Az egyesült ellenzék Győrben is a jellegtelen, teljesen alkalmatlan jelölttípussal próbálkozott, amely Budapesten és másutt is váratlan győzelmekhez vezetett októberben. A korábbi tapasztalatok alapján nem eldönthető, hogy eleve föladták a várost, hiszen valódi esélyük csak tavaly lehetett volna, vagy ezt komolyan (is) gondolták. De nem egy jobboldali városban aratott meggyőző jobboldali győzelem számít, hanem a szavazói mozgások.
A szavazótáborok bemerevedése immár olyan tény, amellyel mindenkinek számolnia kell a 2022-es választáson. Győr ugyanis egy alapvetően jól vezetett város volt 2010 óta, a választók ideológiai alapon szavaznak inkább, mint a szokásos magyar elégedetlenség alapján, különösen azért, mert nem nagyon volt okuk elégedetlenkedni. Borkait egy olyan botrány sem tudta megbuktatni, amelyet a valóságosnál is sokkal hatalmasabbra fújt az ellenzéki média. Borkai nem egy önkormányzati vagy politikai botrányba bukott bele, hanem abba, hogy sem a jobboldali szavazók, sem a jobboldali közösség, és nyomukban a Fidesz nem tűrhetett el egy ekkora hülyeséget. Az ellenzéki sajtó nem volt képes kielégítően bizonyítani Borkai korruptságát, viszont azt sikerült neki megmutatnia, hogy egy marha. És miután tényleg látványosan hülyének bizonyult, mennie kellett.
De a választást előtte megnyerte. Nem sokkal, de nyerni Győrben ebben az első fordulóban volt esélye az ellenzéknek, a másodikban jól láthatóan már nem. A győri választók igent mondtak általánosan a város elmúlt 10 évére, annak minden szokásos árnyoldalával együtt. Egy jobboldali városban egy jó jobboldali jelöltnek győznie nem kunszt. Ebben az esetben azt is megcsodálhattuk, hogy egy kirívóan alkalmas, ismert és becsült jobboldali jelölt egy „politikai senkivel” szemben sem képes néhány százaléknál jobban átnyúlni a túloldalra. És ez a leglényegesebb kérdés. Budapesten és több nagyvárosban is ugyanez a probléma, a győrihez hasonlóan szétesett, káderhiányos ellenzék is képes mozgósítani, akkor is, ha vele szemben alkalmas és már bizonyított jelöltek indulnak. Vagyis az önkormányzati eredmény a helyi Fidesz lenyomata is, országos jelentősége csekély.
Ma Magyarországon akkora a politikai megosztottság, hogy az alkalmasságnak nincs jelentősége vagy csak néhány százaléknyi szavazót érdekel. Tarlós és Karácsony alkalmassága között tized akkora különbség sem volt, mint Dézsi és ellenfele között, mégis kapott majdnem 40 százalékot Pollreisz Balázs. Megkockáztatom, a rá szavazók fele is pontosan tudta, hogy alkalmatlan és rettegett attól, hogy esetleg nyer, sőt normális körülmények között nem is szavazott volna rá.
Mindkét fél számára elgondolkoztató és tanulságos, hogy ebben az esetben mennyire nem működött az ellenzék mozgósítása, pedig nyilván bevetették azokat a technikákat, földön, vízen, levegőben, vagyis a neten, a közösségi médiában és a suttogó propagandában, amelyek néhány helyen meglepően sikeresen működtek ősszel. Azóta persze az ország megismerkedhetett az ellenzéki koalíció által bemutatott városvezetési gyakorlatokkal és ez sokakat elgondolkoztatott arról, hogy pont ezt szerette volna-e?
A Fidesz számára alapvető lesz megérteni azt, hogy melyek azok az általános okok, amelyek a nehézségek és a botrányok ellenére is a Fidesz mellett tartják a szavazóit és általában megszólítják a bizonytalanokat is. Ez akkor különösen igaz, ha sikeres volt az ellenzék mozgósítása és egy 70-30 arányú vereséget tompítottak le vele.
Dézsi Csaba András, a Fidesz-KDNP győri polgármesterjelöltje sajtótájékoztatót tart Győrben 2020. január 3-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Az őszi önkormányzati választásokat követően a Fidesz visszafogottan, az ellenzék harsányan azt kommunikálta, hogy nyert. Azonban nem kapott elég figyelmet az, hogy hol nyert az egyesült ellenzék azért, mert nem volt jó a fideszes önkormányzat és polgármester, és hol nyert azért, mert elhibázott volt a helyi kampány. Ez persze egyszerre is előfordulhatott, elő is fordult, de ezek a most már „billegőnek” tekinthető területek, ahol a kampányhibák többé nem engedhetőek meg, mint ahogy az sem, hogy olyan jelöltek induljanak, akik nem tudják megszólítani a jobboldali és a „független” szavazókat egyszerre. Az „egyesült ellenzék” fantomjának megjelenésével és időleges létezésével ugyanis, az országosan általában 45-48 százalékon álló Fidesz számára létkérdés, hogy azokban a nagyvárosokban, ahol csak 40 és 45 százalék között áll, megszólítsa a bizonytalanokat, a „függetleneket” és azokat az ellenzéki szavazókat, akiket a józan eszük okán megriaszt a Gyurcsánytól Jakab Péterig ívelő ellenzéki „egység” kilátása és kormányzóképessége.
Ez nem egy olyan győzelem, amit nem kell megmagyarázni. Pontosan tudnunk kell, hogy kiknek a szavazataival nyertünk és az egyesült ellenzék kiknek a szavazataival vesztett, hogyan szedett össze a 40 százalékot. A Borkai-botrány már nem volt igazi hatással az eredményre, a győriek a jövőre vonatkozó várakozásaik alapján szavaztak, és többségük úgy akart élni, ahogy eddig.
Vezető kép: MTI/Krizsán Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS