Nyolc napon át ismerkedik személyesen az egyik legtöbb menekültet befogadó afrikai országgal Hölvényi György fideszes európai parlamenti képviselő. Etiópiában összesen 900 ezer menekült él húsz menekülttáborban; mindannyian fegyveres konfliktusok, a szárazság vagy üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni hazájukat, az Etiópiával szomszédos Szudánt, Dél-Szudánt, Eritreát vagy Szomáliát. Ők azok a menekültek, akik nem a világ másik végében akarnak szerencsét próbálni, mindent hátrahagyva, hanem a hazájukba szeretnének majd hazatérni. Ezért maradnak minél közelebb otthonaikhoz és szeretteikhez. Mindebben igyekeznek segíteni az egyházak, karitatív szervezetek és a magyar kormány is. Magyarország a Hungary Helps programban egy etiópiai menekülttábor és egy szegénykórház fejlesztését támogatja, illetve ösztöndíjat biztosít etióp fiataloknak, akik tanulmányaik befejezése után hazatérnek hazájukba. Hölvényi György a héten egyházi vezetőkkel, politikai döntéshozókkal és menekültekkel találkozik, hogy a helyszínen gyűjtsön tapasztalatokat és információkat arról, miben tudja segíteni az afrikai országot az Európai Unió, ezzel is visszaszorítva az Európát egyre nehezebb helyzet elé állító menekültáradatot.
Hungary Helps – Magyarország segít
Magyarország a migráció kérdésében mindig is azon az állásponton volt: nem akkor segítünk a menekülteken, ha mindenkit befogadunk – és ezzel újabb százezreket, milliókat ösztönzünk arra, hogy életüket is kockáztatva vágjanak neki a tengernek, kiszolgáltatva magukat és családjaikat az embercsempészeknek –, hanem akkor, ha saját hazájukban segítjük a stabilitást és az élhető ország megteremtését. A magyar kormány iskolák, kórházak, templomok építésével, lerombolt városok újraépítésében való segítségnyújtással már eddig is nagyon sokat tett a legtöbb menekültet kibocsátó országokért. Ugyanakkor vallja, hogy igazán hathatós segítséget akkor lehetne elérni, ha egységes lenne az európai álláspont, és a tagállamok közösen, vagyis az Európai Unió tenne nagyobb erőfeszítést a lerombolt országok újjáépítéséért és egy élhetőbb harmadik világ megteremtéséért. Ennek a politikának az egyik magyar követe Hölvényi György európai parlamenti képviselő, a Fidesz és az Európai Néppárt tagja, aki nem több ezer kilométerről akarja megmondani, mi a jó megoldás, hanem diplomáciai utak során, az érintettekkel való személyes találkozók, tárgyalások által gyűjt információkat és általuk szerez tapasztalatokat. Ez teszi a közel-keleti, sőt, immár afrikai problémák valódi szakértőjévé is a politikust. A menekültválság első nagy hullámai idején több alkalommal is Szíriában járt. Akkoriban a háborúk elől innen indultak el a legtöbben Európa felé. Most pedig, amikor Afrika lett a legnagyobb kibocsátó ország, egy olyan afrikai országba vette az irányt, ahol annak ellenére, hogy hárommillió otthontalant, belső menekültet látnak el, menedéket nyújtanak a szomszédos országokból hazájukat elhagyni kényszerülőknek. Ez az ország Etiópia, amelynek kormányfője idén a Nobel-békedíjat is méltan érdemelte ki.
A 2019. szeptember 27-i kép etióp keresztény fiatalokról a Meskel, vagyis a valódi kereszt megtalálásának ünnepén, a délnyugati országrészben fekvő Jinkában. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Az iszlamista terror árnyékában is kitart a világ egyik legrégebbi keresztény állama
A száztízmillió fős népességű kelet-afrikai állam, amely egyébként a föld tizenharmadik legnépesebb országa, két szempontból is a nemzetközi politika kiemelt figyelmét kéne, hogy “élvezze”. Etiópia a világ egyik legrégebbi keresztény állama. A lakosság legnagyobb része keresztény, Afrikában mégis ez az egyik olyan ország, ahol a legerőteljesebb a keresztényüldözés, elsősorban szélsőséges iszlamista csoportok által. Az Open Doors keresztény emberi jogi civil szervezet szerint Etiópia a keresztényüldözés tekintetében legnagyobb veszélyben lévő harminc ország közé tartozik. Az országban az elmúlt néhány évben több, mint 100 templomot romboltak le, gyújtottak fel az iszlamisták. Az Iszlám Állam terroristái csoportokban cipelték el az etióp keresztény hívőket a sivatagba, hogy ott lefejezzék őket. Mindezek ellenére az etiópok küzdenek azért, hogy hűek maradjanak a keresztény örökséghez. Ezen kívül Etiópia a második legnagyobb afrikai befogadó ország, ahol csaknem egymillió menekültnek igyekeznek lehetőséget biztosítani az emberhez méltó életre. A több, mint 900 ezer, a szomszédos országokból menekült ember mellett az etnikai összecsapások következtében csaknem 3 millió úgynevezett belső menekült is él az országban, akik a teljes nincstelenségben tengődnek. Ez összesen csaknem 4 millió embert jelent, akiket valami még otthon tart, de ha ők is elindulnak Európa felé, annak beláthatatlan következményei lennének. Márpedig potenciális a veszély.
A menekülthullámnak beláthatatlan következményei lennének
A Migrációkutató Intézet egy éve készített elemzésében újabb “ketyegő migrációs bombaként” emlegette Etiópiát. Felidézték, hogy 1980 óta válságok sorozatát szenvedi el az ország: az aszály idején százezrek haltak éhen és további százezrek hagyták el hazájukat. A Magasföldről kiinduló migráció jelentős része illegális útvonalakon keresztül zajlik. Ezek közül az egyik Szudánon és Líbián, illetve újabban Marokkón át Nyugat-Európa és Észak-Amerika felé tart, a másik az Ádeni-öblön keresztül a Perzsa-öböl államaiba. Elképesztő kettősség jellemzi az afrikai államot: tömegek igyekeznek elhagyni Etiópiát, mások komoly kockázatot vállalnak annak érdekében, hogy eljussanak oda, hiszen a szomszédos országokhoz képest Etiópia még mindig a stabilitás szigete. Mindenesetre a Migrációkutató Intézet elemzése is leszögezte, hogy “Etiópia jövője nem csupán a kelet-afrikai térség, de a tágabb kontinentális – és globális – kontextus szempontjából is meghatározó. Az onnan induló menekülthullámnak ugyanis nemcsak a régióra nézve lennének beláthatatlan következményei.” Mindezt jól mutatják a Bevándorlási Hivatal nyilvános adatai: már 2016-ban Etiópia adta származási országként a negyedik legnagyobb kérelmezői csoportot a szubszaharai államok közül, megelőzve a Kongói Demokratikus Köztársaságot vagy Szudánt.
Szomáliából menekült család az északnyugat-kenyai Kakuma menekülttáborban. Fotó: MTI/EPA/Kurokava Dai
A helyieket kell megkérdezni, mire van szükségük
Hölvényi György szerint ahhoz, hogy megértsük Etiópia helyzetének tágabb összefüggéseit és hátterét, személyesen kell megkérdezni a helyieket.
Mondják el ők, hogy mire van szükségük, hogyan segíthet számukra az Európai Unió. Éppen ezért indulok a strasbourgi plenáris ülés után Etiópiába
– írta szerkesztőségünknek küldött közleményében az EP-képviselő, indulása előtt. Hozzátette: fő célja az, hogy személyes képet kapjon arról, miként él a kommunizmus után útját kereső Etiópia lakossága, egy olyan kettősségben, ahol dollármilliárdos gazdasági beruházások folynak, miközben a lakosság körében az írástudatlanság még mindig 50% körül mozog. A néppárti EP-képviselő pénteken indult Etiópiába, és összesen nyolc napot tölt ott. Az elmúlt napokban a két legnagyobb menekültbefogadó táborba, a főként eritreai menekülteket befogadó Mai Aini táborba, az eritreai határ közelébe, és a szomáli régióban fekvő Jijiga menekülttáborába is ellátogatott. Csak ebben a két táborban több tízezren élnek: Mai Ainiban 17 ezer eritreai, többségük ortodox keresztény. Vannak, akik csak nemrég érkeztek, mások már évek óta élik itt az életüket, köztük fiatalok, szinte gyerekek, akik a kényszersorozás elől menekültek. A táborban óriásplakát figyelmezteti a menekülteket, hogy ne váljanak az embercsempészek áldozatává.
Figyelmeztető tábla az eritreai menekülteket befogadó Mai Aini táborban. Fotó: Hölvényi György
Egyházak közösen a menekültekért
Hölvényi a menekültekkel és a szülőföldjükre visszatérőkkel foglalkozó állami hivatal vezetőivel is beszélt, hogy első kézből ismerhesse meg az etiópiai kormányzat álláspontját a témában. Ezen kívül is folytat tárgyalásokat, többek közt a Jezsuita Menekültszolgálattal, akik a Mai Aini menekülttáborban nyújtanak támogatást a lakóknak: egyfelől lelki tanácsadást, azon kívül sporttanfolyamokat, varró és kozmetikai “iskolát” is működtetnek. A politikus ellátogatott Addisz-Abebába, a Szent József Közösség központjába, ahol katolikus szerzetesek dolgoznak a felekezetek közötti párbeszéd koordinálásán, valamint problémás családokból jövő fiataloknak nyújtanak segítséget. Az etiópiai fiatalok helyzetét továbbá a katolikus püspöki konferencia főtitkárával is megvitatják: a fiatalok, illetve lehetséges jövőjük kérdése kiemelten fontos egy olyan országban, ahol a népesség 40%-a 15 év alatti. Az etióp keresztény egyházak vezetői tavaly és idén is már több alkalommal látogattak el Budapestre, többek között annak lehetőségét vizsgálva, hogyan segítheti a továbbiakban is Magyarország Etiópiában az infrastrukturális fejlesztéseket, annak érdekében, hogy az etióp fiatalok otthon maradjanak, és otthon, Etiópiában akarjanak egy méltó és élhető országot építeni. Magyarország kiemelten támogatja világszerte az üldözött keresztényeket, így az etiópiai keresztényeket is.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS