A szélsőliberális skandináv államban nem rendeltek el karantént és más szigorító intézkedéseket, mivel nem vállalták a lezárások magas gazdasági költségét; inkább szabadon engedték a járványt, hogy megszerezzék az áhított nyájimmunitást. A járvány kezdetekor úgy számoltak, hogy az idősekre vonatkozó eltérő szabályozásokkal alacsonyan tarthatják a halálozást, míg a társadalom kevésbé sebezhető tagjaiban kialakul a védettség, és eközben a gazdaság sem áll fejre. Mostanra kiderült, hogy világszinten is kiemelkedően magas a halálozási ráta és még messze van a nyájimmunitás.
Teljesen különutas politikát folytatott a koronavírussal szemben a svéd vezetés, hiszen míg a józanabb vezetéssel megáldott országok sorra szigorító döntéseket léptettek életbe, hogy óvják az állampolgárok életét, Stockholm inkább a gazdaságot féltette és nem akarta, hogy leálljon az, így engedték, hogy a járvány ellenére továbbra is nyitva maradhassanak a boltok, az üzletek. Miután látták, hogy milyen károkat okozott a vírus Olaszországban, úgy gondolták, a terjedést semmilyen korlátozás mellett nem lehet teljesen visszaszorítani, így inkább hagyják elérni az úgynevezett nyájimmunitást, azaz a lakosság 60-70 százalékának átfertőzöttségét. Egyedül azt kérték az idősektől, hogy lehetőleg maradjanak otthon, korlátozták az 50 főnél nagyobb rendezvényeket, látogatási tilalmat rendeltek el az idősotthonokban, a középiskolákat pedig bezárták, azonban még a tünetmentes betegeket sem kötelezték karanténra.
A modell mellett érvelők gyakran hangoztatják, hogy a svéd hatóságok „felnőttként kezelik az állampolgárokat”, azaz nem hoznak szigorú intézkedéseket, csupán megkérik a lakosságot, hogy csökkentsék az interakciókat. Az érvelők szerint a svéd modell sokkal alkalmasabb a járványhelyzet kezelésére, mert kialakul a nyájimmunitás. Az ellenérvelők erre felvetik, hogy a nyájimmunitás ára a magas halálozás lesz, viszont a modell követői ekkor úgy fogalmaznak, hogy ez nem igaz, mert a svéd társadalom eléggé felnőtt ahhoz, hogy saját magát korlátozza, nincs szükség szigorú hatósági lépésekre.
Itt adódik viszont egy óriási ellentmondás: ha a társadalom saját magát korlátozza, akkor a gazdasági kapcsolatokra nézve de facto ugyanaz történik, mintha a kormány rendelt volna el korlátozásokat, és ebben az esetben nyájimmunitás sem alakul ki – azaz a svéd modell értelmét veszíti – írja a jelenségről szóló elemzésében a Portfolio.
A legfrissebb statisztikák szerint Svédországban 28532 ismert betegre jut 3529 haláleset, azaz a halálozási ráta 12,3%-os. A szomszédos Finnországban 6228 esetre jut 293 elhunyt, Norvégiában a számok 8196 és 232. Az utóbbi két országban pedig az új esetek görbéje negatív meredekséget, illetve alacsony szinten stagnálást mutat, Svédországban pedig egyenletesen magas.
Ez azt mutatja, hogy a járvány nem a svédek által remélt ütemben szabadul el, hanem az elhúzódóan fog végigmenni ahelyett, hogy egy gyors hullámokban zajlana, de az időben elnyúló jellege miatt nem jár majd kevesebb halálesettel, mint a gyors lefutás. Az elemzés rámutat arra, hogy a szigorú korlátozások hiányában a lakossági óvatosság miatt nem terjedt el a járvány, így pedig a svéd modell járványügyi szempontból szinte teljesen megbukott. A svéd modell eredeti célját már nem érheti el maradéktalanul, az ország relatív teljesítménye járványügyi szempontból még javulhat.
Van azonban egy olyan modell, amiről már biztosan kijelenthető, hogy a járványgörbe menedzselésének szempontjából hatékonyabb – és ez például a Magyarország által is követett gyors és szigorú fellépés. Eddig minden modell sikeresebbnek tűnik, de a kelet-közép-európai különösen. A nyugat-európai országok mintájából okuló kelet-közép-európai országokban lehetett látni a járványügyi intézkedések bevezetésénél bizonyos szintű fokozatosságot, de összességében már a járvány megjelenésétől kezdve messze szigorúbb volt a fellépés, mint Nyugaton és Délen.
Ennek az lett az eredménye, hogy a járványgörbe egy-két kivétellel nem ugrott meg, a napi új esetszámok a legtöbb régiós országban 100 alatt voltak, mostanra pedig már sok helyen 10 alá szorult vissza. Az első körös gócpontok tehát még nem győzték le az első hullámot, bár a járvány erőteljesen visszaszorulóban van, a mi régiónk országai viszont úgy néz ki, hogy teljesen megúszták az első járványhullámot. Svédországban ezzel szemben nem látjuk a járvány lassulását, és már most közel olyan mértékben letarolta a társadalmat, mint Olaszországban vagy Spanyolországban – olvasható, majd úgy folytatódik az elemzés, hogy a svéd vezetés nem hozott kellő erejű intézkedéseket az idősek védelmére, így azzal kellett szembesülniük, ami a többi ország számára nyilvánvaló volt: ha elengedik a járványt, akkor sok lesz a halott.
A cikk rámutat arra is, hogy a svédek nem értették meg azt, amit minden egyes ország vezetői igen: vagy szigorú intézkedéseket vezetnek be, vagy rengeteg lesz a halott, köztes út nincs. A járvány első hulláma bebizonyította, hogy a svéd modell semmilyen megközelítés szerint nem működik.
Forrás: Portfolio.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS