Az egészségügyi rendszer felkészítésével indokolta a kórházi ágyak kiürítését Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról is beszélt, hogy a járvány nagyon sok hasznos tanulsággal is szolgál.
“A járvány lefolyását az elején nem lehetett pontosan megbecsülni, erre különféle számítások voltak a legelképesztőbb számokkal. Volt egy matematikai modell is, amely szerint több százezer fertőzött lesz Magyarországon. A kormány és az Operatív Törzs álláspontja az volt, hogy a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mint Svédországban vagy Olaszországban- indokolta a kórházi ágyak kiürítését Kásler Miklós.
A tárcavezető az egészségügy újraindításával kapcsolatos menetrend kapcsán elmondta: 2-3 hétre előre terveznek, és a járvány kontrollálásától is függ, hogy a 4 lépcsősre tervezett intézkedéscsomagból melyik mikor következhet be. A május 4-től elrendelt első csomag kapcsán elmondta:
azokat a beavatkozásokat kell kiválasztani, amelyeknél legkisebb a rizikó az esetleges újrafertőződésre. Az első ütemhez hozzátartoznak a járóbeteg-rendelések, a fogászati rendelések és a különféle szűrések.
A miniszter közölte azt is, hogy hány beteg jutott át a járványon különös tünetek vagy panasz nélkül, jelenleg nem tudjuk megítélni. De az idősotthonokra és az egészségügyi intézményekre, ahol nagyobb számban lehet fertőzés, fokozott figyelemmel kell lenni. A miniszter elmondta, jelenleg még dolgoznak az egészségügyi szolgáltatók járvány miatti többletköltségek elszámolásának pontos technikáján. Kásler Miklós úgy fogalmazott: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jelen körülmények között egy bázisfinanszírozást nyújt, a járvány végén pedig előreláthatóan kompenzációt is be kell építeni a rendszerbe. Hangsúlyozta azt is, hogy a miniszteri levél minden egészségügyi szolgáltatóra érvényes, legyen az akár magán-, akár egyházi- vagy közszolgáltató.
A jövőről és az egészségügyi rendszer újragondolásáról szólva a miniszter elmondta:
a járvány nagyon sokunknak hasznos tanulságokkal szolgál. Rengeteg tapasztalatot vonhatunk le. Ezek tanulmányozásával eldönthetjük, hogy milyen területen lehet és kell majd változtatni a járvány megszűnése után.
Az interjúban Kásler Miklós beszélt arról a két klinikai vizsgálatsorozat – a vérplazma terápia és az immunválasz túlkapását gátló terápia az IL–6 ellenes antitestkezelés Tocilizumab gyógyszerrel – részleteiről is, amelyek eredményeképpen sikerült súlyos állapotban lévő koronavírus-betegek életét megmenteni.
Az első hazai plazmaterápiával kezelt beteg május 1-jén került le a lélegeztetőgépről az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet intenzív osztályán. A mesterséges lélegeztetés időtartama a plazmakezelés hatására jelentős mértékben megrövidült, ráadásul egy olyan páciensnél hozott sikert, aki súlyos krónikus társbetegségben – krónikus vese elégtelenségben – szenved. Várakozásaink szerint hamarosan elhagyhatja az intenzív osztályt – tette hozzá.
Annak érdekében, hogy a passzív immunizációs terápia minél több beteg rendelkezésére állhasson, a konzorcium megkezdte a koronavírus-fertőzésből felgyógyultak toborzását a véradásra.
A vérplazmaadásra a Dél-pesti Centrumkórház honlapján közzétett központi telefonszámon, e-mail címen és weblapon lehet jelentkezni. Fontos kiemelni, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett személyek plazmája – az Országos Vérellátó Szolgálat által biztosított megfelelő körülmények között – akár hónapokig is eltárolható és hasznosítható – mondta a miniszter.
Forrás: Magyar Nemzet/Origo; Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS