Az arany hiánycikk lett a világpiacon, mivel a globális pénzügyi elit elképesztő ütemben halmozza fel. Ez nem is meglepő, hiszen félnek a most kialakult világválság politikai és pénzügyi következményeitől. Azon se érdemes csodálkozni, hogy az arany szárnyalásán legtöbbet az oroszok keresnek, hiszen ők a világ legnagyobb kitermelői. De a magyar jegybank sem járt rosszul. A tavaly bevásárolt 31,5 tonnányi aranyon – Matolcsy György jegybankelnök közlése szerint – a haszon 160 milliárd forint.
A világ arany piacait ma úgy jellemezhetjük, hogy mindenki csak venni akar, eladni pedig senki. Sőt az azonnali szállításért prémiumot kell fizetni, vagyis azért is áldozatot kell hozni, ha valaki a pénz letétele után egyből meg akarja kapni az aranyat. Tehát, ha valaki manapság aranyat kíván venni, akkor a világpiaci árnál is többet kell fizetnie érte. A világsajtó tele van olyan hírekkel, hogy az arany hiánycikk lett és fizikai formájában szinte elérhetetlen. Aki vásárolni akar, az legtöbbször valamiféle ígérvényt kap a kereskedőktől, hogy majd egyszer ő is sorra kerül, addig pedig várjon a sorára. A hiányt jól jellemzi, hogy az amerikai pénzverde leállította az újonnan vert arany érmék kiszállítását és a New-York-i brókerek már Kanadában próbálnak némi árut felhajtani. De már Kanada is közölte, hogy nem tudja kielégíteni az igényeket. A vevők pedig mindent megvesznek, amiben arany van: az érméket, a finomítatlan ausztrál aranyrögöket, vagy a jelöletlen egy kilós aranyrudakat.
Másik gond, hogy a koronavírus járvány miatt a szállítás is akadályokba ütközik. Londonban, a globális aranykereskedelem központjában a város alatti széfekben a becslések szerint, mintegy 8000 tonnányi, 420 milliárd dollár értékű arany van, ám ennek elszállítása New-Yorkba, vagy Tokióba manapság elég körülményes. A légi és tengeri közlekedés a lezárások miatt akadozik és rengeteg nehézséggel küzd, és a legtöbb fuvarozó cég felfüggesztette tevékenységét. Tehát, ha van is arany, akkor az rossz helyen van.
Épülnek a titkos széfek
Az arany bányászatánál csak egy jobb üzlet van, az arany tárolására szolgáló széfek és rejtett bunkerek építése. A globális pénzügyi elit hihetetlen tempóban halmozza fel a nemesfémeket, amit aztán biztonságos helyen kíván tárolni. Az ilyen feltörhetetlen széfek iránti kereslet a CNN szerint több, mint 700 százalékkal nőtt. A bunkereket több szempont alapján építik meg. Természetesen az egyik ismérv, hogy a tolvajok és betörők, kasszafúrók ne tudjanak behatolni. Ám, van egy másik ennél lényegesebb szempont is:
olyan helyen legyen, ahol egy esetleges politikai káosz esetén sem találja meg senki. Rejtve legyen kíváncsi és mohó kormányok elől és az üzlettársak, vagy riválisok se találjanak rá. Szemmel láthatóan a szupergazdagok is félnek a gazdasági válság miatt esetleg kialakuló politikai és társadalmi káosztól.
Az arany felhalmozásának van még egy színtiszta gazdasági oka is. A kormányok, hogy túléljék a jelenlegi válságot rengetek pénzt nyomtatnak. Elárasztják a világot dollárral, euróval és fonttal, és így a pénz belső értéke csökken. Idővel, amikor a válság véget ér, ez hatalmas problémákat fog okozni. Tele lesz a világ, fedezet nélküli pénzzel és az inflációs nyomás miatt az arany és más nemesfémek értéke még tovább fog nőni.
Oroszországé a haszon nagy része
Senkit nem lep meg, hogy a nemzetközi aranypiac diadalmenetéből legjobban az oroszok jönnek ki. Hiszen ők és Kína a világ legnagyobb aranytermelői, de az oroszoknak sokkal nagyobb export lehetőségeik vannak. Egyébként platinabányászatban szintén vezetők, és az elmúlt években Dél-Afrikával osztoznak az első helyen. De a palládiumbányászat terén egyértelműen világelsők és a platina fémek közül ennek az ára nőtt a leginkább. Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy manapság már Oroszország a világ legnagyobb gyémánttermelője is, vagyis, ha valaki arany és platina helyett gyémántot vesz, akkor is az oroszokat gazdagítja. Az exportot azonban korlátozza az, hogy Putyin erőltetett módon növeli az állami aranytartalékokat. Moszkva az amerikai gazdasági szankciók miatt elfordult a dollártól és tartalékait egyre inkább aranyban tartja. Ugyanez az állítás igaz Kínára is, és a hírek szerint még nagyon sok ország ábrándult ki a dollárból és helyezi a pénzügyi bizalmát aranyba.
A magyar aranytartalék történetének új fejezete
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank tavaly hosszú évek után ismét vásárolt aranyat, méghozzá egyszerre 31,5 tonnát. Ez döntő esemény volt a magyar monetáris politika történetében, hiszen előtte vagy egy évtizedig alig rendelkeztünk aranytartalékkal. Ennek oka pedig az volt, hogy Surányi György korábbi jegybankelnök úgy vélte, hogy az arany avítt dolog és egy modern állam nem tartja holmi sárga fémekben a tartalékait.
Ennek a gondolatnak a jegyében, a kilencvenes években eladta magyar aranytartalékokat, úgy, hogy gyakorlatilag semmi sem maradt belőle. Ezt a döntését már akkor is sokan bírálták, és mostanság is felhánytorgatják neki. Ám, ennek a történetébe most ne menjünk bele. A lényeg az, hogy azt lehetett tudni, hogy az Orbán-kormány másképp tekint az aranyra, mint a korábbi Medgyessy-, Gyurcsány-, és Bajnai kormányok és lényegesnek tartja, hogy az ország jelentősebb aranytartalékkal rendelkezzen. Csak idő kérdése volt, hogy mikor szerez be nagyobb mennyiségben. Azonban ez nem olyan egyszerű dolog, hiszen nemcsak pénz kell hozzá, hanem megfelelő világpiaci körülmények is. Olyankor kell venni, amikor nem túl drága és rendelkezésre áll nagyobb mennyiség. Tavaly aztán végre sikerült is a dolog és Budapestre szállítottak 31,5 tonna aranyat, mintegy 1 milliárd dollár értékben. Mert az arany esetében az is fontos, hogy hol van. Ott van Németország példája, amely elvileg a világ második legnagyobb aranytartalékát birtokolja, ám ennek mintegy fele, körülbelül 2000 tonna New-Yorkban van. A német kormány évek óta haza szeretné szállítani a vagyonát, ám a Bank of Amerikától csak ígéreteket kap. Valamennyit azért Berlinbe tudtak vinni, de még mindig nagyon, nagyon sok maradt Amerikában. Szóval a német arany van is, meg nincs is.
Vagy ott van Venezuela esete, ahol az USA és Anglia úgy döntött, hogy nem ismeri el a jelenlegi kormányt és az ellenzéki vezetőt tekinti elnöknek. Ám addig, amíg hatalomra nem kerül, addig lefoglalja az ország aranytartalékait. Egy ilyen egyszerű diplomáciai trükkel az USA és Anglia rátette a kezét egy idegen ország aranyára. Tehát az aranytartalék, akkor igazán az, ha a birtokos ország felségterületén van. Érdemes leszögezni, hogy a magyar arany mindenesetre Budapesten van.
160 milliárd forint nyereség
A tavalyi magyar aranyüzletnek van azonban egy szerencsés következménye. Azóta a sárga fém világpiaci ára jelentősen megemelkedett és ezért ezen tetemes nyereség képződött. Matolcsy György jegybankelnök szerint, ennek összege 160 milliárd forint. Elmondása szerint a Magyar Nemzeti Bank ezt osztalék formájában be fogja fizetni az államkasszába. Ezekben a nehéz időkben ez “a kis plusz pénz” nagyon jól jön a magyar költségvetés számára.
Vezető kép: MTI Fotó: Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS