Tizennyolcmilliárd forint értékű beruházást hajtanak végre magyar vállalatok Szerbiában, amihez a magyar kormány 8,5 milliárd forintos támogatást biztosít, és ezzel erősödik a szerb és a magyar gazdaság is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Belgrádban.
A tárcavezető kiemelte, hogy a beruházások alapvetően a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a mérnöki tudást igénylő iparágak területén valósulnak meg. A magyar kormány összesen 10 milliárd forintos támogatási keretéből azok a magyar vállalatok részesülhetnek, amelyek Szerbiában hajtanak végre beruházásokat, építenek gyárakat, kezdenek termelő vagy feldolgozó tevékenységet, és ezáltal növelik az exportkapacitásaikat. Kilenc vállalat pályázatát fogadták el.
A támogatással nyilvánvalóan erősítjük a szerbiai gazdaságot is, ami a mi érdekünk, hiszen egy szoros egymásra utaltságban élünk itt, ugyanakkor erősítjük a magyar vállalatoknak az európai, sőt, globális piacokon való jelenlétét, hiszen ha egy magyar vállalat már nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is tud komoly termelési tevékenységet folytatni, akkor az a nemzetközi piacokon való versenyképességét növeli, és a magyar gazdaságnak most erre van szüksége, hiszen új világgazdasági korszak jön, új verseny indul, és nagyon fontos, hogy a magyar vállalatok jó startpozícióval rendelkezzenek
– húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország számára Szerbia az első számú kereskedelmi partner a Nyugat-Balkánon.
A legtöbb magyar tőke Szerbiába érkezik, a két gazdaság újraindulása szempontjából ugyanazok a vállalatok játsszák a kulcsszerepet
– mutatott rá. Mint mondta, a legnagyobb magyarországi bank, az OTP a legnagyobb hitelállománnyal rendelkező pénzintézet Szerbiában, emellett pedig a legnagyobb magyar vállalat, a Mol történelmének legnagyobb szerbiai beruházását fejezte be a közelmúltban.
Forrás/fotó: MTI
Hesslerezredes
2020-05-15 at 17:03
Érdekes egy nép ez a szerb. A történelem során sok disznóságot elkövettek az elődeik az őseink ellen (legutóbb Tito partizánjai 1944-45-ben a Délvidéken), de mégis valahol mindig volt bennük valamiféle tisztelet irántunk. És hát az egyetlen olyan szomszédos ország, ahol, ha nem is tökéletesen, nem is zökkenők nélkül, de mégis van valamiféle autonómia az ott élő magyaroknak is. Tito idejében az ország (Jugoszláviaként) – a kommunista párt egyeduralma ellenére is – nagyságrendekkel szabadabb volt, mint a kádári Magyarország, és ez vonatkozott az ott élő magyarokra is. Amikor kishatárátlépővel átjártunk Jugóba, kicsit olyan volt a fílingünk, mint amikor Ausztria felé mentünk át. Szabadság-illatot éreztünk. Meglátjuk, hova fut ez ki, lehet, hogy évszázados ellenségből lehet egyszer egy jóbarát?? Ránk férne egy normális szomszéd.
Hesslerezredes
2020-05-15 at 17:05
Sajnos a horvátokban nagyot csalódtunk. Azt hittük, hogy olyanok lesznek, mint a lengyelek. Tévedtünk.
Janos G.
2020-05-15 at 17:18
What about the Romanians ?
Géza Kékazég
2020-05-15 at 17:39
A szerbek meglepően pragmatikusak. Románokhoz hasonlítani őket sértés lenne. Van például egy önreflektáló humoruk, amit szeretek. Tulajdonképpen ezzel kapcsolódnak Közép-Európához.
Viszont ha rárezonálnak valamire, középkori, sőt ókori kegyetlenségekre is képesek.
vagabundus
2020-05-16 at 09:20
Egyetértek. Plusz a szlovákok, higgyétek el. Ott sem lennének nagyobb bajok: véleményem szerint közös államiságra kell törekedni Szlovákiával, kétnyelvű államalakulatot létrehozva. Ott revíziónak nincs értelme, mert minden nlgyzetcentimétere Magyarország. Nem áll olyan biztos alapokon a szlovák identitás, bár a magyar történészek hanyagsága sokat tett ezért, hogy ne lehessen szót érteni a jövőben velük.