Kihűlt nyom: hat éve nem találják a Lehel úti bankrobbantót

Hat éve nem tudni, ki és miért robbantott 2014 januárjában a Lehel úti CIB Bankfióknál. A detonáció ereje hatalmas volt, beszakította a bankfiók ajtaját, és szétszakította a közelben lévő ATM-et. A titokzatos motoros felkutatására a Nemzeti Nyomozó Irodában 135 fős nyomozócsoport alakult, de a tettes azóta sincs meg. Nem ez az első ilyen eset, hiszen Magyarországon 1989 óta összesen csaknem száz robbantásos merényletet tartanak számon. Pár éve két rendőrt robbantottak fel a Teréz körúton, a maffiaháború miatt pedig négy ember halt meg az Aranykéz utcában. A rejtélyes esetek közé tartoznak az 1998-as választásokat beárnyékoló politikai robbantások, melyekkel kapcsolatban évekkel ezelőtt egyébként megszólalt egy MSZP-s belső ember, aki szerint Gyurcsányék nem sokkal a bukásuk előtt piszkos alkura készültek és elsimították volna a bérgyilkos, Jozef Rohác ügyeit, ha azt hazudja, a Fidesz rendelte meg a pártszékházak elleni robbantásokat.

Hat éve, 2014. január 13-án hajnalban egy 180-185 centiméter magas, fekete motorosdzsekit, az arcát teljesen elfedő, sötét plexis bukósisakot viselő motoros hajtott a Lehel úti CIB Bankfiókhoz. A merénylő a bejárat előtt lerakott valamit, majd elhajtott a belváros irányába. Pillanatokkal később felrobbant a csomag. A detonáció ereje hatalmas volt, beszakította a bankfiók ajtaját, és szétszakította a közelben lévő ATM-et. Az álmennyezet leszakadt, a bútorok szétroncsolódtak. A robbantás megrongálta a CIB-fiók melletti Budapest Bank fiókját is.

Még mindig nyomoznak

A két pénzintézet épületében 15 millió forintos, a környező lakásokban 1,5 milliós kár keletkezett. Egy hajléktalan szemtanúja volt a detonációnak, de korábbi hírekkel ellentétben nem tudott érdemleges információkkal szolgálni. A motoros néhány nappal korábban, január 7-én a Váci úti Raiffeisen Bank fiókjának utcai portálját betörte. A Nemzeti Nyomozó Irodában 135 fős csoport vizsgálta az esetet, ám idővel a létszámot csökkentették, a nyomozás pedig az ORFK kommunikációs osztálya tájékoztatása szerint továbbra is folyamatban van, az azonban hat éve rejtély, hogy ki és milyen okból robbantott.

Hat éve keresik a titokzatos motorost.

Száz robbantás Magyarországon

Magyarországon 1989 óta összesen csaknem száz robbantásos merényletet tartanak számon. Az akciók során majdnem félszáz személyi sérülés történt, a merényletek pedig halálos áldozatokat is követeltek. Az első ismertebb eset 1991. decemberi, amikor a ferihegyi gyorsforgalmi út mellett elhelyezett távirányítású szerkezettel robbantottak fel egy buszt, amely Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállított a Keleti pályaudvarról a repülőtérre. A bomba a tervezettnél korábban robbant, de a merényletben így is megsebesült négy utas és két magyar rendőr. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el. Ugyancsak felborzolta a kedélyeket és nagy médiavisszhangot kapott egy 1994. június elsején történt szegedi robbantás: a Szent Rókus-templom ajtajában egy idős nő egy műanyag zacskót talált, azt betette a közeli buszmegálló szemetesé­be, de a csomag percekkel később felrobbant, és a nő a repeszektől súlyosan megsérült. Tíz nappal később berobbantották az Országház 19-es kapuját. Itt nem sérült meg senki, a kapun kívül jelentős kár nem keletkezett. Alig telt el egy hónap, és a Mátyás-templom Halászbástya felőli részén robbant pokolgép. A merénylet nem járt áldozatokkal, de az anyagi kár jelentős volt. Az akkori gyanú szerint a Halászbástyánál, a Parlamentnél és Szegeden is ugyanazok követték el a robbantásokat, de az elkövetők soha nem kerültek kézre.

Aranykéz utca a robbantás után. Fotó: Urbán Tamás

Zavarkeltés

Az értelmetlennek tűnő akciók mellett 1996-tól rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. A Portik-ügyek egyik legfontosabb koronatanújának, Radnai Lászlónak a tanúvallomásából tudhatjuk, hogy a kézigránátos támadások célja az volt, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék az olajos ügyekről. A fővárosi robbantásokkal kapcsolatban Radnai azt hallotta, hogy Portik Tamás a támadásokat és az ezzel járó zavarkeltést azért erőltette, hogy ha túl sok ilyen eset történik, akkor leváltják a rendőrfőkapitányt és a rendőri vezetőket, így majd pozícióharc indul a rendőrségen belül, s leszállnak az olajos ügyekről. Radnai emlékeztetett, Portik terve bejött, mivel a jelenlegi belügyminisztert, Pintér Sándort 1996 végén leváltották.

Egy MSZP-s belső ember szerint Gyurcsányék piszkos alkura készültek a szlovák bérgyilkossal. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Maffiaháború

A rendszerváltás utáni robbantások közül kiemelkedik egy bűncselekmény, a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolása, az Aranykéz utcai robbantás. Az 1998. július 2-án történt robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly, aki később kiszivárogtatott videovallomásában tálalt ki a magyar olajmaffia kétes ügyleteiről, politikai, titkosszolgálati és rendőri összeköttetéseiről. A rendőrség sokáig nem tudta felkutatni az elkövetőket, egy helyben toporgott és végül csaknem két évtizeddel később mondta ki a jogerős ítélet, hogy a leszámolást Portik parancsára a szlovák alvilágban is jól ismert Jozef Roháč hajtotta végre, akit több más magyarországi robbantással is összefüggésbe hoztak. A soha nem bizonyított gyanú szerint ugyanis ő volt az egyik elkövetője az 1998-as magyarországi választásokat megelőző politikai robbantássorozatnak.

Az 1999-ben nyilvánosságra hozott, Vladimír Mitro volt szlovák titkosszolgálati főnök által jegyzett titkos jelentés lerántotta a leplet a szlovák titkosszolgálat, a SIS által korábban elkövetett törvénytelenségekről. A jelentésben többek között az szerepelt, hogy a SIS külön egységet hozott létre a szervezett bűnözőkkel – köztük Jozef Roháčékkal – való kapcsolattartásra, s őket különböző törvénytelen akciók elvégzésével bízták meg. A korábbi szlovák miniszterelnök, Vladimír Mečiar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű – vélhetően az orosz titkosszolgálatok megbízását teljesítő – akciója is szerepelt a jelentésben. Ennek lényege az volt, hogy hátráltatni kell – zavarkeltéssel – Csehország és Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Mečiar-kommandóval – melynek tagja volt Roháč, a később megölt Imrich Oláh és a szintén likvidált Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajtattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt, illetve azt követően. Bomba robbant a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József fideszes képviselő és Torgyán József FKGP-elnök házánál is. A merényleteknél használt robbanóanyag megegyezett a későbbi Aranykéz utcai detonációnál használt robbanóanyaggal. Egy évvel korábban kisebb erejű bombák robbantak az MSZP és az SZDSZ helyi irodáinál is, de ezeknek a tettesét sem sikerült elfogniuk a hatóságoknak. A politikai robbantások csak a 2018 decemberében lefoglalt Portik-hangfelvételeknek köszönhetően kerültek új megvilágításban. Egy Portik és volt cégtársa, Drobilich Gábor közötti beszélgetésből például kiolvasható, hogy az olajmaffia legismertebb cégének, az Energol Rt-nek az egyik vezetője rendelhette meg a robbantásokat (Portik és Drobilich is ennek a  cégnek volt az igazgatója).

Gyurcsányék piszkos alkuja?

A politikai robbantások kapcsán megjegyzendő, hogy Gyurcsány bukása előtt nem sokkal az MSZP belső köréből valaki egy névtelen levélben mesélt Gyurcsány és társai sötét ügyeiről, többek között arról, hogy akár Roháčcsal is alkut kötöttek volna és elsikálták volna az Aranykéz utcai robbantás ügyét, ha a székházrobbantásokkal kapcsolatban fideszesekre vall: 

„Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett Roháč nevű szlovák bérgyilkos, akinek a kezéhez közvetve vagy közvetlenül egy tucat ember vére tapad, elmondhassa végre a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a fideszbeli és kisgazdapárti politikusok lakásánál, hiszen másként az ellenzéknek esélye nem lett volna megnyeri a 98-as választást, nem? Majd Rohác úr mélyen belenéz a kamerába (ATV, Szólás szabadsága Baló úrral, esetleg pár kommunikációs millióért TV2 vagy mindegyik, ahogy a média taktika megkívánja…) és a nagyobb hitelesség kedvéért felháborodottan megjegyzi: a Demeter (Demeter Ervin, volt fideszes titokminiszter –PS) emberei voltak olyan szarrágók, hogy dollár helyett lejben fizetettek! És a Szilvásy Gyuri körül nyüzsgő kommunikációs stáb tagjai a jól végzett munka érzésével dőlnek bele megérdemelt  vodkájukba. Mert annyira kell az a rohadt hazugság, hogy már hónapokkal ezelőtt benyilatkozták a hűbéreseid: ha Rohác elmondja mit tud az akkori idők megoldatlan ügyeiről, nem kéritek rajta számon az Aranykéz utcai halottakat. Erről szól a Ti vádalkutok. Hányan is haltak meg ott a robbanásban Feri? Bástya elvtársnak megér ennyit egy hamis vallomás?” 

-írta egy volt szocialista belső ember. Az akkori sajtóhírek szerint Gyurcsányék gőzerővel , titkosszolgálati módszerekkel keresték, hogy ki írta a levelet.

A legutóbbi robbantásos merényletet 2016. szeptemberében követték el, amikor egy házi készítésű, repeszképző anyagokkal kombinált robbanószerkezet robbant a fővárosi Teréz körúton. A detonációban két rendőr súlyosan megsérült. Az NNI százfős nyomozócsoportja és az ügyészség mellett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási ­Központ is bekapcsolódott az ügy felderítésébe és a tettest egy hónapon belül kézre kerítették. P. Lászlót azóta már jogerősen elítélte a bíróság azzal a kikötéssel, hogy leghamarabb harminc év múlva szabadulhat.