Azok a gyöngyöspatai romák, akiknek kártérítést ítéltek meg, elenyésző számban jeleztek vissza, hogy az oktatással, továbbképzésekkel kívánnának élni – mondta Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata polgármestere az Origónak. A településen továbbra is feszült a helyzet, és a hétvégi tüntetés ezen csak ront. Gyöngyöspatán azután robbant ki a konfliktus, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly úgy döntött, 100 milliós kártérítést ítél meg helyi romáknak iskolai szegregáció címén. A kormány azt javasolta, hogy pénzbeli kártérítés helyett képzést kapjanak az érintettek, de ezt egyelőre elutasították. Elsősorban azért, mert a településen kiderült, hogy a pénzt sokan már előre elköltötték. Hiteleket vettek fel uzsorásoktól, így mindenképpen a pénzt akarják megkapni, nem az oktatást – írja az Origo.
Óriási vihart kavart a Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberi döntése, miszerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 óta szegregáltan bántak a cigány származású gyerekekkel, amiért csaknem 100 millió forintos (80 millió forintot az önkormányzatnak, 20 millió forintot a KLIK-nek) kártérítést kell kifizetnie az államnak és az önkormányzatnak. Ezt követően Gyöngyöspata önkormányzata a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, valamint kérték, hogy az ítélet végrehajtását függesszék fel. Az Origo megkereste a település vezetőjét, aki elmondta, hogy áll jelenleg az ügy.
Egyelőre nem jelentkeztek nagy számban az önkormányzatnál azok a károsultak, akiknek a Debreceni Ítélőtábla megítélte a szegregáció miatti 80 plusz 20 millió forintot
– mondta Hevér Lászlóné az Origónak. Gyöngyöspata polgármestere közölte, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy a települést csődközeli helyzetbe sodorná a több tízmillió forint kifizetése. Gyöngyöspata éppen azért kért korábban halasztási kérelmet a Kúriától, mert nem tud ekkora összeget előteremteni. Hevér Lászlóné kijelentette: bíznak benne, hogy a későbbi kúriai fellebbviteli ítélet olyan megoldást hoz majd, ami mindenképpen rendezi a helyzetet. Szólt arról is, hogy azok, akiknek kártérítést ítéltek meg, elenyésző számban jeleztek vissza, hogy a pénzbeli kártérítéssel vagy az oktatással, továbbképzésekkel kívánnának élni. A településen széles körben beszélik, hogy azok közül, akiknek kártérítést ítéltek meg, többen hitelt vettek fel; ezeket akarnák a megítélt pénzből törleszteni. A polgármester ezt nem tudta megerősíteni; azt mondta, az önkormányzat folyamatosan próbál kommunikálni az érintettekkel, de ők erről nem beszélnek.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS