Karácsony Gergely egyszerűen képtelen abbahagyni a hazudozást a 2021 után Magyarországra érkező uniós források kapcsán – írja az Origo. A főpolgármester egy televízióműsorban arról beszélt, hogy a következő uniós költségvetési ciklusról szóló kormányzati anyagban nincs benne a klímavédelem, az innováció és a társadalmi leszakadás megállítása. Ezzel szemben az Origo birtokába került dokumentum szerint, ha elfogadják majd az uniós büdzsét, akkor ezekre a területekre rengeteg forrás érkezhet majd. Egyelőre nem tudni, Karácsony miért állított valótlant a kormányzati ajánlásról: egyszerűen hazudik, el se olvassa a dokumentumokat, amiről beszél – vagy olvassa, csak nem érti, mert angolul van. Az utóbbi lehetőség azért sem kizárható, mert a főpolgármesternek nincsen nyelvvizsgája egyetlen élő vagy holt nyelvből sem.
Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn, az ATV-ben amellett, hogy kínosan magyarázkodott a Népszava álhírével kapcsolatban, egy olyan kijelentést is tett, miszerint az uniós forrásokra vonatkozó kormányzati javaslatban az szerepel:
három célterület van, amelyek fontosak, de nem az Európai Uniós prioritásokat követik: nincs benne a klímavédelem, az innováció, a társadalmi leszakadás megállítása.
Ezt cáfolja az Origo birtokába jutott dokumentum, amelynek tanulmányozása során kiderült: ha Karácsony egy egyébként kormányzati munkaanyagról beszél úgy, mint a kormány álláspontjáról, akkor vagy szándékosan vezeti félre a választókat, vagy egyszerűen nem tud angolul. Fontos megemlíteni, hogy az ominózus kormányzati anyag nem egy, az unió által elfogadott terv, hanem csupán egy ajánlás. Ráadásul még elfogadott büdzséje sincs az uniónak a 2021-27-es időszakra.
A kormányzati javaslat szerint három nagy területre költenék el az uniós forrásokat. Az egyik terület a versenyképes gazdaság programja lenne. A kormányzati tervek szerint innovációra (Research, development, innovation) a teljes uniós támogatási összeg 13 százalékát költenék.
A kormányzati anyag szerint a másik terület a versenyképes infrastruktúra operatív program lenne. Abban a fejezetben 8 százalék jutna a megújuló energiák támogatására (Renewable energy economy), de szintén 8 százalék jutna a városi és elővárosi közlekedés környezetbarátabbá tételére.
A kormányzati tervezet szerint a megújuló emberi erőforrások operatív programra pedig a források 14 százaléka jutna. Ebben a fejezetben szerepel az, hogy többek között a befogadásra (inclusion) 4 százalék, az anyagi depriváció csökkentésére (Reducing material deprivation) egy százalék, míg két százalék jutna társadalmi felzárkóztatásra, fejlesztésre (social development).
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS