Fura dolog a véletlen, mert rögtön van egy másik is: a megdöntött bolíviai kormányzat napokkal ezelőtt határozott úgy, hogy az ország meghatározó nagyságrendű lítiumvagyonát nem alapanyagként adják el a külföldieknek, hanem az országban akarják feldolgozni és ők gyártanak majd belőle akkumulátorokat. De a puccs és a döntés között bizonyosan nincs semmiféle összefüggés, mert ha lenne, akkor a liberalizmus világméretű győzelme felett érzett feltétlen örömünkbe még a végén némi üröm vegyülne.
Bolívia nagyon szegény ország: a liberalizmus zászlóshajóiként viselkedő multinacionális nagyvállalatok már az égből hulló esővizüket is meg akarták vásárolni (a vásárolni eufemizmus arra, hogy kvázi ingyen koncessziót kaptak volna rá a kormánytól), hogy aztán jó pénzért eladják a napi néhány centből élő bolíviaiaknak. És a szabad piac rohadék ellenségei ezt ellenezni merészelték, ahelyett, hogy engedelmesen szomjan haltak volna.
Nem tanácsos abba a tévedésbe esnünk, hogy azt hisszük, értjük a bolíviai belpolitikai helyzetet. Morales elnök lehet, hogy egy mocskos tömeggyilkos, antiliberális, sőt illiberális ágens, bizonyosan üzletelt a saját hasznára is a multinacionális nagyvállalatokkal. Arrafelé eleve nem túl fejlett a liberális jogállam: ha egy kormányzat a „biztonsági erők” és a bűnszervezetek útszéli statáriális akasztgatásait és kibelezéseit elfogadható szintre tudja szorítani, a hálás lakosság már sok mindent elnéz nekik. De a saját jól felfogott érdekében azért igyekezett az ország természeti kincseiből eredő haszon egy részét legalább az országon belül tartani.
Morales, Bolívia frissen megpuccsolt elnöke balvégzete betetőzéseként november 4-én felmondta az ACI Systems Alemania (ACISA) nevű német vállalattal kötött 2018. decemberi megállapodást. Ennek oka többek között az volt, hogy a bányászatban érintett körzet lakosai hetek óta tiltakoztak.
Az is csak lényegtelen, tágabb összefüggéseket nélkülöző mellékkörülmény – amit teljesen feleslegesen és csak tendenciózus elfogultságból írok ide –, hogy az ACISA akkumulátorokat szállít a Tesla számára, és a Tesla részvényeinek értéke a puccs hírére már hétfőn növekedni kezdett. Globális felmelegedés, sőt, klímakatasztrófa van, villanyautó kell, és az elektromos autók úgy általában kirívóan környezetszennyező voltáról szóló hírek a fasiszták által orosz álhíroldalakon terjesztett álhírek csupán.
La Paz, 2019. november 14. Az ajmara indián Evo Morales lemondott bolíviai elnök egyik támogatója dobálja a rendőröket La Pazban 2019. november 13-án. Morales november 10-én mondott le posztjáról, miután az országon a választásokat követően három hétig véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről. Morales politikai menedéket kért és kapott Mexikóban. Fotó: MTI/AP/Natacha Pisarenko
A világgazdaság akkumulátorigénye miatt a lítium iránti kereslet 2025-re várhatóan több, mint a kétszeresére nő. Ezt az elemet Ausztráliában, Chilében és Argentínában bányásszák, és persze Kínában van belőle még jelentős mennyiség. Bolíviában a becslések szerint 7-9 millió tonna lehet belőle – valószínűleg jelentős mennyiség, könnyen bányászható állapotban –, de a bolíviai bányászok kizsákmányolásának olyan hagyományai vannak amúgy is, hogy ez csak hab a tortán.
Az ACISA-megállapodás Morales általi felmondása miatt nyilván pánikba esett az elektromos autógyártás felé menekülő, a dízelbotrányba majdnem belerokkant, a német Zöld párt által folyamatosan zsarolt és fenyegetett német autóipar. A megállapodás újratárgyalása nyilván arra vezetett volna, hogy a nyereség nagyobb része marad a térség lakosságánál és az országban, de akár felmerülhetett volna a bolíviai lítium-kitermelő ipar teljes államosítása is.
És így talán nem tekinthetjük véletlennek, hogy a németországi Zöldek és persze a német kormány a hatalomváltást az elsők között üdvözölték és ismerték el.
Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy a bolíviai polgárok még a maguk nemes egyszerűségében sem azért tüntettek és készítették elő a katonai puccsnak a terepet, hogy az ország nyersanyagkincseinek külföldiek által történő, hatékonyabb felhasználását készítsék elő. Viszont vigasztalódhatnak egy csodás liberális demokráciával, az országuk globalizációba történő simulékony beilleszkedésével és a homoszexuálisok jogainak kiteljesedésével.
A bolíviai események összefüggései valamiért egyébként a szélsőbalos, tehát a ténylegesen szélsőbalos és valóban antikapitalista portálokról szedhető össze leginkább. Az a megdöbbentő, hogy az ő értelmezésük a leghihetőbb és legvalószerűbb. A hangos baloldal, ami látszik, az mindig valójában liberális; az „antifák” meg a többi mind liberális lerakat, csak a baloldaliak szavazata kell nekik, és nagy ívben tesznek ezek az emberek az igazi elnyomottakra. Mert a bolíviai szegényeknél elnyomottabb embereket nagyon nehéz lenne találni ezen a világon. Akiknek a lítiumát most nemes egyszerűséggel globalizálták, esetleg „germanizálták”.
Vezető kép: MTI/EPA/EFE
Facebook
Twitter
YouTube
RSS