Varga Judit: A baloldali pártok az ítéletet megírták, a védőbeszédre már nem voltak kíváncsiak

Az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalára tette ki a beszédet, amelyet szeretett volna az Európai Parlamentben felolvasni és amit nem engedélyeztek. Varga Judit szerint a szöveget a magyar emberek és Magyarország védelmében szerette volna elmondani.

Ez mindent elmond az Európai Parlament koncepciós eljárásáról. Egy olyan intézmény akarja jogállamiságból és demokráciából sokadszor oktatni Magyarországot, amely még a tisztességes eljárás látszatára sem ügyel. A baloldali pártok az ítéletet megírták, a védőbeszédre már nem voltak kíváncsiak. A beszédet, amit Brüsszelben nem mondhattam el, az internet nyilvánossága előtt közzéteszem és megküldöm az EP képviselőknek

– közölte a miniszter, aki továbbra is elvárja, hogy Brüsszel biztosítsa a magyar kormánynak a lehetőséget, hogy elmondhassa álláspontját az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitán.

A tárcavezető szerdán morálisan elítélendőnek nevezte, hogy az európai baloldali frakciók akkor foglalkoznak újra a magyar jogállamisággal, amikor embereik ezrei halnak meg és milliók veszítik el az állásukat Európában a járvány miatt. Varga Judit azt kérdezte: ha már sor kerül erre a vitára, miért nem az az első reflex az EP részéről, hogy meghívja a magyar kormányt.

Nagyon lejteni fog a pálya abban az irányban, hogy megint meghallgassuk a szokásos vádakat az országgal szemben

– fogalmazott, majd emlékeztetett: az Európai Bizottság is megerősítette, hogy a magyar koronavírus-törvény összhangban van az európai normákkal. Kiemelte: a magyar kormány olyan intézkedéseket hoz a veszélyhelyzetben, amelyek az emberek élet- és egészségvédelmét szolgálják, illetve a gazdasági károk minimalizálására törekszik.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden levélben válaszolt az EP elnökének, David Maria Sassolinak, aki csütörtökre meghívta a kormányfőt a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára. A kormányfő ebben kifejtette: jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le, így a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában. A miniszterelnök arra is felhívta az EP-elnök figyelmét, hogy az Európai Tanács soros elnöksége képviseletében egy államtitkár lesz jelen.

Az igazságügyi tárca vezetőjének betiltott szövegét változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Asszony!
Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett. Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Magyarország kormánya annyi új munkahelyet fog teremteni, amennyit a vírus elpusztít. Polgáraink tudják, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.

Ebben a helyzetben az uniós polgárok, magyarok és nem magyarok egyaránt azt várják, hogy életük, egészségük, munkahelyük, jólétük, egyszóval jövőjük megmentéséért vívott küzdelemben a tagállamokat az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa. Az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni. Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része.

Nehéz szívvel mondom ki ezeket a szavakat. Közel tíz évet töltöttem el ebben az intézményben. Ismerem folyosóit, ismerem eljárásait, személyesen ismerek sok képviselőt és munkatársat. De mindenekelőtt tisztában vagyok az Európai Parlament eredeti küldetésével: legyen a demokratikus vita helyszíne, ahol az európai értékeket és az európai nemzetek sokszínűségét és identitását tiszteletben tartva, közösen alakíthatjuk kontinensünk jövőjét.

Egy nagyszerű magyar politikai gondolkodó, Bibó István szavai szerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől…” Nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik a felet is?

Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy elmélyítse az európai népek közötti szolidaritást. Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását? Ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás.

Az Európai Unió alapértékei, így a jogállamiság is közös értékeink, amelyek számunkra magától értetődőek. Nevezheti-e magát a jogállamiság letéteményesének egy olyan intézmény, amelyik a jogállamiságot politikai eszközzé, a kirekesztés és megosztás eszközévé tette?

Közel két éve, a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során nemcsak a saját eljárási szabályzatukat, hanem az uniós szerződéseket is megszegték itt, az Európai Parlamentben. Ma már pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az Európai Unió egyik tagállamának. A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson.

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!

A jelenlegi, példátlan helyzetben a tagállamoknak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgáraik védelme és a válság felszámolása érdekében. A rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések az alapelveknek maradéktalanul megfelelnek.

Magyarország kormánya 2020. március 11-ével az egészség és az élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet Magyarország Alaptörvényében szabályozott rendkívüli jogrend. Az Alaptörvény értelmében a Kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az országgyűlés felhatalmazása alapján – annak hatályát meghosszabbítja. Az országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta.

A felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A kormány rendkívüli jogkörét – a szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan – a járvány és káros hatásainak megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. Az országgyűlés a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja. A kormány rendkívüli intézkedései a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik.

Önök itt, az Európai Parlamentben néhány hete még azzal a hazug váddal illették Magyarország kormányát, hogy felfüggesztette az országgyűlés üléseit. Néhány nappal később pedig a – szabad szemmel is jól láthatóan – ülésező országgyűlés döntéseit kezdték el kritizálni!

A Magyar Országgyűlés, ellentétben az Európai Parlamenttel, köszöni szépen, jó formában van! Rendszeresen ülésezik, és ellenőrzési jogkörét akadály nélkül gyakorolja. Hatáskörei védelmében nem szorul kéretlen nemzetközi támogatásra. Erről az országgyűlés elnöke az Európai Parlament elnökét levélben tájékoztatta. Az Alkotmánybíróság és a bíróságok működnek, tevékenységüket a helyzetnek megfelelő eljárási szabályok könnyítik. Az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete biztosított.

A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek – legfeljebb abból a szempontból, hogy egyedüliként adnak többletjogosítványokat az országgyűlésnek az alkotmányos keretekhez képest. Állításomat alapos nemzetközi összehasonlító elemzés igazolja, amelyet korábban már eljuttattunk az Európai Bizottsághoz, és amely a kormány honlapján magyar és angol nyelven elérhető. Ezúton is köszönöm a tagállamok észrevételeit és megjegyzéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az összehasonlítás teljes és pontos képet adjon az európai gyakorlatról. Tisztelettel felszólítom az Európai Bizottságot, hogy a már oly sokszor megígért összehasonlító elemzésüket hozzák nyilvánosságra, hogy megoszthassuk egymással ismereteinket egy tisztességes, alkotmányos párbeszéd keretében!

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!

A tagállamok által hozott rendkívüli intézkedések nem veszélyeztethetik az alapvető jogok érvényesülését. Magyarország ezért is döntött úgy, hogy – több más tagállamtól eltérően – nem függeszti fel az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyetlen cikkének alkalmazását sem. Ez vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló rendelkezésekre is.

A magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az objektív, felelős tájékoztatás a járvány elleni hatékony védekezés előfeltétele. A kormányzati tevékenység vérmérséklettől függő értékelésének vagy bírálatának lehetősége pedig minden körülmények között természetes egy demokratikus jogállamban, így Magyarországon is.

Ugyanakkor az Európai Bizottsággal egyetértve Magyarország kormánya is fontosnak tartja a dezinformációval szembeni hatékony fellépést – különösen a járványhelyzethez hasonló, rendkívüli körülmények között. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába beletartozik hazugságok tudatos híresztelése, különösen akkor, ha az veszélyezteti a járvány elleni hatékony védekezést.

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!

Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik. Nagyítóval kell keresni a józan hangot, az objektív értékelést és az elfogulatlan véleményt. Ilyen körülmények között politikai bátorság kell ahhoz, hogy valaki kimondja: Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni Vĕra Jourová alelnök asszonynak, hogy ezt több alkalommal is megtette.

Magyarország kormánya továbbra is mindent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét és jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezésben az Európai Unió határain belül és kívül.

Mindent, amit ma mondunk vagy teszünk, azt az utókor az alapján fogja megítélni, hogy akadályozta vagy segítette-e a járvány elleni védekezést és Európa talpra állítását.

Bízom benne, hogy az Európai Parlament is meg fogja találni a módját annak, hogy a jelenlegi pótcselekvés helyett méltó szerepet vállaljon ebben a feladatban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Döntsön, elfogadható-e az Európai Parlament döntése

Varga Judit Facebook-oldalán Ön is szavazhat arról, hogy elfogadhatónak tartja-e, hogy az Európai Parlament Magyarországról szóló plenáris vitájában nem kap felszólalási lehetőséget a Magyar Kormány erre kijelölt tagja. Összesen eddig csaknem 100 ezer szavazat érkezett.