Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna melegedése az atomerőmű működésében, a vízhőmérséklet ugyanis a mérési eredmények szerint nem érte el azt a szintet, amelynél a termelést csökkenteni kellene – közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. pénteken az MTI érdeklődésére. Az illetékesek hangsúlyozták, hogy az erőmű már a jogszabályokban és a nemzetközi sztenderdekben meghatározott huszonöt Celsius-fokos hőmérsékleti küszöb alatt, huszonhárom fokos vízhőmérsékletnél megkezdte a folyamatos méréseket a Duna érintett részén.
Az atomerőmű által monitorozott, ötszáz méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett. A nemzetközi sztenderdeken alapuló biztonsági előírások meghatározzák, hogy amennyiben ezen a szakaszon belül a víz hőmérséklete eléri a harminc Celsius-fokot, milyen mértékben kell visszaterhelni az atomerőmű villamosenergia-termelését – olvasható a közleményben. Az atomerőmű hűtése másodpercenként száz köbméter víz kivételét igényli a folyóból, ez a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál – kilencszáz köbméter másodpercenként – is csupán alig tíz százalék feletti mértéket jelentett, a mostani, közepes vízállásnál – kétezerkétszáz köbméter másodpercenként – pedig kevesebb, mint öt százalékot. A Paksi Atomerőmű hűtésének mindezek alapján semmilyen negatív hatása nincs és nem is lehet a környezetre, illetve ezen belül az élővilágra. Harminc Celsius-fok feletti vízhőmérséklet természetes módon, pangó vizekben, alacsonyabb áramlású folyórészeken is kialakulhat időszakosan. Az atomerőmű villamosenergia-termelése, az úgynevezett gőz-körfolyamat hatásfoka függ attól, hogy a folyamat végén milyen hőmérsékletű víz áll rendelkezésre a kondenzációhoz. Ezért fordul elő, hogy télen valamivel kétezer megawatt feletti teljesítménnyel képes termelni a létesítmény, míg nyáron a fentiekhez hasonló, elhanyagolható mértékű csökkenésre is van példa, hiszen a hűtésre használt víz hőfoka változik. A két eset ugyanakkor kiegyenlíti egymást, így ennek az éves villamosenergia-termelésre gyakorolt hatása elhanyagolható, ráadásul a teljes erőművi hatásfokot nézve a Pakson is alkalmazott frissvizes hűtés másfél-két százalékkal jobb megoldást jelent a hűtőtornyos hűtésnél. A Paksi Atomerőmű illetékesei felidézték, hogy a létesítmény működését szigorú szabályok, előírások határozzák meg, amelyeknek az üzem minden esetben megfelel. Az atomerőmű működésének legfontosabb alappillére, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja, összes kibocsátása ennek megfelelően az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, három ezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják.
Forrás: MTI; Fotó: PS
eretnek
2019-08-02 at 17:32
Van a cikkben egy hülyeség:
Az, hogy a hűtőtornyos hűtésnél, jobb a frissvizes! 😀
Aki nem ért a fizikához az csak gondolkozzon el rajta, hogy miért találták ki a hűtőtornyos hűtést???
Melynek lényege, hogy magasból lehullva, párologtatással hőt ad le…Tehát, ha a 25 fokos friss vizet a hűtőtoronyból lecsurgatjuk, akkor hidegebb vizet kapunk, mint a friss víz!
Kristóf
2019-08-02 at 19:03
(Heller-Forgó: magyar találmány.)
Paks II. tudtommal már azzal tervezett, gondolván a “nem is létező” éghajlatváltozásra. Üzembiztosabbnak tűnik, mint a folyó melegítése. Csak nem szabad úgy építeni, mint a nagy tudású angolok Ferrybridge-nél, mert akkor összedől magától.
ciki
2019-08-02 at 16:38
A franciáknál több mint 50 atomerőmü van és senki nem hisztizik. Mo-n azt kellene csinálni az ellenzék szerint, hogy zárják be Paksot, majd mindenki vegyen petróleumlámpát és gyertyákat, mert a szélerőmü akkor termel áramot, ha fúj a szél, a napelemek pedig, ha süt a nap, necsak a fejükben legyen sötétség. Európában számos országban atomenergia biztosítja az áramellátást, de sehol Mo-n kívül nincs rikácsolás az atomenergia ellen. Nem érdekes?
Kristóf
2019-08-02 at 17:18
Majd hisztiznek, ha mohamedék besétálnak pár kézifegyverrel az atomerőművekbe, és allah nevében átveszik az irányítást. Az még érdekes lehet. Innen nézve nem is akkora baj, ha a légköri áramlások átváltottak észak-déli irányra…
Qrcsányipiktor
2019-08-02 at 16:02
Paks is – mint az összes többi “atom”-erőmű – nem más, mint egy XIX. századi (James Watt, Jedlik Ányos /dinamó/) elvre alapozott vacak kis gőzturbinás-dinamós áramfejlesztő valami. Kb. olyan fejlett a technikánk, mintha a Dávid szobor karját letörnék és azt használnánk kalapácsnak, hogy a falba szöget verjünk. Ez itt nemhogy az atom-ókor (Mézga Géza sorozatból véve a szólást), hanem az atom-kőkor!!! Nincs ATOMerőmű!!!!! Gőzerőmű van, ahol szén helyett az atommagbomlás által keletkezett hővel forraljuk a vizet!!! Mintha télen Leonardó festényekkel tüzelnénk, hogy meg ne fagyjunk. Barbár korszak – még mindig. Mondom: ez NEM ATOMERŐMŰ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!