A romániai parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.
A román parlament alsóházának honlapján elérhető jelentés szerint a grémium többségi szavazással hozta meg azt a döntést, miszerint a plénumnak a tervezet elutasítását javasolják. Korábban a jogi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett.
Magyarellenes hangulat uralkodik a parlamentben
Benkő Erika, az RMDSZ szakbizottsági tagja az MTI-nek kedden elmondta, hogy a 15 fős bizottságban csak hárman támogatták a törvényjavaslatot: az RMDSZ két képviselője mellett a török kisebbség képviselője szavazott a tervezet mellett, a többi román honatya ellene voksolt vagy tartózkodott. A képviselő arra számít, hogy a szerdai végszavazáson a képviselőház plénuma is elutasítja, hiszen most olyan magyarellenes hangulat uralkodik a román parlamentben Klaus Iohannis elnök nyilatkozata után – amelyben Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat –, hogy egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit.
Szabadnapot kapnának a magyarok
A jogszabály lehetővé tenné, hogy azokon a vidékeken, ahol jelentős létszámban élnek magyarok, a helyi önkormányzatok is finanszírozhassák a március 15-i ünnepségeket. Emellett a magyar nemzetiségűek szabadnapot kaphatnának munkáltatójuktól. A román hivatalos történetírás a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének időpontját nem tekinti ünnepnek; azt állítja, hogy akkor mintegy 40 ezer románt öltek meg a magyarok, amit a magyar történészek jelentősen eltúlzott számnak tekintenek, illetve emlékeztetnek arra, hogy a forradalom idején minden nemzetiségnek voltak áldozataik. A parlamenti szakbizottsági vitán egyébként ezzel az érvvel szorgalmazta a tervezet elutasítását a Traian Basescu volt államfő által védnökölt Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője, Marius Pascan, akinek javaslatára tűzte a parlament napirendjére a házbizottság a tervezetet, amelyet korábban elutasított a szenátus, és a kormány is kedvezőtlenül véleményezett.
Több javaslatot is elutasítottak
A Krónika című napilap elektronikus kiadásában kedden megszólaltatta Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető-helyettest is, aki elmondta, hogy a bukaresti képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt elutasításra. Ezek között van a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvény, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslat, valamint a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítás. Márton Árpád elmondta, hogy a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is.
Amióta Klaus Iohannis meghirdette a magyarellenességet, egymással versengenek a román pártok, hogy ki tud nagyobbat ütni a magyar képviseleten
– mondta Márton Árpád.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Doki
2020-05-27 at 21:41
Csak Nemzetközi szinten lehet megoldani, letörni a szavukat.
Büdös bocskorosok. Joganissal az élen.
Naprózsa
2020-05-27 at 10:26
Már kerek száz év után sem hagyták jóvá? Az a nemjóját! Hát erre nem is számítottunk! Nahát, hogy mik vannak!
Naprózsa
2020-05-27 at 21:05
Ha Erdélyben élnék, el se indítottam volna ezt az ötletet. Volt valaki épeszű, aki ezt komolyan gondolta, hogy nem szavazzák le? Csak megint fölöslegesen megalázták a mieinket. Viszont már sokkal korábban elkezdtem volna a most majdnem sikertelen, utolsó pillanatban összehozott őshonos kisebbségvédelmi aláírásgyűjtést. Abból még kijöhet valami jó is.
Logikus
2020-05-27 at 10:12
MEDDIG TŰRJÜK MÉG A MEGALÁZTATÁST A ROMÁNOK RÉSZÉRŐL????
ViAM
2020-05-27 at 07:42
2017-ben(!) beterjesztett törvénytervezet leszavazása, Tőkés László június 4-ére való berendelése az oláh bíróságra, ugyanezen nap kötelező ünneplése. Mi van/lesz még a 100. évfordulóra?!
Vízöntő
2020-05-26 at 21:35
“A román parlament szakbizottsága elutasította, hogy március 15-e az erdélyi magyarság hivatalos ünnepe legyen”
És ki nem szarja le a szakbizottság véleményét?
Akkor is az erdélyi magyarság ünnepe marad!!!
kamcsatka
2020-05-26 at 20:39
visszazavarunk titeket a regátba ócska oláh banda.
Q
2020-05-26 at 20:03
Következzen egy lista az 1848-49-ben a román felkelők által erdélyi magyar falvakban elkövetett vérengzésekről:
Dátum – Település – Magyar áldozatok száma
1848. október 12. Kisenyed (Sangatin) 140
1848. október Magyarigen (Ighiu) 176 család
1848. október Asszonynépe (Asinip) ?
1848. október Boklya (Bochia) 30
1848. október Borosbocsárd (Bucerdea Vinoasa) 73
1848. október Bugyfalva (Budesti) ?
1848. október Csáklya (Cetea) ?
1848. október Forrószeg (Forosig) ?
1848. október Mikeszásza (Micasasa) ?szinte mind
1848. október Zám (Zam) ?
1848. október 20. körül Balázsfalva (Blaj) térsége 400
1848. október Alvinc (Vintu de Jos) 2 békeküldött
1848. október Sárd (Sard) környéke 3000
1848. október Algyógy (Geoagiu) 85
1848. október 24. Ompolygyepüi (Presaca Ampoiului) vasúti megállóhely – 700 zalatnai magyar
1848. november 13. Felvinc (Unirea) 200
1849. január 8. Nagyenyed (Aiud) 800
1849. január 18. Marosnagylak (Noslac), Hari (Heria), Marosdécse (Decea), Inakfalva (Inoc), Felvinc (Unirea) (100?)
1849. január Marosújvár (Ocna Mures) 90
1848. december 14. Kővárhosszúfalu (Satulung), Bácsfalva (Bacea), Türkös (?), Alsócsernáton (Cernat), Tatrang (Tarlungeni), Zajzon (Zizin), Pürkerec (Purcareni) ?
Gerendkeresztúr (Grindeni) 200
1848. október 28. Borosbenedek (Benic) a teljes falu
1848. október Székelykocsárd (Lunca Muresului) 60
1848. Gyulafehérvár (Alba Iulia) ?
1848. október Naszód (Nasaud) ?
1848. október Borbánd (Barabanţ) ?
1848. október 25. Kőrösbánya (Baia de Cris) és Cebe (Tebea) között a teljes Brády-család
1848. október Radnót (Iernut) környéke majdnem teljes falvak lakossága
1849. május Abrudbánya (Abrud) 1000
1849. május Bucsesd (Buces) 200
A népirtással megváltozott Dél-Erdély etnikai képe, előkészítve egyben a trianoni országrablást is. A román történetírás mai napig nemzeti hősként tekint Avram Iancura és Axente Severre, itthon pedig, ha tudunk is ezekről a borzalmakról, valahogy könnyen átsiklunk rajtuk, pedig „aki elfelejti a múltat, az arra ítéltetik, hogy újra átélje azt”
http://igazmagyarok.uw.hu/HU/01-tortenelem/1848/1848.10.24-Zalatnai-meszarlas.htm
Zolika Lassu
2020-05-26 at 20:00
Gazember dögkeselyű banda! A magyarság tragédiáját akarják ünnepeltetni.
marton
2020-05-26 at 19:21
A szabadságharc idején a magyarok csak védték a hazát. A kegyetlen román atrocitások nyilvánvalóak a történelemben.