Devizahitelek: ettől a forint beszakadhat

Ha a hitelkonszolidációhoz a kereskedelmi bankok a nemzetközi pénzpiacról próbálnának devizát szerezni, a forint beszakadhat. A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai egy részének a bemozgatása lehet a megoldás Lentner Csaba szerint.

A Magyar Nemzeti Bank a devizahiteles mentőcsomaghoz is kész a megfelelő mennyiségű devizát felajánlani a bankoknak a devizatartalékból, amennyiben szükség lesz rá. Az MNB azonban ellenzi azt a javaslatot, hogy azonnal forintosítsák az összes devizahitelt, hiszen ez veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását. A kormány novemberig adott határidőt a bankoknak, hogy kijavítsák a hibás szerződéseket. Kit terhel a felelősség a devizahitelek elszabadulásáért? Lentner Csaba egyetemi tanár és Barcza György vezető elemző az állami mentőcsomagról, a bankok hozzáállásáról és a nemzeti bank devizatartalékának felszabadításáról, valamint arról beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, hogy végre nem a bankok szabályozzák az államot, hanem fordítva.

Közgazdaságilag nem lehet eldönteni, hogy milyen megoldás lenne a legkedvezőbb, hogyan osszák el a terheket a bankok, az állam és az adósok egymás között. Az elsődleges kérdés, hogy erkölcsileg hogyan ítéljük meg a helyzetet, véli Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, aki szerint meg kell állapítani, kit milyen arányban terhel az erkölcsi felelősség, s annak arányában kell megosztani a terheket.

Barcza György szerint amennyiben egy úgynevezett kvázi forintosítás történik meg, a bankok és a kormány megállapodik, hogy az ügyfelek milyen árfolyamon törlesszenek, akkor megmarad az export szempontjából pozitív hatás, és az adósok terhe is kisebb lesz. A Századvég vezető elemzője véleménye szerint ez a megoldás tartósan, sok százezer adóson tud segíteni, áttörést jelenthetne abban, hogy Magyarország a következő évekre milyen növekedési pályát jelöl ki. Ha olyan megoldás születik, amely jelentősen és tartósan csökkenti az adósságterheket, akkor beindulhat a belső fogyasztás. Amíg azonban az árfolyamkockázat rajtunk van, a lakosság nagyon óvatos lesz, és a fogyasztási szint visszafogja a növekedést.

Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára úgy fogalmazott: érzi a kormány pénzügypolitikájában, és konkrétan ebben a kérdésben is az erőt és az elszántságot. Hozzátette: a kormány a szegénység, a lesüllyedés ellen kíván fellépni. A 2014-es választások előtt ugyanakkor a kormány részére ez egy igazi próbatétel lesz, s ezért Lentner Csaba óvatosságra int, mert szerinte a bankok betartási szándékával komolyan kell számolni. A 2006-os választásokat is a kereskedelmi bankok nyerték meg az MSZP javára, 2002 és 2006 között nem volt reálbér- és életszínvonal növekedés, hanem a most problémát okozó devizahiteleket tukmálták rá a bankok az adósokra, hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Hozzátette: amennyiben a hitelkonszolidációhoz a kereskedelmi bankok a nemzetközi pénzpiacról próbálnának devizát szerezni, a forint beszakadhat. A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai egy részének a bemozgatása lehet a megoldás, ehhez azonban állami koordinációra van szükség, arra, hogy ne a bankok szabályozzák az államot, hanem az állam szabályozza a kereskedelmi bankokat, emelte ki Lentner Csaba.

Véleménye szerint a 2002-2008 között megvalósult devizahiteles áradat egy rosszul sikerült biznisz, s ebben a felelősség alapvetően a kereskedelmi bankoké, másodsorban az akkori kormányé, amely nem felügyelte és nem szabályozta a bankokat. Az eredményes konszolidációhoz azonban a devizahitelesek közreműködésére is szükség van.

Lentner Csaba figyelmeztetett, nem lenne jó a devizahitel ügyből társadalmi konfliktust generálni. Nyilvánvaló, hogy mindenkit nem lehet konszolidálni, ugyanakkor azt is látni kell, hogy sokan nem fizették vissza, sokan pedig szándékosan nem fizetik vissza a hiteleket. És a devizahitelesek sem járhatnak jobban, mint azok, akik forintban vették fel a kölcsönt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanára elmondta: a mentőakció terheit a bankok és az állam fogja viselni, a tranzakciónak azonban van egy felső korlátja: az ország pénzügyi stabilitása, olyan mértéket nem üthet meg a konszolidáció, hogy az elért eredmények veszélybe kerüljenek. Az MNB 33 milliárd eurós devizatartaléka sem csökkenhet túl sokat. A lakossági devizahitel állománya ötezer milliárdra tehető, ekkora segítséget a kormány nem tud adni, létfeltételeket, családvédelmet érintő intézkedésről lehet csak szó.

Forrás: Híradó

Fotó: ctmt.freewb.hu