Nem gondoltuk volna, hogy bárki képes felülmúlni Falus Ferenc jeges vizes produkcióját, vagy éppen Berki Krisztiánt, amint hablegényként előbukkan a medencéből, hogy vezesse az ő népét, de szerencsére az ellenzéki összefogás szívcsakrája, a Szolnoki Többség megint gondoskodott a minőségi szórakozásunkról. Lássuk, kik is tartják magukat méltónak az ország vezetésére!
Márki-Zay Péter, miután az Amerikai Külügyminisztérium frissen felmosott folyosóján Magyarország teljhatalmú helytartójává ütötte aranyozott diktafonnal pár, tréfás kedvében talált portás és ex-diplomata, újult erővel vetette bele magát a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak nevezett ernyőszervezet ernyőjének kinyitásába, hogy most éppen az önkormányzati választásokon söpörjék el az Orbán-rezsimet. Az ügymenet a szokásos: a lét és nemlét határmezsgyéjén küszködő ellenzéki pártok elismerik Márki-Zay különleges képességeit (talán a Hoova nevezetű bolygó kompjúterizált lakói választották őt ki erre a feladatra – a szerk.) a megfelelő jelöltek kiválasztása ügyében, ő cserébe rögzíti a hangot és a hívei közül megnevez valakit polgármester-jelöltnek. Egyedül arra nem számított, hogy nem jelöltből, hanem szavazóból nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiség. Jelen állás szerint hiába találták hosszas, önmagukkal folytatott egyeztetések után méltónak Szolnokot, hogy pozíciót, pénzt, mirhát és tömjént adjanak a mozgalom egyik főalakjának, a neofita buzgalomból kiváló eredményeket elért Lukácsi Katalinnak, a fizikailag még kitapintható szolnoki ellenzéknek más elképzelései vannak. Sőt, voltak annyira pimaszak, hogy tárgyalni hívták Lukácsit és kicsiny csapatát, akik azóta sem voltak képesek eljutni a városba.
A vonat nem jár, a délelőtt meg korán van
Eredetileg szerda este ültek volna tárgyalóasztalhoz a helyi Jobbikot és Momentumot magába fogadó ernyőszervezet és a Márki-Zayék áldása ellenére saját jelöltet állító helyi MSZP-DK-LMP-összeesküvés képviselői. A csúcstalálkozó nem jött létre, mert a vasútvonalon baleset történt, ami miatt az alapesetben egy órányi menetidő a duplájára nőtt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjai pedig Budapesten ragadtak. A felek ezután a legnemesebb ellenzéki hagyományoknak megfelelően, végtelen ciklusba kerülve egymást okolják az egyeztetések elmaradása miatt. A szolnoki lázadók mindenképpen délelőtt szeretnének asztalhoz ülni, Lukácsiék délután, és egyikük sem hajlandó engedni egy szemernyit sem. Hogy mi se maradjunk ki a gyermekded fontoskodásokból és babaházas karakterdrámából, a mozgalom üdvöskéje nyilvánosságra is hozta a szolnokiakkal folytatott levelezést.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS