Kibírja-e Ukrajna a járványt, és ami utána jön?

Néhány napja bemutattuk Romániát, amelyet csak azért nem fektet két vállra a járvány, mert már eleve úgy volt; a koronavírus csak a magatehetetlen testet rugdalja. Ám itt van mellettünk a másik IMF-bábállam, amelyben, ha lehet, még durvább nyomorba kényszerítették a magyarságot. Tudjuk, hogy a koronavírus a legyengült, sok krónikus alapbetegséggel küzdő szervezetekre a legveszélyesebb, így nem lennénk meglepve, ha sem Románia, sem Ukrajna nem lenne többé képes önállóan lemászni a kórházi ágyról. Ugyanakkor a Kárpátalján élő magyarok miatt ez esetben sem nevetni támad kedvünk.

Korrupcióellenesség és morál – erre a két fogalomra fűzi fel a teljes létezését mostanság, vagyis az elmúlt egy évtizedben a magyarországi baloldal. A moralizálás már Gyurcsány Ferenc dicsőséges szemkilövetéseinek megmagyarázásakor és a vonatbaleset miatti, teátrális szipogása idején is pislákolt bennük, de persze egy baloldali kormánynak az ilyen véres tömegoszlatásokat sem kellett olyan mélységében megmagyarázni az európai értékek felett őrködő EU-nak, mint a mai nemzeti kormánynak mondjuk egy egyetemi szabályozás betartatása miatt. A baloldal számára azonban érdekes módon akkor lett igazán fontos az összes fellelhető társadalmi csoport, alcsoport és szubkultúra lelki jóléte és moralizáló tenyéren hordozása, miután ellenzékbe kényszerült. Még inkább igaz ez a korrupcióellenességre, amelynek szikráját sem lehetett felfedezni a baloldalban, amikor Sukoróval meg a kormányzati negyeddel panamáztak, és Veres János sasszézott a legendás bivalybőr táskájával, benne a meghamisított költségvetési adatokkal.

Ez a rendkívüli érzékenység a korrupcióra és a morálra ugyanígy igaz a függetlenobjektív propagandasajtóra. Csalhatatlan érzékkel választják ki mindig azt az országot példaképnek a szomszédaink közül, amellyel éppen a legkarcosabb viszonyban állunk. Sőt, amióta az Európai Unióval és annak igazán liberális nyugati gócpontjaival megszaporodtak a konfliktusaink a tömeges migráció miatt, azóta a nyugati mintaországok is még sokkal mintábbak lettek. A környéken viszont Szlovákia volt a legbezzegebb, amikor az ott élő magyarok elleni atrocitások miatt hűvös volt a viszony 2010 után. Mostanság a tegnapi cikkünkben kitárgyalt, – indokolatlanul finoman fogalmazva – örök kezelhetetlen Románia, valamint a hétköznapi fasizmusban dagonyázó, a kisebbségei megnyomorításától saját önbizalmának növekedését váró Ukrajna is nagyot nőtt a hazai haladók szemében. Amíg azonban a románokat főleg az Index próbálja ajnározni, az ukránok nyilvános szeretése már olyan feketeöves feladat, amire a függetlenobjektív propagandaintézet öklét, a 444-et kellett kivezényelni.

Ukrajna és az európai értékek

Ukrajna csodálatos hely, csak irigykedhetünk rá innen Magyarországról, hiszen természetesen ott is őszintén dolgoznak a korrupció felszámolásán, akárcsak a szintén csodálatos és irigyelt Romániában. Olyannyira, hogy még a képviselők mentelmi jogát is felfüggesztették. Ez persze csak a kezdet, hiszen ennél sokkal nagyobb menőségekről is beszámoltak Ukrajnával kapcsolatban. Megtudtuk például, hogy a hrivnya volt a tavalyi év sztárvalutája, amely a legtöbbet erősödött a dollárhoz képest. Ennek persze csak annyi az oka, hogy a tavaly áprilisban megválasztott új elnök, Volodimir Zelenszkij miatt most a piac egy ideig ismét elhiheti, hogy vége a kilátástalanságnak Európa második legnagyobb területű és legingatagabb jövőképű országában. Az említett, sorozatszínészből lett elnökük ráadásul olyan jófej, hogy az imázsfilmmé felturbózott, pátoszos újévi beszédében pár szót magyarul is mondott, pedig a magyar miniszterelnök Putyinnal közösen hangolta Trumpot szegény Ukrajna ellen.

Az új elnök sem tűnik olyannak, mint aki megakadályozza a kisebbségellenes jogtiprást. Fotó: MTI/EPA/Sztepan Franko

Ráadásul makacsul blokkoljuk az EU-s csatlakozásukat, pedig ők igazán mindent megtesznek az európai értékekért. Öt éve, amióta gyakran halljuk ezt a kifejezést, tulajdonképpen senki sem tudja, mik azok a híres európai értékek. Senki sem fogalmazta meg őket, de most már kezdjük sejteni, mit jelentenek, miután mi a migráció megakasztásával megszegtük őket, Ukrajna viszont a magyarok és a többi nemzetiség terrorizálásával messzemenően megfelel nekik. Most ugyanaz a Nyugat-Európa aggódik a magyar jogállamiságért, amely száz éve harmadik világbeli körülmények közé taszította az európai civilizációhoz tartozó magyarok tömegeit, úgyhogy Magyarország trianoni megcsonkítása például hamisítatlan európai értéknek tűnik.

Eladósodás és rohadás

Természetesen most, a járvány okozta rendkívüli helyzet és a várható, igencsak súlyos gazdasági következmények torkában sem állhat le a nemzeti közösségek szekálása Ukrajnában: nemrég írta alá az elnök a középfokú oktatásról szóló törvényt. A koronavírus miatt egyelőre nincs összeomlás, de Magyarországnál is szigorúbb intézkedéseket vezettek be az országban. Aligha véletlenül. Az ottani egészségügy terhelhetősége majd csak menet közben derül ki, ám nem sok jóra lehet számítani az alapján, hogy az ország működőképessége éppen úgy a következő IMF-hiteltől függ (mert több régi is folyamatban van még), ahogy Romániáé is. A kárpátaljai magyarok élete eddig sem volt egyszerű, ám egyre jobban aggódnak, és nem alaptalanul. Ne feledjük, hogy a mostani IMF-hitelről már tavaly ősz óta tárgyalnak, amikor még szó sem volt járványról és annak súlyos gazdasági következményeiről! Ez pedig csak a rossz kilátások egyik fele. A másik az, amit a huszti kórház szétrohadt, penészes mosodájával lehet illusztrálni: