Vagyonadóval fenyegetőzik Karácsony Gergely

Karácsony Gergely még a főpolgármesteri előválasztás során Kunhalmi Ágnessel együtt belengette az 1 százalékos ingatlanadó ötletét. Azóta Karácsony nem beszél erről, de valószínűleg nem ejtette a vagyonadós elképzelését, csak a kampány élesebb részében már taktikusan hallgat róla.

A „gazdagok” adóztatása mindig kedvelt baloldali kampányígéret

Karácsony Gergely az elmúlt években számtalanszor volt valaminek és valakiknek a jelöltje. A 2018-as országgyűlési választásokon az MSZP és a Párbeszéd színeiben indult, mint a párt listavezetője, illetve miniszterelnök-aspiránsa. 2019 tavaszán az MSZP listáját vezette az európai parlamenti választásokon. Most pedig éppen az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje az önkormányzati választásokon. De a zuglói polgármesterséget még az Együtt–Párbeszéd Magyarországért koalíció támogatásával nyerte el.

A fentiekből is látszik, hogy Karácsony Gergelynek kissé zavaros a politikai háttere, és nehéz megmondani, milyen gazdaságpolitikai elképzelései lehetnek. Annyi bizonyos azonban, hogy támogatja a vagyonadót, mert ahogy fogalmazott, az „igazságos, és nem vagyonadó”. Az elképzelései elég tág határok között mozognak, hiszen hol félmilliárd forint lenne az értékhatár, hol százmillió. Az sem teljesen egyértelmű, hogy pontosan mire is vonatkozna? Hol csak ingatlanokra, hol egyéb vagyontárgyakra is, mint a műkincs, a jacht vagy a luxusautó. Azt se tudni, hogy üzleti célú ingatlanokra is fizetnének ilyen adót, vagy csak a magántulajdonban lévő házakra? Arra nincs válasz, hogy miként mérné fel az adózásra kiszemelt ingatlanok értékét? A hasára ütne, vagy esetleg kitalálna valamilyen képletet a szóban forgó ingatlan értékének megbecslésére?

A Párbeszéd és Karácsony Gergely a vagyonadónak a legkülönfélébb neveket adták: a szép hangzású oligarcha-különadó, illetve Tiborcz-adó. Karácsony Gergely szabad országban él, azt utál, akit akar. Szíve joga haragudnia Tiborcz Istvánra vagy bárki másra, de azért érdemes megjegyezni, hogy ezt az adót nemcsak ők fizetnék. Kitalálhat bármilyen hangzatos nevet vagy politikailag hasznosnak vélt blikkfangot a főpolgármester-jelölt, az adó az csak adó marad. Karácsony Gergely még a főpolgármesteri előválasztás előtt dobta be a vagyonadó ötletét, amelyet akkor Tiborcz-adó névre keresztelt. Még Kunhalmi Ágnessel együtt „a közpénzekből méltatlanul meggazdagodott” embereket kívánta vele megadóztatni. Ám nevezheti akárhogy, a vagyonadó ettől még vagyonadó marad. Mindenkit érint, és nemcsak azokat, akiket Karácsony kiszemelt adóalanynak.

Veszélyes játék

Nálunk, Magyarországon a jövedelmet, illetve a fogyasztást szokás adóztatni. Ez azért érdekes, mert például sok olyan család vagy ember van, akinek úgy alakult az élete, hogy örökölt – vagy élete szerencsésebb korszakában vásárolt – egy értékesebb ingatlant, műtárgyat, ékszert. Egyébként a jövedelme szerényebb, mert nyugdíjas lett, vagy csak kevesebbet kíván dolgozni. Egy ilyen család vagy magánszemély csak akkor tudná kifizetni ezt az adót, ha értékesítené az ingatlanját. Így az ingatlanadó lényegében kiforgatná a vagyonkájából. Szóval a vagyonadó maximálisan igazságtalan dolog, és felettébb káros társadalmi és gazdasági következményekkel járna.

Ha Karácsony esetleg főpolgármester lenne, akkor se tudna ilyen jellegű adót kivetni, mert ellentétes lenne a törvényekkel. De tegyük fel, hogy leküzdi a jogi akadályokat; akkor mit csinálna a pénzből? Azt hangoztatja, hogy bérlakásépítésre fordítaná az így megszerzett bevételt. Mily nemes gondolat! Csak az a baj vele, ha valóban a félmilliárd forint feletti ingatlanokat adóztatná, akkor nem valami sok bevétele lenne belőle. Azt gondolhatja mindenki, hogy a műtárgy és ékszer megadóztatása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen az ilyennel rendelkező személyek azonnal elvinnék az értékeiket más településre, ahol nem kell vagyonadót fizetni. Az ingatlannal ezt azonban nem lehetne megcsinálni. Ám a bibi az, hogy ilyen ingatlan viszonylag kevés van, ezért értelemszerűen kis bevételt hozna. Semmiképpen sem annyit, hogy érdemi lakásépítkezésbe lehetne belőle kezdeni. Ezen a ponton kétféle dologra lehet gondolni. Egyrészt arra, hogy ha komolyan veszi a lakásépítési elképzeléseit, akkor újabb és újabb adókat vet ki. Például úgy, hogy az ingatlanadó alsó határát 100 millióra, vagy 50-re, vagy akár ennél is alacsonyabbra teszi. Végül már minden nagyobb lakással rendelkező budapesti lakos fizethetné az egy százalékot. A másik megoldás – talán ez a valószínűbb – az lenne, hogy az ingatlanadóra befolyt pénzt elköltené másra. Zuglóban is ezt csinálta a parkolási bizniszből befolyt pénzekkel. Lenne rá kerete például, hogy a városházán a haveroknak jó kis állásokat adjon.

A Bajnai-kormány majdnem bevezette az országos ingatlanadót

Egyébként a vagyonadó a Bajnai-kormány idején került legközelebb a bevezetéshez. Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter nagyon favorizálta a dolgot, a technikai lebonyolítását viszont nem tudta kitalálni. Ám ennél nagyobb gondja volt Oszkónak, hogy a kormányzó Magyar Szocialista Párt nem támogatta az ötletét. Végül a miniszterelnök Bajnai Gordon is ejtette a témát. De úgy látszik, nem örökre, mert politikai utódjának, Karácsony Gergelynek nagyon tetszik a vagyonadó ötlete.

A polgárosodás kerülne veszélybe

Egy ilyen adónem alapjaiban támadná meg a megindult polgárosodást, továbbá a Családvédelmi Akcióterv segítségével megkezdődött lakásépítéseket is veszélyeztetné a vagyonadó. Ki merne új lakást építeni vagy venni, ha azt később megadóztatnák? Ebből is látszik, hogy Karácsony Gergelynek milyen zavaros, meglehetősen reménytelen és ostoba elképzelései vannak a gazdaságpolitikáról (is).