A híres román érzékenység – az évfordulón lesz ünnepnap Trianon?

Míg az erdélyi magyarok koszorúzással, gyászszalagos zászlókkal emlékeznek meg a száz évvel ezelőtti országcsonkításról, addig a román történészek a trianoni döntés napját ünneppé nyilvánító törvény mielőbbi aláírását várják Klaus Iohannis államfőtől. Gortvay István ügyvéd, a Székely Nemzeti Tanácsot létrehozó Urmánczy Nándor néhai országgyűlési képviselő unokája szerint lehetetlen feszültség nélkül kezelni Trianon tematikáját a magyar–román viszonyban – írja a Magyar Nemzet.

Erdély-szerte több, mint száz településen emlékeznek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. Háromszéken a magyar szervezetek azzal a felhívással fordultak a lelkészekhez, hogy a századik évfordulón fél hatkor szólaltassák meg a templomok ­harangjait, a székelyek, magyarok pedig viseljenek fekete gyászszalagot, és gyászszalaggal tűzzék ki a magyar vagy a székely zászlót a házaik­ra – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint mindeközben rendkívül érzékeny és tapintatos módon a trianoni döntés napját ünneppé nyilvánító jogszabály mielőbbi aláírását, kihirdetését sürgette Klaus Iohannis államfőtől a ­Romániai Történészek Országos Bizottsága, amely közleményben üdvözölte a törvény parlamenti elfogadását.

Míg 1918. december elseje a román nemzet egyesülésének kinyilvánítása, addig Versailles-ben, a Trianon-palotában 1920. június 4-én aláírt szerződés ennek az akaratnak a nemzetközi szintű elismerését jelenti

– fogalmaztak a román történészek.

Gortvay István ügyvéd, a Székely Nemzeti Tanácsot Erdély és Magyarország területi integritásának megőrzéséért 1918-ban létrehozó Urmánczy Nándor néhai országgyűlési képviselő unokája szerint lehetetlen feszültség nélkül kezelni Trianon tematikáját a magyar–román viszonyban. Ennek ellenére reményét fejezte ki a két nép közti kapcsolatok rendeződése kapcsán.

Idő és a realitások felismerése kell mindkét oldalról. És persze még valami. Jóindulat, bizalom és hit, hogy nem akarunk a másiknak rosszat. Lehet erre azt mondani, hogy ez naivitás, irrealitás, de a világ mai tendenciáit, az exponenciális növekedést és a jövőképeket figyelembe véve, összefogás és kölcsönös megértés nélkül a kis (kelet-közép-európai) országok már középtávon is kiírják magukat mint entitásokat a történelemből

– fogalmazott a Magyar Nemzetnek Gortvay István.

Forrás: Magyar Nemzet