Szabotálják a burkatilalmat elrendelő törvényt a holland hatóságok

Augusztus 1-jén lépett hatályba az úgynevezett burkatörvény, vagyis az arcot eltakaró ruházat viselésére vonatkozó részleges tilalom Hollandiában. A törvény értelmében tilos az ilyen ruházat viselése az egészségügyben, az oktatásban, a tömegközlekedésben és a kormányzati intézményekben is. A törvényt azonban sokan szabotálják – írja az origo.hu a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva.

A törvény kapcsán korábban több nagyváros polgármestere is aggályát fejezte ki, és jelezte, hogy a tilalmat a városukban nem kényszeríti ki, azaz nem hajtja végre. Ezen nagyvárosokban (Amszterdam, Utrecht és Rotterdam) az összlakossághoz vetítve több, mint 30 százalék is lehet a muzulmánok aránya, bizonyos kerületekben pedig akár 70 százalékos is. Ráadásul Rotterdam speciális helyzetben van, mert lakosságának már 2017-ben is a több, mint 47,7 százaléka nem holland származású volt. Szakértők szerint pedig ez az arány 2019-re átlépte az 50 százalékot, azaz többségbe kerültek a migránsok és a migrációs hátterű lakosok. Rotterdam muszlim-marokkói származású polgármestere, Ahmed Aboutaleb nagyobb népszerűségnek örvend a városban, mint maga a holland miniszterelnök. Az utóbbi időszakban további érintettek, így több kórház, illetve a tömegközlekedési vállalatok képviselői is azt hangoztatták, hogy nem szándékozzák visszautasítani azokat az ügyfeleket (illetve utasokat), akik arcot eltakaró ruházatot viselnek.

A rendőrség sem hajtja végre a törvényt

A tömegközlekedési vállalatoknál a dolgozók egyenesen tájékoztatást kaptak arról, hogy a tömegközlekedés mindenkié, és így az utasok számára a hozzáférést nem lehet megakadályozni. Szabotálja a törvény végrehajtását a rendőrség is, ami önmagában nonszensz, hiszen a rendőrségnek mindenütt fontos feladata a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése és azok betartatása, szükség esetén kikényszerítése. Pedro Peters, a rotterdami közlekedési vállalat vezetője elmondta a The Guardiannek, hogy a rendőrség úgy nyilatkozott, hogy számukra “ez nem prioritás”, és nem vállalják azt, hogy ahogy az a törvényben elő van írva, fél órán belül megjelennek a közlekedési eszközöknél egy esetleges bejelentésnél. Azt viszont megerősítették, hogy a törvény megsértőit a magánszemélyeknek is joguk van feltartóztatni.

Botrány a buszon

A törvény végrehajtása valóban nem egyértelmű. A Le Vif belga napilap értesülése szerint egy Dél-Hollandiában dolgozó buszsofőr a törvény rendelkezése alapján megtagadta a burkát viselő muszlim nő szállítását, és kihívta a rendőrséget, mert a nő nem volt hajlandó leszállni a belga–holland határon található Stein faluban. A rendőrség megérkezése után a nő leszállt a buszról. Az Arriva buszvállalat szóvivője ugyanakkor közölte, hogy a buszsofőröknek csak ahhoz van joguk, hogy felhívják a jogsértésre a figyelmet, de nem tagadhatják meg a burkát viselő személy szállítását. Értelmezésük szerint – amit megerősített a rotterdami közlekedési vállalat szóvivője is – a buszsofőr nem tartotta be a belső utasításokat; maximum felkérhette volna a muszlim nőt, hogy szálljon le, de nem szakíthatta volna meg az utat, ahogy azt tette.

Ahogy az várható volt, a muszlim jogvédő szervezetek óriási erőkkel támadják a törvényt és annak végrehajtását. Rotterdam legerősebb muszlim politikai pártja, a Nida párt egyenesen azt deklarálta, hogy minden bírságot kifizetnek, és hordják csak a törvény ellenére nyugodtan a muszlim nők a nikábot vagy a burkát.

Forrás: V4NA/origo.hu; Fotó: EPA