Komoly politikai vihart kavart Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az a július 25-i telefonbeszélgetése, amelynek leiratát a héten hozták nyilvánosságra az Egyesült Államokban, és amelyből kiderült: Trump valóban arra igyekezett rávenni Zelenszkijt, hogy indíttasson vizsgálatot Ukrajnában Joe Biden volt amerikai alelnök ellen, aki jelenleg a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa, és akinek fia, Hunter egy ukrán gázvállalat, a Burisma Holdings igazgatótanácsának tagja volt. A volt alelnök fiának ügyei legalábbis gyanúra adnak okot; ha republikánus lenne, a demokraták se a vizsgálatot kifogásolnák.
Trumpnak az ukrán sajtóban megjelent cikkek alapján feltehetőleg vannak a birtokában olyan információk, amelyek megalapozzák a gyanút, hogy Bidenék valamiféle jogellenes cselekményt követhettek el Ukrajnában, de ezek az értesülések nem elegendőek ahhoz, hogy felhasználhassa őket politikai vetélytársa ellen a 2020-as elnökválasztási kampányban, s ezért sürgethetett vizsgálatot.
A Hromadszke ukrán hírportál az amerikai BuzzFeed portálra hivatkozva július 24-én arról számolt be, hogy Viktor Sokin volt ukrán főügyész Joe Bidenre nézve terhelő információkat szivárogtatott ki Donald Trumpnak. Az akkori cikkből annyi derült ki, hogy Sokin állítólag két egykori szovjet emigráns közvetítésével online beszélt Rudolph Giulianival, Trump ügyvédjével. Tájékoztatta őt arról, hogy Biden fia a Burismánál dolgozott – amelynek tulajdonosa Mikola Zlocsevszkij oligarcha, aki a később Oroszországba menekült Viktor Janukovics elnöksége idején környezetvédelmi miniszter volt –, és elmondta, hogy Hunter Biden a gázvállalatnál hárommillió dollárt keresett. Sokin főügyészként a Burisma vállalat tevékenységét érintő vizsgálatot folytatott. Biden állítólag megkérte Petro Porosenko előző ukrán elnököt: váltsa le őt a főügyészség éléről, hogy ne árthasson családja tekintélyének. Egyes források szerint Biden állítólag egy – egymilliárd dolláros – Ukrajnának szánt amerikai hitel befagyasztását is meglebegtette, ha nem menesztik a főügyészt. Más ukrán hírforrások szerint Porosenko elutasította Biden kérését, a főügyészt azonban nem sokkal később, 2016 áprilisában mégis leváltották. Sokint maga Porosenko szólította fel lemondásra, azzal indokolva a lépést, hogy a főügyésznek nem sikerült “az ukrán társadalom bizalmát megszereznie”, és túl kevés eredményt tudott felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén.
A Burismát 2002-ben alapította Zlocsevszkij Mikola Liszinnel. A holding székhelye Cipruson van. Ma Ukrajna egyik legnagyobb gázkitermelő magánvállalata, amely kizárólag belföldi piacon értékesít földgázt. Még Leonyid Kucsma elnöksége idején, 2003–2004 között kerültek tulajdonába az első lelőhelyek, majd számtalan kitermelési engedélyt szerzett meg Janukovics elnöksége alatt, különösen amíg a cég tulajdonosa, Zlocsevszkij kormánytag volt. Janukovics 2014-ben bekövetkezett bukása után viszont Zlocsevszkij ellen több bűnvádi eljárás is indult, egyebek között pénzmosás és törvénytelen vagyonosodás címén, ami miatt az oligarcha külföldre távozott. A Janukovics bukását követő hatalomváltás után, presztízsének helyreállítása céljából több ismert személyiséget hívtak meg a Burisma igazgatótanácsába, köztük Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnököt. Ekkor, 2014 májusában lett Hunter Biden is a vállalat igazgatótanácsának jogi kérdésekkel foglalkozó tagja. Ezt a tisztségét egészen az idei év áprilisáig megtartotta, havi mintegy 50 ezer dolláros fizetéssel.
Noha az amerikai sajtó akkoriban arról cikkezett, hogy összeférhetetlenség állhat fenn amiatt, hogy Joe Biden alelnökként felelős az ukrán-amerikai kapcsolatokért, fia pedig egy ukrán vállalat igazgatótanácsában ül, nem derült fény olyanfajta érdekkapcsolatra, amely törvénysértő lenne. Az ukrán sajtó emlékeztetett a The Hill című amerikai lap által közzétett információra, amely szerint Sokin vezetése alatt az ukrán főügyészség kiderítette, hogy a Burisma havonta több, mint 160 ezer dollárt utalt át Hunter Biden és üzlettársai Rosemont Seneca Partners nevű cégének. Az viszont azóta sem ismert, hogy ez törvényes kifizetés volt-e, milyen címen és összesen mekkora összegről van szó, mert a vizsgálatot leállították, amikor Sokint eltávolították a főügyészség éléről.
Az USA-ban most már a politikai hagyomány részének tekinthető, hogy a két nagy párt, ha a másik birtokolja a végrehajtó hatalmat, akkor minden eszközzel megpróbálja azt megbénítani. A szövevényes jogrendszer, a gazdaság és a politika teljes összefonódása már teljesen áttekinthetetlenné teszi ezt a dzsungelharcot. A Demokrata Párt eltolódása az ultraliberális ideológiai szélsőségek felé pedig csak rontott a helyzeten Trump felbukkanása és különösen a megválasztása után.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Facebook
Twitter
YouTube
RSS