A “vidékizésrűl” I. – Mitől borul vérbe a balliberális hüllőagy?

Felesleges a balliberális oldalnak attól tartania, hogy rájuk égne Bruck Gábor “hüllőagyú vidékizése”, miszerint elég a beszűkült, mucsai jobboldali szavazó idegengyűlöletét fölhergelni ahhoz, hogy a választásokon győzelemre segítsék a Fidesz-KDNP-t. A baloldalnak ugyanis régóta bevett gyakorlata a cinikus, burkolt vidékizés, amelyről ugyan mondhatnánk, hogy Bruck akaratlanul leplezte le, de olyan nagyon soha nem is volt ez takargatva. Alábbi cikkünkben a balliberális hüllőagyakat leginkább lázba hozó, a világ, de különösen a demokratikus Európa előtt is szégyellnivaló vidékiekről, és a balliberális kampányokban betöltött szerepükről lesz szó…

Nagy közéleti hullámokat vert Bruck Gábor, az egykor oly szépreményű MSZP-SZDSZ kormány kommunikációs szakértőjének a Népszavában megjelent véleménycikke, amelyben úgy mutatta be a jobboldali szavazók legalábbis egy részét, mint hiszékeny, manipulálható, beszűkült mucsai parasztokat, akiknek könnyen fel lehet korbácsolni az indulatait olyan egybites választási üzenetekkel, amilyen például a “migránspara”. Bruck így jellemzi ezt a vélt vidéki közeget:

az én világom ez a falu. Ez a 300 ember, akit ismerek. Az én világom a kocsmától a templomig terjed. És nem érdekel, hogy mi van ezen kívül. Nem érdekel a szomszéd falu, a szomszéd város sem, és Brüsszelig egyáltalán nem látok el.

Mint hozzáteszi:

Orbán tudja, hogy ha valaki ilyen szűken megélt világban él, akkor biztosan nem akar betolakodót. Nem akar idegent, nem akar migránst, sem cigányt, sem zsidót, sem brüsszeli direktívát.

Bruck tudományosan is megalapozza eszmefuttatását, biológiai példát hozva a vidéki szavazó agyának működésére:

az agy kialakulása három stádiumban történt. Először a primitív hüllőagy fejlődött ki, hívhatjuk ezt krokodilagynak is. Ez elsősorban a túlélésért felel és erős érzelmeket generál. Aztán a középső agy alakult ki, amely segít a szociális interakciók megértésében. Végül a legkésőbbi agyi képlet a neocortex: az értelem, az elemzés, az érvelés központja, a komplex dolgok megértését végzi.

Majd az elméletet így alkalmazza a Fidesz kommunikációs stratégiájának működésére:

2014 óta Orbán csak a krokodilagynak beszél. Először rád ijeszt: jönnek a migránsok, a melegek, a cigányok, a liberálisok, a zsidók, Brüsszel, akik veszélyesek. De itt vagyok én, és megvédelek.

Bruck Gábor. Fotó: Origo.hu

Nem is akkora “faszság”

A Polbeat legutóbbi adásainak egyikében a 24.hu-s Nagy József vállalkozott Bruck Gábor sorai kimagyarázására, igyekezve leszögezni, hogy Bruck állítása egy “faszság”, mégpedig két okból: egyrészt nemcsak tanulatlan emberek szavaznak a Fideszre, másrészt 2022-ig most majd ezt fogja a jobboldal a baloldal fejére olvasni. A beszélgetés során aztán Nagy József azt is megmagyarázza, tulajdonképpen miért is nem akkora “faszság”, amiről Bruck ír – legalábbis mondanivalójának mély rétege –, mivel véleménye szerint Orbán Viktornak valóban elég 2,5–2,8 millió választót úgy megszólítania, hogy azok biztosan elmenjenek szavazni, ezt pedig úgy éri el a Fidesz vezetője, hogy folyamatosan olyan ellenségképeket állít – migránsok, Soros, Brüsszel –, amelyekkel könnyen tűzbe hozható az említett választói réteg.

Balliberális “vidékizés” volt, van és lesz

Mindezen előzmények után érdemes néhány gondolatot előrebocsátani:

• elsőként is, hogy a balliberális oldalnak éppúgy megvannak a hüllőagyú szavazói, mint a hüllőagynak címzett választás üzenetei, és a balliberális oldal többek között éppen a vidékizéssel, a vidékiekkel stresszeli választóinak hüllőagyát;
• a vidéki a balliberális oldal meg a szegény proletár migráncsa, ráadásul legalább a rendszerváltás óta az;
• végezetül éppen emiatt sem kellene attól tartania Nagy Józsefnek, hogy a hüllőagyúzást meg a vidékizést majd 2022-ig a jobboldal a baloldal fejére fogja olvasni, hiszen a balliberális oldal vidékizése folyamatos volt az elmúlt választási kampányok során, és Bruck példája jól mutatja, hogy az is marad 2022-ig, vagy még tovább.

Nagy József. Fotó: Facebook

Fővárosi demokraták és az elveszett vidék

Maradjunk is a balliberális oldal választási üzeneteinél, amelyek a hüllőagyat célozták. Nem győzöm elégszer visszaidézni azt a kellemetlenül visszatetsző pillanatot, amikor az akkor még főpolgármester-aspiránsnak számító (különben vidéki) Karácsony Gergely a Sargentini-jelentés elfogadását követő budapesti örömtüntit azzal harangozta be: “az elmúlt bő nyolc évben a Fidesz-kormány mindent megtett azért, hogy a hatalom fékeit és ellensúlyait lebontsa, azonban maradt még két ellensúly, amely képes megállítani ezt a “korrupt hatalmat”. Az egyik az Európai Unió, amely védi a magyar polgárok jogait a kormánnyal szemben, a másik pedig a pesti nép, a budapesti polgárok.” Karácsony tehát már ekkor így simizte a pesti választópolgárok demokrata lelkét, szemben az antidemokrata, az európai értékek számára elveszett vidékiekkel. Már akkor egyetlen balliberális portál sem írta meg, hogy ez egy “faszság”, hiszen valójában cinkosan maguk is vallották Karácsony Gergely választási üzenetének mélyebb rétegekben megbúvó igazságát.

Pontosan ide illeszkednek azok a “felmérések”, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy a jobboldal szavazói az alacsonyabb iskolai végzettségű rétegből kerülnek ki, olyan eldugott vidéki falvakból, ahol nem létezik olyan, hogy Brüsszel, csak kocsma meg templom, és akikkel szemben a művelt, demokrata baloldali szavazónak bizony érvényesítenie kell választói akaratát. Ezt erősítette az a kezdeményezés is (ezt szintén nem nevezték faszságnak egyetlen balliberális portálon sem), amely szerint a vidéki embernek ki kell nyomtatni az Internetet, mert helytelenül használja azt. Így kerülhettek “szamizdat” módjára terjesztett A4-es lapokra nyomtatva a mércés, HVG-s meg 444.hu-s cikkek. Valójában azonban ennek a kampánynak is az volt az üzenete, hogy megerősítse: a vidéki ember esendő, műveletlen, aki segítségre szorul a világ dolgaiban való eligazodás közben, lám, az Internetet sem tudja jól olvasni.

Szabó Tímea, Ne maradj csendben! címmel, a nők elleni erőszak ellen tiltakozik a fővárosban, az V. kerületi Deák Ferenc téren, 2018. november 23-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Európa haragszik ránk, de a mucsaiak miatt

Ne felejtsük el a balliberális szavazó hüllőagyának készült választási üzeneteket sem, kezdve a “klímavészhelyzettel”. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ha Szabó Tímea a parlamentben azt mondja, tíz év múlva élhetetlen lesz Miskolc vagy Szeged a klímaváltozás miatt, akkor azt a baloldali hüllőagy elhiszi. Különösen könnyű ez azon választók számára, akiknek közelebb van London vagy Berlin, mint Miskolc. Miskolcon bármi megtörténhet, mert az a nagyon messzi magyari vidéken van. De hasonlóan a hüllőagynak szánt üzenet, hogy a kormány miatt Európa haragszik ránk, ki fognak rakni minket az EU-ból, nem küldenek pénzt, Orbán Viktor diktatúrát épít, az oroszok már a spájzban vannak, sőt, a kínaiak is a spájzban vannak. És ezt a kártékony rendszert a mucsai, tanulatlan, idegengyűlölő “vidékiek” tartják életben, szemben a demokrata nem-vidékiekkel.

És akkor térjünk vissza még kicsit a választási matek és a hüllőagy kapcsolatára, hiszen Bruck is megállapította (majd Nagy József megerősítette), hogy Orbánnak elég 2,6 millió ember hüllőagyát felbizgatni a választások idejére a “tejhatalom” megszerzéséhez. Ugyanakkor – vegyük most alapul a 2018-as választási eredményeket – ott találunk 2,5 millió potenciális szavazót, akik egyik pártra sem adták voksukat. A balliberális oldalnak éppen az a problémája, hogy lényegében állandó, némileg tán csökkenő szavazótáborát nem tudja felturbósítani a nem szavazókkal. Nem ütnek eléggé a 10 éve elcsépelt, hüllőagyaknak címzett üzenetek “Európa haragjárúl”, “szélsőségesedésrűl”, “idegengyűlöletrűl”, “tekintélyuralomrúl”. Bruck cikke valójában – miszerint ugye 2022-ben Orbán legyőzhető –, éppen a hüllőagyaknak szóló megfelelő balliberális üzenetek működésképtelenségéről mesél. És arról, hogy ezekre szükség lenne. A vidékizésre is szükség van, szükség is lesz.

Folytatjuk…

Vezetőkép: MTI