A szavakban eddig kisebbségbarát román liberális USR szerint Székelyföld autonómiája ügyében nincs miről beszélni és azt is leszavazták, hogy a hírszerzés beszámoljon arról, hogy mi alapján gondolja a román elnök, hogy bárki is eladná Erdélyt a magyaroknak. Mit szól ehhez az USR magyar testvérpártja a Momentum és kampányolna-e megint nekik Fekete-Győr András az RMDSZ-szel szemben? – írja az azonnali.hu.
Van azonban Romániában egy viszonylag új, 2015-ben alakult párt, amely a hangos politikai elit- és korrupcióellenesség mellett szereti magát kisebbségbarát, nacionalizmusellenes, hangsúlyosan nyugatos és EU-párti erőként definiálni, és így nemcsak a nagyvárosi román fiataloknak, hanem sok RMDSZ-ben csalódott erdélyi magyarnak jelentenek alternatívát: ez az új reménysugár a Mentsétek meg Romániát (USR)
– vázolják fel a cikkben.
A szerző szerint a részben a verespataki ciános aranybánya elleni tiltakozásból kinőtt USR a kezdetek óta megpróbál magyarul is kommunikálni, ráadásul a párt egyik vezetője egy ideig éppen egy magyar, Elek Levente volt. Noha a párt 2016-ban már bejutott a parlamentbe is, a 2019-es európai parlamenti választáson érte el eddigi legnagyobb sikerét: pont úgy 9 EP-képviselői helyet szerzett, mint a PSD vagy épp Johannis pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az EP-ben a progresszív-liberális ALDE pártcsalád és Emmanuel Macron mozgalma mellett ők hívták életre azt a Renew Europe-frakciót, aminek élére rögtön azt a Dacian Cioloșt ültették, aki az USR-vel szorosan együttműködő PLUS minipárt elnöke, korábbi román technokrata miniszterelnök. A frakcióban ül a Momentum is – írják.
A szerző felvázolja, hogy kevésbé köztudott tény, hogy az Európai Néppárt-beli tagsága miatt a Fidesz Romániában nemcsak az RMDSZ-nek, hanem hivatalosan bizony a johannisi PNL-nek, mi több, a magyarellenes húrok pengetésében élen járó, Orbán Viktort személyes jóbarátjának tartó Traian Băsescu alapította PMP-nek is a partnere – ez a kapcsolat valószínűleg nemcsak a magyar jobboldal Románia iránti ambivalens viszonya miatt nem közismert, hanem már csak azért sem, mert ők nem kampányolnak egymásnak.
Nem úgy a közép-európai liberális pártok: a Momentum részéről Donáth Anna, Cseh Katalin és Fekete-Győr András többször is kiállt már a Progresszív Szlovákia vagy épp az USR jelöltjei mellett (amennyire tudjuk, viszonzás nélkül egyelőre).
Legutóbb az keltett nagy vihart, amikor a Momentum-elnök Fekete-Győr a tavalyi romániai elnökválasztás első fordulójában nem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – azaz „a magyar jelölt” –, hanem Dan Barna USR-elnök mellett kampányolt Kolozsváron. Dömötör Csaba fideszes államtitkár ezért rögtön elkezdte Președintének hívni Fekete-Győrt – ez románul elnököt jelent és ez a titulus volt kivetítve a magyar politikus fölé a kolozsvári USR-rendezvényen. „Ők a Momentum Romániában” – indokolta akkor Fekete-Győr, hogy miért állt ki az USR színpadára.
Mint ahogyan a lap írja, információik szerint a Momentum kezdeti időszakában Erdélyben alapvetően az RMDSZ-szel akartak jóban lenni, ám mindezt felülírta a később EP-képviselővé avanzsált Cseh Katalin, aki egy korábbi életszakaszából már meglévő liberális európai ifiszervezetes networkjét erőltette a Kárpát-medencei nemzetpolitikával való próbálkozás helyett. Ez a fő oka annak, hogy a Momentum a hazai pártoktól eltérően a szomszédos országokban nem az ottani magyar pártokkal barátkozik, hanem a helyi liberális (vagy az USR esetében újabban jobbközép) erőkkel.
Mit írja a cikk szerzője, éppen ezért arra voltak kíváncsiak arra, hogyan látja a Momentum a romániai testvérpártja politikáját Johannis mostani kijelentései kapcsán. Azt írják, hogy az USR ugyanis a párt képviselőinek megszólalásai alapján sokkal inkább a többségi román társadalom kegyeit keresi: Dan Barna pártelnökként még múlt szerdán leszögezte, hogy Székelyföld autonómiája jogilag eleve nem is lehetséges, így nincs miről beszélni. (Ezzel szemben Fekete-Győr András aznap arról posztolt a Facebookra, hogy pártja továbbra is kiáll a székelyföldi autonómia mellett, amennyiben az továbbra is a székely közösség célkitűzése.)
„a képviselőjük ködösíteni próbált, és megpróbálta elvinni a témát egy ilyen »általános magyar revizionizmus« felé, miszerint azt is meg kellene kérdezni, hogy Magyarország milyen revizionista szervezeteket finanszíroz Románia területén”
„Megdöbbenéssel figyeltük az USR megnyilvánulásait a román elnök magyarellenes kirohanására. Azon dolgozunk, hogy a párt vezetőségével tárgyaljunk a hozzáállásukról, mert európai, huszonegyedik századi párttal nem összeegyeztethető az, hogy ne ítéljék el azonnal egy más nép nyelvének gyalázását, egy egész kisebbség és nemzet megbélyegzését”
– válaszolta erre az Azonnalinak a Momentum sajtóosztálya – írják. A Momentum szerint őszintén remélik, hogy az USR felelősségre fogja vonni a képviselőjét, ugyanis „ahol ilyen súlyos vádak hangzanak el, ott azoknak, akiknek fontos a kisebbségek helyzete vagy akár csak az igazság kiderítése, nem szabad asszisztálniuk Johannis alaptalan vádaskodásához”.
Kérdésükre, hogy felvették-e már a kapcsolatot testvérpártjukkal az ügyben, a Momentum azt írta, hogy jelenleg is egyeztetnek a párttal.
„Johannisnak pedig kötelessége lenne nem csak az erdélyi magyaroknak, hanem Románia összes lakójának megmagyarázni, hogy mire alapozta a kijelentéseit. Tudjuk, hogy ezek puszta politikai kitalációk, és csak arra jók, hogy úgy rúgjon bele az ellenfeleibe, hogy közben a román nacionalistáknak imponál”
– tették hozzá.
Az azonnali azt írja, hogy kérdésükre, miszerint fenntartja-e a Momentum a kapcsolatot a továbbiakban is az USR-vel, illetve, hogy újra kiállna-e Fekete-Győr Dan Barna mellé kampányolni ezek tükrében, nem válaszoltak egyértelműen, csak annyit írtak:
„Semmifajta magyarellenességet nem tartunk elfogadhatónak és fontos számunkra, hogy az USR a kisebbségeket tiszteletben tartó, magyarbarát politikát folytasson, ezért felvettük a kapcsolatot az ügyben a párttal. A jövőbeni együttműködésről az egyeztetések kimenetelének függvényében döntünk”
– írják.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS