A távhő nemcsak kényelmes és biztonságos, de pénztárcabarát is

A távhőszolgáltatás nemcsak kényelmes és biztonságos, de komoly szerepe lehet nagyvárosaink levegőjének tisztántartásában, a szmog kialakulásának megakadályozásában. Bár az Erzsébet hídon átvezetett gerincvezeték révén immáron a pesti belső kerületek ingatlanjai is rácsatlakozhatnak a hálózatra, sokakban továbbra is él az a berögződés, hogy a távhő pazarló, drága fűtési mód. Annak igyekeztünk utánajárni a Főtáv Zrt. erre vonatkozó vizsgálatai nyomán, hogy van-e alapja az ilyen előítéleteknek, vagy valójában megéri a távhőszolgáltatást választani.

Amikor a távhőszolgáltatás előnyeiről beszélünk, leginkább két fontos tényezőt szoktunk említeni. A távhőrendszer környezetbarát, amely segít abban, hogy a helytelen, elavult fűtési technológiákat kiváltva alacsony maradjon a károsanyag-kibocsátás, ezáltal különösen a nagyvárosok zsúfoltan lakott területein tisztább legyen a levegő, elkerülhetővé váljon a szmog kialakulása. A Főtáv Zrt. vizsgálatai szerint „Budapesten mintegy 45 ezer gáz-, illetve szilárdtüzelésű háztartás távhőre kapcsolása évente megközelítőleg 67 ezer tonna széndioxidkibocsátás-csökkenést eredményezne, éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a légkörbe. A távhőrendszer egységesítésével pedig évente 150-170 kilotonna széndioxid-kibocsátás maradna el, ami 12 ezer hektárnyi erdő megmentését jelenti.” A távfűtéshő környezetbarát technológiájának része továbbá, hogy részben a hulladékégetés maradékhőjét hasznosítja; ezáltal a biztonságos körülmények között ártalmatlanított hulladék hőenergia formájában is hasznosul. Szintén fontos szempont, hogy az égetés a városközponttól távol valósul meg, és a kibocsátás is magasabb légrétegekben történik, ezzel is biztosítva, hogy ne a város levegőjét szennyezze.

A távfűtés szintén fontos előnye, hogy biztonságos. A sajtó évről-évre beszámol azokról a tragédiákról, gyakran halált okozó fulladásos esetekről, amelyek a kevésbé biztonságos fűtésű – gáz- vagy szilárd tüzelésű – lakásokban, ingatlanokban keletkeznek. A távhő ilyen tekintetben tökéletesen ártalmatlan. A lakásokban nem kell sem tárolni, sem elégetni semmilyen tüzelőanyagot. Nincs továbbá szivárgás, nincs, ami elhasználja a lakás légterének oxigénjét, nem kerülhet szén-monoxid a lakótérbe, és robbanástól sem kell tartani. A távhőszolgáltatás más fűtési technológiákhoz mérten viszonylag egyszerű elveken működik, fenntartási költsége jóval alacsonyabb. Nem kell például számolni a kémények átalakításával, tisztítási költségeivel sem.

Ideje leszámolni a távhővel kapcsolatos előítéletekkel

A távhőszolgáltatás a világ nagyvárosaiban, így Budapesten is reneszánszát éli; a lakossági felhasználók mellett egyre több állami és piaci szereplő is a távfűtést választja. Ennek ellenére a lakosság körében továbbra is tartja magát az a közhiedelem, hogy a távhőszolgáltatás a kényelem és a biztonság ellenére drágább más fűtési módoknál. A Főtáv Zrt. egy Budapest-belvárosi ingatlan példáján szemlélteti azt, hogy a távhő a régtől bevésődött előítéletekkel ellentétben – különösen a korszerűsített rendszerek használatával – nem, vagy alig kerül többe, mint más fűtési módok. Például az üzemeltetési költségeket, valamint a kazáncserére képzett tartalékot is figyelembe véve akár 3-4 százalékkal is kevesebbe kerülhet a melegvíz-használat és a fűtés, mint egy gázüzemű kazán esetén. Egy 45 négyzetméteres lakást alapul véve 6370 forintra jön ki a havidíj, míg ugyanez a gázfűtés esetén 6600 forint. Hasonlóan, egy 65 négyzetméteres távfűtéses lakás havi költsége 9136 forint, míg a gázfűtés esetében 9236. A számításnál természetesen figyelembe vették a gázkazán élettartamára levetített havi költséget, ami az esedékes cserénél jelentkezik egy összegben.

A jövőben még kiterjedtebb, még rugalmasabb lesz a távhő-rendszer

Mint arról beszámoltunk, Budapest klímastratégiájának is fontos eleme a távhőszolgáltatás fejlesztése, ezért a jövőben a rendszer még kiterjedtebb és rugalmasabb, ezáltal pénztárcabarát lesz. Budapesten hőgyűrűt alakítanak ki: a gerincvezetékek továbbépítésével az eddig különálló hőkörzeteket összekapcsolják, egységesítik. Mindennek az ellátásbiztonság növekedése mellett árleszorító hatása is lehet, hiszen árverseny alakulhat ki a különböző szolgáltatók között. A lakosság ezáltal a kényelmes és biztonságos szolgáltatás mellett a pénztárcáján is megtapasztalhatja, milyen előnyökkel jár a Budapesten fokozatosan, pókhálószerűen kiépülő rendszer. A Főtáv Zrt. 2018 nyarán a hőgyűrű kiépítésének a keretében hozzákezdett a Kéménymentes belváros program megvalósításához. A távhővezetéket Budáról az Erzsébet hídon át vezették Pestre, és ennek eredményeként idén ősztől, illetve 2020 tavaszától immár az V. kerület, majd folyamatosan a többi pesti belső városrész lakói is hozzáférhetnek a távhőszolgáltatáshoz.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI