A V4-országok legsikeresebb beruházási ügynöksége működik Magyarországon, évről-évre több és nagyobb értékű beruházásokat idecsábítva. Az ügynökség az elmúlt két évi eredményével állva hagyta a régiós versenytársait, miközben az új beruházások között egyre több kapcsolódik a kutatás-fejlesztéshez, informatikához és szolgáltatáshoz. Az „összeszerelőország” mítosza fokozatosan visszaszorul a balliberális fejekbe.
Már látszik a számszerűsíthető eredménye annak, hogy a kormány a külgazdaságot állította a külpolitikája gyújtópontjába. A többi V4-es ország beruházási ügynökségeivel összevetve igencsak kedvező a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency – HIPA) eredménye – tudta meg a PestiSrácok.hu. Nemcsak befektetési volumenben jelentős az előnyünk, hanem a létrehozott munkahelyek tekintetében is éllovas a magyar ügynökség a térségbeli versenytársaihoz képest. Amerikai szaklapok is a közép-kelet-európai térség legjobbjának minősítették az elmúlt két évben a HIPA-t, amely a beruházási összérték mintegy ötödét közvetíti az országba.
A létrehozott munkahelyek tekintetében 2015-ben még a CzechInvest mögé szorult a HIPA, az azt követő években viszont mindig meghaladta a 17 ezret az ügynökségen keresztül futó projektekkel létrehozott új munkahelyek száma Magyarországon. Ezt azóta csak a négyszer népesebb Lengyelország befektetési ügynöksége tudja megközelíteni. Még nagyobb a magyar előny a befektetési volumenben. Négy éve még a szlovákokhoz és a csehekhez is több külföldi működőtőke áramlott a befektetési ügynökségeiken keresztül, azóta viszont a HIPA mutatója igencsak megugrott. Eközben a CzechInvest minden évben nagyjából hasonlóan teljesít, a szlovák SARIO pedig igencsak visszaesett. A HIPA tavalyi 4,3 milliárd eurós összbefektetési eredménye több, mint kétszerese a visegrádi országok körében második legsikeresebb lengyel PAIH mutatójának.
Az idén jóváhagyott projektek döntő többsége vidéken valósul meg, csupán egytizedüket telepítik Budapestre. A beruházásokért nemcsak az országok közt van nagy verseny, hanem az adott országon belüli régiók közt is. A kormány igyekszik a munkahelyekre jobban rászoruló, szegényebb régiók felé irányítani a beruházásokat, ám a beruházó cég elvárásainak is meg kell felelnie a helyszínnek, így fontos szempont például az infrastruktúra, a közlekedési viszonyok, illetve a környéken fellelhető beszállítói kör. 2019 eddigi nagy nyertese Komárom-Esztergom megye, ahová a beruházások összértékének fele és a munkahelyek több, mint negyede érkezik.
Több munkahely és magasabb fizetések
Az ügynökség eredményessége évről-évre javult, és mostanra igencsak nagy a különbség a szocialista-szabaddemokrata időkhöz képest. Több, mint négyszer annyi összértékű projektet hozott 2018-ban Magyarországra a HIPA, mint a baloldali kormányok utolsó teljes évében az akkor működő ITD Hungary Zrt. A 17 ezret meghaladó új munkahely, amit évek óta el tud érni, háromszorosa a 2009-es adatnak. A növekedés folyamatos, hiszen 2019 első felének új beruházásai további 300 millió euróval meghaladják a tavaly ilyenkori adatot, és munkahelyből is csaknem háromszázzal több keletkezett. A legfeltűnőbb növekedést mégis a HIPA által Magyarországra hozott beruházásokhoz kapcsolódó bérezés mutatja: míg 2017-ben 304 ezer forint volt ezen projektekben az átlagfizetés, tavaly 425 ezer, idén pedig már 505 ezer forint.
Juh Szuvon, az SK Battery Hungary Kft. cégvezetője az év technológia-intenzív beruházása díjjal, Ésik Róbert, a HIPA elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter társaságában. Fotó: MTI/Soós Lajos
A legtöbb projektet még mindig a németek hozzák ide, de az idei első félévben a koreaiak már a németekét meghaladó összegű befektetésről állapodtak meg, és több munkahelyet is teremtenek. A legnagyobb húzóerő az elektronikai ipar, amely 1 milliárd eurót meghaladó befektetést telepít Magyarországra; ennek fő részét az SK Innovation Komáromba telepítendő akkumulátorgyártása teszi ki. A járműipar valamivel félmilliárd euró alatti értékkel második, és szintén komoly befektetési volument képvisel a logisztika, a repülőgépipar, valamint az élelmiszeripar.
Megint szegényebb lesz egy mítosszal az ellenzék
A folyamatok egyértelműen cáfolják az ellenzék által előszeretettel hangoztatott „összeszerelőország” mítoszt is. A tavaly elfogadott 98 beruházásból immár 29 a kutatás-fejlesztési, informatikai vagy szolgáltatói szektorba tartozik, ami jóval több, mint egy évvel korábban. Nő a beruházások hozzáadott értéke, és ezzel a jól képzett munkavállalók iránti igény is erősödik.
Ezért a kormány is fokozatosan máshova helyezi a hangsúlyt a munkahelyteremtés helyett. A balliberális időszak 11,5 százalékos munkanélküliségi aránya mostanra 3,3 százalékra csökkent, az ország csaknem elérte a teljes foglalkoztatottságot, és ma már inkább a munkaerőhiány jelent gondot. A kormány eddig is támogatta az új munkahelyekkel nem járó, azonban technológiai fejlesztéssel, innovációval járó új beruházásokat, októbertől azonban a munkavállalók képzésének és tanműhelyek létrehozásának az ösztönzése kerül előtérbe az állami támogatások odaítélésénél.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS