katonák száma megfeleződött, a fegyvergyárakat felszámolták, megszüntették.
Ezzel szemben 2010 óta megfordult a trend
– mondta az államtitkár. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program céljai között említette, hogy a honvédség létszámát 37 650-re növeljék és 20 ezer tartalékos katona legyen. Jelezte, hogy utóbbiak több, mint 40 százaléka már rendelkezésre áll. Elmondta, hogy a szárazföldi egységeket és a légierőt egyaránt modernizálják. Németh Szilárd emlékeztetett arra is, hogy a honvédség 2015 óta – amikor az országra óriási migrációs nyomás nehezedett – részt vesz a magyar határok védelmében. A schengeni határok védelmi európai feladat – tette hozzá -, erre Magyarország eddig több, mint 330 milliárd forintot fordított, de az összegből az EU “migránsbarát vezetése” egyetlen fillért sem térített meg. Az államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában beszámolt arról, hogy a 2019-es honvédelmi büdzsé több, mint 30 százalékát fordítják a Zrínyi 2026 ütemezett fejlesztéseire. A fejlesztések keretében laktanyák is megújulnak, illetve nő a katonák illetménye is.
Forrás: MTI/M1; Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Hesslerezredes
2019-07-11 at 10:59
Belépek hát én is a Kávéházi Konrádok sorába: egy ország honvédelméhez először a kormányzati honvédelmi/katonai filozófiát kell megcsinálni, mert “a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy azt a katonákra bízzuk!” (idézet, talán Churchill-től). Első lépés felmérni a lehetséges és potenciális ellenségek körét/stratégiai céljait és katonai potenciálját. Második lépés felmérni a saját stratégiai céljainkat. Harmadik lépés felmérni a potenciális ellenségek lehetséges szövetségesi körét és azok katonai potenciálját. Negyedik lépés az előző felmérések alapján kialakítani a honvédelmi/katonai stratégiát.
Nos:
1. Magyarországtól trianonban minden környező ország rabolt, lopott, vagy lopott holmit megörökölt magyar emberekkel együtt.
2. A tolvaj országok egyike sem érdekelt a bűnös helyzet javunkra való rendezésében – ellenkezőleg: ha bármelyikkel szemben konfliktusunk lenne az összes többi a tolvaj mellé fog állni.
3. A környező országok népességi potenciálja cca. legalább 70 millió fő – Mo. = 10 millió. Ez a potenciál lényegében megegyezik a gazdasági potenciállal (habár most ukrajna a béka s..e alatt van, de potenciálisan/nyersanyagilag még mindig jól áll). Tehát minimum hétszeres élőerő és hétszeres gazdasági potenciál áll mögöttük.
4. Szövetségesi szempontból – ha nem lennénk NATO-tagok – 4 ország tag, ami iszonyatos hátteret jelent nekik, 1 ország mögött az oroszok állnak, ukrajna inog, de jelenleg inkább a NATO-hoz áll közelebb. Mo.-nak ebből a szempontból senki nem a szövetségese közel-távol elérhető és potens közelségben.
5. Az ország földrajzi adottságai miatt gyakorlatilag katonailag tökéletesen védhetetlen. Az megy át rajtunk, aki csak akar. Partizánháborúra esélyünk sincs.
6. Tudunk-e hagyományos fegyverzetből a fenti körülményekkel való meccselésre elég fegyverzetet, katonát kiállítani? A válasz kétségtelenül: nem.
7. Van-e elrettentő erő, ami a hagyományos fegyverzetet felül tudja múlni? Van, a nukleáris fegyverek. Érdemes-e ebben az irányban gondolkodni? Ha egy gyors lefolyású reconquistát akarunk, akkor: talán – már tudniillik addig, amíg a környező bandának is nincs ilyen fegyvere, de ez még akkor is nagyon kockázatos lenne, mivel a fenti okok miatt az atomcsapással támadott területeken is magyarok élnek, vagy legalábbis azok közvetlen közelében. Ha nem akarunk kezdeményezők lenni, akkor nem érdemes atom-ban gondolkodni, mert ha kiderül a turpisság, hát a harmadik napon az összes környező országnak lesz ugyanilyen fegyvere, aztán akkor nézhetünk.
8. Mindezekből az én következtetéseim az alábbiak:
8.1. Nem érdemes hagyományos fegyverek túlzott fejlesztésében gondolkodni, nem kellenek tankok, tűzérség (tank-, és légelhárító eszközök kivételével, azok kellenek). Nem kellenek vadászbombázók, maximum elfogó vadászok. Ha helikopter, akkor olyan, amely békeidőben polgári célokra is alkalmas. Kell: haditechnikai-mérnöki kapacitás kiber-háborúhoz és drónok és robot-eszközök fejlesztéséhez. Kell egy komoly határőrség nagyon jó felszereléssel.
8.2. Legfontosabb: semmi keresnivalónk semmilyen katonai szövetségben – ki kell mondani a semlegességünket és azt, hogy a határon túli magyar közösségek ott élő nemzeti közösségek, akik jogosultak nemzeti kollektív jogaik gyakorlására és ezért mi a jövőben politikai eszközökkel állunk ki (úgy, ahogy azt Ausztria teszi a dél-tiroli osztrákok vonatkozásában).
zolatiguszti
2019-07-11 at 16:44
És mit csinálunk ha a románok úgy gondolják hogy elindulnak a Tisza felé? Leírunk megint 3-4 megyét?
Hiába a 70 milliós potenciál ha olyan gazdságok vannak mögöttük mint az ukrán vagy román….
Az ukrán 40 millióból is hányan nem dezertálnának mint most a Kárpátlajai Magyarok külföldre? Hát Ukarjna lakosságának vagy 30%-a Orosz…és van Lengyel is vagy 400 ezer román, 150 ezer Magyar, 30-40 ezer ruszin akik nem voltak soha Magyarellenesek…románoknál él vagy 4 millió cigány és egy millió Magyar. Vajon melyik fog elszántabban rohamozva átkelni a Krasznán?
Demográfiai értelemben 90 óta a románok vesztettek 23 millióból 5-6 milliót.És miután 40-ben még volt 1,5 millió Magyar, most eg 1 millió körül erős a gyanúm hogy románok jobban fogynak a Magyaroknál és a 90-es 5-6 millió mínusz 90%-a az övék. Horvátok elvesztették a lakosság 20%-át és aki kiköltözött azt sokszor bottal se lehet haza zavarni egy romániába, horvátországba.vagy ukrajnába.
Másik nézőpont változik a klíma. Miért nem telepítünk nagy nem homogén erdőségeket a határsávval pérhuzamosan? 30-50 év múlva egyik legnehezebb terepakadálynak számítanának, megtörnék a síkságot.Mellette a mocsrakból is lehetne visszatelepítnei hiszen úgy is gond az öntözéshez a tározók helye nagysága. A gyenge aranykoronájú földek lehet több hasznot hoznának hal és vadgazdálkodásban miközben jelentős terepakadályt is képeznének terelve az inváziós erőket.Az országot átlósan átszelő hegyvonulat sok része pedig kiváló természetes erődítmény.
És ne felejtsük el a Dobó család jelmondatát:
“A Falak ereje nem a kőben van!”
1943 február 3-án ért véget a Sztálingrádi csata.1944 szept 24-én érték el a Szovjet csapatok a Trianoni határt.Ez durván 20 hónap.Vagy másfél év + 2 hónap.Megtett legrövidebb táv a Trianoni határig 1592 km.
1592/20=79,6 km/ hónap sebesség.
1944 szeptember 24-től 1945 április 11-13 körül verték ki a Szovjetek a németeket az országból. Ez olyan 6,5 hónap. Sopron és Nagylak körüli határ között a táv 360 km.
360/6,5=55,38 km/hónap sebesség.
Sztálingrád után a második legnagyobb város csata Bp-é volt.1944.12.25-1945.02.13-ig tartott.102 nap.Olyan 3,4 hónap.Bécs 14 nap, Berlin meg 6 volt.Miért gondoljuk akkor azt, hogy MO a trianoni határokkal védhetetlen? Ki van próbálva.románok tótok? 19-ben ki vertük volna őket ha nem az Anatant szórakozik velünk.Ugye nem kezdjük el bekajálni azt hogy ők egyedül csinálták velünk azt amit? És azt se felejtsük el a 44-45-ös menetelést is erősen segítette az USAF bombázó kötelékei is amik Olaszországból szálltak fel.Bármily meglepő ezen a sík országon össze lehet hozni egy hatásos védelmet.Történelmi példák vannak a kismagyar határon belüli védelem sikerességére is. Amivel a jónép összekeveri a végeredményt az az, hogy nyilván mindenki ellen végtelen ideig nem védhető.
Az oroszok annyian voltak mint az oroszok és eszközben is.Nyilvánvalóan a föld legnagyobb erőforrásival rendelkező ország legyőzését nem kellene egy 10 milliós országnak kitűzni nem? A kisantant országok zöme viszont kisebb nálunk. Szlovénia cca 2 milla, tótok 4, horvátok hivatalosan 4 meg a -20% is ugye, labancok 8 milla, szerbia 7 milla meg egy pici. Ukarajna 40 millió amiből több milla nme is ukrán ugye,oláhok valahol 17-19 milla ebből 1 Magyar 4 cigány.Szerbek Oroszok nélkül nem mozdulnak.Ukránok ellen most az oroszokkal jók vagyunk.a 70 millió rögtön beljebb van 47 millióval.Egy szlovénia egy Horvát ország vagy egy tótia egy véres konfliktusban azt is kockáztatják hogy beszakad a régóta döglődő demográfiájuk.Izrael szindrómában vannak de annak anyagi lehetőségei nélkül.Nem tudják felszerelni a haderejüket olyan minőségű cuccokkal amikkel annyival védettebbek lennének az emberanyaguk, hozzánk képest.És itt van nagy értelme a hazai fegyverkezésnek méghozzá a minőséginek.Mert nálunk egy egységnyi fejlesztés körülöttünk 7 egységnyit gerjeszt.A gyengébb gazdaságúakat viszont kiszárítja pénzügyileg.Ami vasba megy az nem megy családokra.Burkolt formában ez tovább erősíti a kisantant országok negatív demográfiáját é gazdasági alánkrendelődésének folyamatát.Nyilván ennek hatása 20-30 év de lassú víz partot mos.Mondjuk én még kihasználnám a nyelvi előnyt is.Mi nehezen tanulunk nyelvet ergo nehezen költözünk.Alapítanék egy fedett céget a Magyar szolgálatokkal ami igen jutányosan segítene a kisantat országok nem Magyar lakóinak munkát szerezni nyugaton. Kedvezményes képzéssekkel amiket a kinti bérből állnának.A lényeg tömegesen rávenni a lakosságukat a kiköltözésre.Ez meg a fegyverkezés lassító hatása megnyerhetné a háborút mindegyik ország ellen azelőtt hogy bárki egyet is lőne.Ezt még meg lehetne toldani CSOK-kal a határon túl, akkor ha ott maradnak élni.Magyar állampolgár jogosult a Csok-ra….Nőjön a kintiek demográfiája míg az “őslakosoké” meg csökken.