Magyarország előrébb lépett a World Economic Forum versenyképességi rangsorában

Magyarország egy hellyel előrébb lépett a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) globális versenyképességi listáján, amelyet az idén is Szingapúr vezet az Egyesült Államok és Hongkong előtt – derült ki a jelentés készítésében közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet az MTI-hez eljuttatott összefoglalójából.

Az európai országok közül Hollandia a negyedik, Svájc az ötödik helyezést érte el a száznegyvenegy országot rangsoroló listán. Az európai országok a versenyképességi rangsor első harmadában vannak, ám a szórás igen nagy. A leginkább versenyképes (Hollandia 82,4 pont) és legkevésbé versenyképes európai ország (Bosznia-Hercegovina 54,7 pont) között másfélszeres a pontbeli különbség. A versenyképességi rangsor legvégén főként afrikai, és dél-ázsiai országok találhatók. Az utolsó helyezett Csád és a listát vezető Szingapúr között 2,5-szeres a különbség a versenyképességi pontszámban. A genfi intézet a versenyképességi indexet az idén száztizenöt mutatóból számolta, amelyek a termelékenység mellett a jövő kihívásainak való megfelelőséget mérik.

A Kopint-Tárki összefoglalója szerint a tavalyi évhez képest nem sikerült javítania egyetlen versenyképességi pillérben sem az Európai Uniónak – átlagos versenyképességi pontszáma 72,3 –, szemben a legnagyobb versenytárs Egyesült Államokkal (83,6 pont) és Japánnal (82,3). Az EU13-ak átlagos pontszáma 67,2 pont, míg a régi tagállamokban az átlag 76,8 pont. Magyarország a huszonnyolc tagú Európai Unió huszonnegyedik legversenyképesebb tagállama: a globális listán az idén egy helyet lépett előre, így a negyvenhetedik lett. Tavalyi pontszámához képest 0,8 pontot javított az ország, elsősorban az információs és kommunikációs technológiák területén. Javulás volt az infrastrukturális ellátottságban is: elsősorban az úthálózat sűrűsége bővült, és javult a közműellátottság is. A jelentés szerint versenyképesség-romlás csak az egészségügyben és az árupiacon következett be. A WEF Fórum szerint visszafogják a versenyt a gyenge monopólium-ellenes szabályozások. Az egészségügyi pillérben csupán egyetlen mutató található, az egészségben eltöltött várható élettartam, amely Magyarországon továbbra is 65,8 év.

Magyarország versenyképességének legerősebb pontja a makroökonómiai mutatókban van a jelentés szerint, ami a relatíve alacsony inflációnak köszönhető. A Kopint-Tárki megjegyzi: ilyen alacsony árindexszel még nyolcvannyolc ország rendelkezett tavaly a világon. Az államadósság, bár folyamatosan csökken, globálisan még mindig magasnak számít. Ugyanakkor a következő években az alacsonyabb szintek is meg fognak jelenni a versenyképességünkben, ami azt jelenti, hogy ez a pillér, ami az ország makrostabilitását méri, tartósan legfőbb előnyünk lehet – olvasható az összefoglalóban. Pozitívumként emelik még ki a háztartások hitelállományának tartós csökkenését, amely növeli a magánfogyasztást, igaz, ennek a bővülésnek jelentős importvonzata van. A magyar kutatás-fejlesztési mutatók (K+F) jók, ami potenciált jelent a jövőre nézve, ugyanakkor problémát okoz, hogy bár a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) infrastruktúra világviszonylatban egyáltalán nem gyenge, az eredményeket nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A munkaerő képzettsége nem teszi lehetővé a magas színvonalú technológiák tömeges meghonosítását, ennek eredménye pedig, hogy a tőkeszegény, főleg hazai tulajdonú vállalkozások technológiai elmaradottsága tetemes.

Forrás: MTI; Fotó: Weforum.org