Ellenzéki Föld Napja: fideszes özönmuflonok megtámadják a fővárost, a láthatatlan erdőkben csak a jobboldali szavazóknak termelnek oxigént

A Föld Napja alkalmával utánanéztünk a Szabó Tímea keddi, napirend előtti felszólalásában elhangzott vádakra, amelyek szerint a bezöldült kormány valójában gyűlöli a természetet és minden erejével pusztítja azt. Vajon tényleg özönmuflonok rágták le Budapest fáit? A kormány tényleg eladta Szilszakáll feje fölül a védett őstölgyest? Léteznek láthatatlan erdők, amelyek csak a jobboldali szavazóknak termelnek oxigént? Erre is választ adunk, ugyanakkor tényszerű adatokkal igazoljuk, hogyan is “tette tönkre” valójában a kormány a természetvédelmet…

Bár egy nappal eltévesztette a Föld Napját, Szabó Tímea, a Párbeszéd elnevezésű MSZP-s szatelitpárt (más néven töppedt MSZP-ikerszarkóma) képviselőnője keddi, napirend előtti felszólalásában követelte a klímavészhelyzet azonnali kihirdetését, és pártja klímavédelmi javaslat-csomagjának elfogadását. Szabó húsz perces, indulatos perlekedésében többek között odáig merészkedett, hogy a kormányzat a klímavédelmi intézkedések elhanyagolása miatt Magyarországot még nagyobb koronavírus-fertőzési veszélynek tette ki, sőt, arra utalt, hogy a koronavírus áldozatai a rossz levegő miatt haltak bele a fertőzésbe. Az indokokat, logikai bakugrásokat ehelyütt nem elemeznénk; aki gondolja, koffeinbevitel helyett nézze végig Szabó beszédét. A képviselőasszony innen-onnan összegereblyézett féligazságainak hallatán ugyanakkor egy belpesti baloldali szavazó tényleg képes lehet elhinni, hogy tíz év múlva élhetetlen lesz Pécs és Debrecen a forróság miatt, hogy Magyarországon jelenleg élelmiszeválság van, és még sorolhatnánk. A Föld Napja alkalmából úgy gondoltuk, kivezetjük Szabó Tímeát abból a hazugságerdőből, amelyet saját maga által ültetett, nevelgetett, majd amelyben eltévedt. A Párbeszéd szakértőjének vádjai, amelyekre egyáltalán érdemes figyelni:

• az osztrákok bazaltbányát nyithattak Natura 2000-es területen, Sümegprága mellett (kormányzati elnyomás, erőszak);
• Nemzeti Parkok védettségének feloldása, védett földterületek eladása (földrablás);
• a kormány “rablópriatizációja” révén nem maradt állami tulajdonban föld;
• Magyarország fokozódó élelmiszer-behozatalra szorul (élelmiszerválság);
• a kormányzat nem tesz semmit az aszály-, és árvízkárok enyhítésére.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, szakértő. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Mégsem lesz csöves Szilszakáll

A sümegprágai bazaltbánya kapcsán gyorsan felkerestük az illetékes állímtitkárságot, ahonnan néhány, Szabó Tímeának is tanulságos, a valóságot tartalmazó információt sikerült beszereznünk. Mint megtudtuk, az említett vállalkozó környezetvédelmi engedélykérelmében szereplő 10 ingatlan közül 6 ingatlan tartozik a Natura 2000 hálózatba. A kiadott környezetvédelmi engedély egyetlen kivétellel valamennyi, a Natura 2000 hálózatba tartozó helyrajzi szám esetében tiltja a bányászati tevékenységet. A kivételt képező, Natura 2000 hálózatba tartozó egyetlen földrészlet pedig egy út, tehát nem természetes élőhely, ugyanakkor minden további érintett Natura 2000 ingatlan esetében sem bányászati tevékenység, sem ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység nem végezhető. Szabó Tímea tehát már beszédének első percében úgy ferdítette a valóságot, mint Neo azt a bizonyos kanalat, amiről később az is kiderült, hogy nincs.

Hasonlóan kellemetlen ellentmondásokba keverte magát Szabó akkor, amikor azt állította, a kormány lehetőséget teremtett védett, a nemzeti parkokhoz tartozó területek eladására, holott ilyen tartalmú előterjesztés vagy törvényjavaslat nincs és nem is volt. A képviselőasszony feltehetően arra a javaslatra gondolhatott, amely szerint a művelés alól kivett (árok, út, csatorna, parkoló, épület stb.) állami tulajdonú védett természeti területek a jövőben ne csak azonos természetvédelmi értékű területtel történő csere útján, hanem a nemzetipark-igazgatóság előzetes szakmai hozzájárulása alapján eladás útján is kikerülhessenek állami tulajdonból, kizárólag a szomszédos terület tulajdonosa javára. Ha például szeretné valaki a földje melletti, természetvédelmi területen lévő fabudit kisajátítani saját használatra, akkor ezt vásárlás útján is megtehesse. Tehát ismét kijelenthető: szó sincs megyényi méretű, Szilszakáll lakta őstölgyesek eladásáról, Szabó Tímea pedig ismét nem a valóságnak megfelelő állításokat fogalmazott meg parlamenti felszólalásában.

Orbán Viktor és kormánya klímaerdőt pusztít. Fotó: MTI

Már annyira nincs, hogy az már sok

A rablóprivatizáció szót is jó sokáig és igen szép eredménnyel gyakorolhatta a Párbeszéd politikusnője a tükör előtt, mert a szóra felfűzött története szerint minden magyar föld elfogyott, volt-nincs, kész, vége, elvette a Mészáros Lőrinc, meg a tudjukki másikok. A valóság ezzel szemben az, hogy jelenleg 1,6 millió hektár állami föld van a Nemzeti Földalapban, ami az összes hazai mezőgazdasági művelés alatt álló terület 22 százaléka. Ebből a tényleges mezőgazdasági művelés alatti földek közel 10 százalékot tesznek ki, tehát annyira nincs már állami tulajdonú termőföld, hogy az összes termőterület 10 százaléka az államé. A képviselőasszony állítása tehát ismét csak nem tartalmazott olyan elemeket, amelyek igaznak bizonyulnának. Ráadásul elfogadásra vár az Agrárminisztérium azon javaslata is – ahogy már portálunk is több ízben megírta –, amellyel a nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében álló földek köre jelentősen, több, mint 10 ezer hektárral bővülni fog 2021-ben, a nemzeti parkoknak tehát sokezer hektárral több területük lesz.

Klímaválság után kikiáltanák az élelmiszerválságot

Szabó Tímea azt is állította kedden, a parlamentben, hogy élelmiszerválság van, és Magyarország különben is egyre fokozódó élelmiszer-importra szorul, köszönhetően a klímaváltozásnak meg a nemtörődöm Orbán Viktornak. A Párbeszéd szakértőjének állításával ellentében Magyarország nyilvánvalóan nem szorul élelmiszeripari importra, kivéve persze olyan segédanyagokat, mint a kávé, a kakaóbab vagy egyes egzotikus főszerek. Agrárország révén nemcsak önellátásra, de azon felüli exportra is képesek voltunk az elmúlt hetekben. Azért, mert Szabó Tímea egyszer nem talált a Tescóban toalettpapírt az átmeneti készlethiány miatt, vagy mert az ellenzék felesleges rémhírkeltéseinek köszönhetően átmeneti készlethiány lépett fel például olajoshal-konzervből (itt megjegyzendő: azt a sebtiben összevásárolt sokmindent idővel meg is kell ám enni majd), attól még nem fogunk éhenhalni és múmiává aszalódni egy elsivatagosodott, kiszáradt medence legalján. Ha a Párbeszéd kompetens politikusnője valamit előre szeretne mozdítani, akkor beszállna az Agrárminisztérium által egyébként már elindított kampányra, amely a hazai termékek keresését és fogyasztását ösztönzi, hogy ha a Németországból behozott mackós gagyi tejberizsa helyett (igen, valaki reklámozza is, hogy Németországban főzött, majd ideszállított tejberizsát kell venni, valaki meg meg is veszi) valami más, magyar terméket vásárolunk, akkor a magyar gazdaságot nem viseli meg annyira a vírusjárvány. De Szabó Tímea inkább a valósággal nem megegyező szappanbuborék-mondatokat ereget a parlamentben.

A Bosnyák téri piacra is begyűrűzött az élelmiszerválság. Fotó: MTI

A párbeszédes képviselő azt is nehezményezte, hogy Magyarországnak nincs öntözési stratégiája és nem kezeli az aszályhelyzeteket sem. Nyilván elkerülte a figyelmét az évek óta működő Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer, amely révén a gazdák kompenzációt kérhetnek a 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó természeti károk után. A Belügyminisztérium pedig az Országos Vízügyi Főigazgatósággal létrehozott egy Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Monitoring Rendszert, amelyben 124 aszályindexet határoztak meg; jelenleg 149 mérőállomáson mérik a talajnedvesség mennyiségét, tér- és időbeli eloszlását, a talajnedvesség halmazállapotát, energiaállapotát, a talajnedvesség kémiai összetételét (páramozgás, folyadékmozgás), a nedvességtartalom talajszelvénybeli eloszlását és térbeli megoszlását. Megjegyzendő: az Agrárminisztérium éppen a napokban kérelmezte a Belügyminisztériumtól a tartósan vízhiányos állapot kihirdetését, amelyre sor is került a kialakult tavaszi aszályos időjárásra tekintettel. Tehát kiderült: van, ami a képviselőszakértőasszony szerint nincs.

Szabó Tímea és a Láthatatlan Erdő

De hogy akkor el is rugaszkodjunk végre kicsit Szabó Tímea végletekig agyoncáfolható állításaitól, lássunk néhány valós adatot arra, hogyan is “tette tönkre” a kormány az állami természetvédelmet, ha már úgyis itt a Föld Napja:

• 2010 óta a nemzeti parkok igazgatóságainak költségvetése megnégyszereződött;
• a nemzetipark-igazgatóságoknál dolgozó munkavállalók száma megduplázódott, több, mint 1300 főre emelkedett;
• bővült a védett területek hálózata, 83 új országos jelentőségű védett természeti terület (1 tájvédelmi körzet, 14 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék) jött létre összesen, hozzávetőlegesen 4200 hektárnyi kiterjedéssel;
• nemcsak a népszerűsége, de a száma is emelkedett a nemzeti parkokhoz tartozó ökoturisztikai létesítményeknek (látogatóközpont, erdei iskola, bemutatóhely, tanösvény), 276-ról 349-re, a látogatószám 2010 óta 23 százalékkal 1,6 millió főre/év növekedett (kivéve természetesen a Párbeszéd politikusait, azok barátait, a barátok teniszpartnereit, egyszóval a szavazóbázisukat, akiket megzavarna a túl kevés aszfalt és a túl sok virágszín látványa – inkább kiült fotelokban gyártanak parlamenti felszólalásokat);
• a nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében álló, területkezelési és génmegőrzési szempontból is kiemelkedően fontos őshonos állatállományok nagysága meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent (ez ugye jót tesz a pannongyepnek, a tájnak, mindennek, bár az Index éppen arról értesült, hogy az özönmuflon lelegelte a védett Alföldet, és jön a sivatagosodás, szóval nekik is lehet hinni);
• portálunk adatigénylése nyomán azt is megtudtuk, hogy mintegy 63 milliárd forint felhasználásával, 181 projekt keretében 278 ezer hektár élőhely rekonstrukciója valósult/valósul meg, illetve vált biztosítottá a természetvédelmi kezelés feltételrendszere (a 10 éves perióduson belül a mostani, 2014-2020 közötti időszakra összepontosítva: 40 milliárd Ft felhasználásával, 88 projektnek köszönhetően összességében legalább 100 000 hektáron javul természeti területeink állapota);
• emellett számtalan helyen állították helyre az élőhelyet az inváziós fajok, hulladék eltakarításával, több ezer hektár, a katonaság által használt meddő területet adtak vissza a természetnek, beindult az országfásítási program, amelynek keretében az ország erdőterületének nagysága 5 százalékal fog nőni, stb. stb. stb.

Az özönmuflon által lerágott vidék túlélői élelemért kutatnak a sivatagban. Fotó: MTI

De persze ettől még lehet, hogy Szeged és Debrecen élhetetlenné válik és elnéptelenedik tíz éven belül Orbán gondatlan természetvédelmi politikája miatt, a fideszes özönmuflonok megtámadják a fővárost, a koronavírus tíz magyarból tizenötöt fog elpusztítani a rossz levegő miatt, és vidéken olyan erdők nőnek majd, amelyek a Párbeszéd politikusai, a politikusok barátai, a barátok teniszpartnerei számára láthatatlanok lesznek, és csak orosz és kínai szén-dioxidot lesznek majd hajlandóak megkötni, hogy Mészároslőrinc eladhassa az oxigént a kipcsakoknak.

A környezetvédelemmel kapcsolatos vita folyamatosan zajlik, és mindaddig ez helyes és szükséges is, ameddig szakmai mederben zajlik. Amikor azonban félinformációk összegereblyézéséből épített, majd felgyújtott szalmavárak tüzénél hevülnek forradalmi hangulatba a különben teljesen félreinformált, de mindenre ugró fővárosi hobbitüntetők, akkor az egész értelmét veszti. A Párbeszéd szakértője, Szabó Tímea forradalmi beszédet tartott a parlamentben. Klímavédelmi programjukról alig beszélt, igaz, elég soványka is ahhoz, hogy két percnél hosszabban beszélni lehessen róla. Tulajdonképpen alig terjedemesebb, mint Szlovákia történelme. Összességében az ilyesmire szokták végül rámondani, hogy kamuzöld.

Vezetőkép: MTI