„Ez egy nagyon komoly, géppel írt névtelen feljelentés!” – Megint álhírrel akart egészségügyezni a baloldal

A liberális média nagy része még a 168 Óra beismerése után is „kórházi szadista rasszizmusról”, „büdös cigányok” kényszersterilizálásáról ír, ilyen kifejezésekkel hergeli a közvéleményt. A hetilap főszerkesztője beismerte, hogy bizonyíték nélkül vádolták meg a miskolci kórházat, és a gerillaakciót elkövető újságírót is kirúgták, ám az önmagukat „A Szakmának” tartó haladó propagandisták nehezen engedik el a témát. Nincs az az álhír, amit fel ne habosítanának, ha egy jó kis oktatásegészségügyezés van kilátásban. Kásler Miklós azonban a mai sajtótájékoztatóján, a PestiSrácok.hu kérdéseire válaszolva tisztába tette az ügyet.

A miskolci történetet a szereplők viselkedése és a sajtó reakciója szempontjából is tanulságosnak nevezte az emberi erőforrások minisztere. Felidézte, hogy a miskolci kórházban 2006 óta áttekinthetetlen állapotokat észleltek a főigazgatók, ám hiába kezdeményezték többször is, nem történt lényegi előrelépés.

Ezért 2018-ban Révész Jánost bíztam meg a kórház vezetésével. Ő mindössze egy év alatt felszámolta a jelentős tartozást, és kiegészítette az elődei által a feltárt visszaélések miatt tett feljelentéseket

– fogalmazott Kásler Miklós, aki utalt Bangóné Borbély Ildikó hisztériakeltésére is. A névtelen levelet lobogtató és azt mindenhova, így többek között az EMMI-be is elküldő MSZP-s képviselő igencsak súlyos vádakkal dobálózott, Kásler azonban elmondta, hogy a levél nemcsak névtelen volt, de semmilyen konkrétum sem szerepelt benne.

Hosszú intézményvezetői gyakorlatom közben számos névtelen levelet kaptam, de az igazság nyomára egyetlen névtelen levél sem vezetett

– tette hozzá, ugyanakkor arról is beszámolt, hogy megtette az ilyenkor szokásos intézkedéseket, és felkérte az illetékes hatóságokat, hogy járjanak el az ügyben. Úgy véli, az ügy tulajdonképpen véget ért azzal, hogy a kórház nőgyógyászati osztályának 83 dolgozója tegnap nyílt levélben tájékoztatta őt, hogy visszautasítják a kórházat ért vádakat, továbbá világossá tették, hogy ez az első levél, amelyet az ügyben írtak, azaz a korábbi, rájuk hivatkozó névtelen levélhez nincs közük. Kásler Miklós különösnek nevezte az ügyben a szereplők, azaz a hazug, névtelen levelet megfogalmazók, továbbá a baloldali média és az MSZP-s Bangóné viselkedését, amely a személyiségi jogokat és az emberi méltóságot is sértette. Erre kapcsolódva hangsúlyozta, hogy egész életében mélységesen visszautasította, hogy a beteg, rászoruló, szenvedő emberek érzékenységével visszaéljenek, hisztérikus állapotot teremtsenek, és meggyengítsék az orvos és a beteg közti bizalmat.

A baloldali elvi felháborodások mögött rendre pénzügyi érdek bújik meg. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A baloldali elvek mögül rendre kibukkannak a baloldali pénzügyi érdekek

A miskolci kórházban még a Gyurcsány-kormány idején szakított nagyot a Medcenter Kft., illetve a köré csoportosuló társaság, amely gyakorlatilag hűbérbirtokává tette a megyei kórházban a teljes szív- és érrendszeri, illetve az onkológiai ellátást. A Kásler Miklós által említett konszolidáció és a visszaélések felszámolása, amelyet az új főigazgató, Révész János végzett el, ennek a társaságnak az érdekeit keresztezte. Különös egybeesés, hogy éppen ezután kerekített hazug rasszizmus-váddal felhabosított botrányt a kórház köré a baloldal. Nem kizárható, hogy az őszinte felháborodásnak álcázott elvi mutatvány mögött ezúttal is Gyurcsány Ferenctől legalábbis nem távoli üzleti érdek áll.

Kérdésünkre, hogy mekkora kárt okozott az a Medcenter Kft.-hez köthető cégcsoport a miskolci megyei kórházban, továbbá milyen színvonalú ellátást nyújtottak, Kásler Miklós részben tudott válaszolni. Mint mondta, nem hivatott, hogy megítélje ezt az ügyet, hiszen a megfelelő hatóságok dolgoznak rajta, de annyit elárult, hogy a szerződésekben több helyütt teljesítetlen tételek jelentek meg. Ennek kapcsán megismételte, hogy a jelenlegi főigazgató így is konszolidálta a kórház adósságát. A Medcenter Kft. ügyében a cég 27 milliárd forintos bevételéről beszélt Kásler, és hozzátette: megvannak a lehetőségek, hogy az egészségügyi szolgáltató a bevételt úgyszólván teljes egészében kivehesse nyereségként.