A köznevelési törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában több ellenzéki párt is élesen bírálta az iskolarendőrség létrehozásának ötletét.
Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka “gennyedző problémaként” beszélt az iskolai erőszakról, és annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt tíz évben nem megfelelően kezelte a kormányzat ezt a problémát. Hangsúlyozta: nem lehet szó nélkül elmenni a tanárok ellen elkövetet atrocitások mellett, az elkövetőknek meg kell kapniuk büntetésüket.
Az ismertté vált esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, a látencia óriási lehet
– hangsúlyozta, majd azt a kérdést tette fel: az iskolaőrség bevezetése előtt vajon minden más eszközt kimerített-e a kormányzat és kikért-e az intézmények véleményét a lépésről.
A köznyugalom múlik azon, hogy mennyi gyerek megy adott esetben a lecsóba
– fogalmazott, hozzátéve: előbb-utóbb társadalmi robbanáshoz vezet, ha évente tízezer fiatal tűnik el az oktatási rendszerből használható tudás nélkül, korai iskolaelhagyóként.
KDNP: Fel kell lépni a pedagógusbántalmazások ellen
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan növeli az oktatásra fordított költségvetési összeget, amely idén 2149 milliárd forintot tesz ki, míg jövőre 2228 milliárd forint lesz. A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy szeptembertől teljesen ingyenessé válik a tankönyvellátás.
A célok között szerepel a köznevelési intézmények zökkenőmentes továbbműködésének megteremtése, valamint a pedagógusok védelme
– közölte.
A pedagógusbántalmazást meg kell szüntetni, szigorúan fel kell lépni ellene, az indítvány ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy az iskolarendőrséget be lehessen vonni a pedagógusok védelmében
– tette hozzá Nacsa Lőrinc.
A nemzetiségi önkormányzatok kérésére létrejön a kiegészítő nemzetiségi óvoda
– hívta fel a figyelmet.
MSZP: A módosítás kidolgozatlan
Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a javasolt módosítás kidolgozatlan. A képviselő hangsúlyozta: fel kell mérni, hogy a tanároknak a járvány alatt volt-e idejük kidolgozni a helyi kerettanterveket.
A javaslat biztosítja az ingyenes tankönyveket, de nem biztosítja a szabad tankönyvválasztást
– hívta fel a figyelmet. A szocialisták vezérszónoka egyetértett a kiegészítő nemzetiségi óvodák létrehozásával.
A pedagógusbántalmazás megszüntetése jogos törekvés, az azonban kérdéses, hogy egy rendvédelmi szervezet tagjai hogyan tudják szolgálni az iskolák oktató-nevelő munkáját
– mondta a vezérszónok.
Az MSZP meggyőződése, hogy ez a rendszer hosszú távon nem hoz megoldást; a tapasztalatok bizonyítják, hogy a rendészeti fellépés nem elegendő az iskolai erőszak visszaszorításához, inkább meg kell erősíteni a pedagógiai és az iskolapszichológusi tevékenységet
– szögezte le. Azt kérte, hogy a kormánypártok ne hozzanak betarthatatlan és rossz törvényt.
DK: Az iskolákba nem rendőrök kellenek
Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy az oktatási rendszer jobbat érdemel a jelenlegi oktatásirányításnál.
Az oktatási kormányzatból hiányzik az a képesség, hogy szembenézzen a valódi helyzettel és valódi válaszokat keressen a problémákra
– tette hozzá. A vezérszónok hangsúlyozta: frakciója egyetért a nemzetiségekre vonatkozó szabályozással. Az ingyenes tankönyvellátást féloldalasnak nevezte.
Ami ingyen van és egységes, annak általában a minősége is rossz
– indokolta kijelentését, hozzátéve: tudja, hogy sok pedagógus nem a központilag elfogadott tankönyvekből tanít.
A művészetoktatáshoz való hozzáférés csak a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára garantáltan ingyenes, a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem
– hívta fel a figyelmet.
Azzal mindenki egyetért, hogy az erőszaknak nincs helye az iskolákban, de a pedagógiai problémákat pedagógiai eszközökkel kell kezelni. Rendőri eszközökkel a bűneseteket kezelik, a diákok azonban nem bűnözők
– jelentette ki.
Nem rendőr kell az iskolákba, hanem több iskolapszichológus, gyógypedagógus és mentálhigiénés szakember
– szögezte le a politikus.
LMP: Pozitív az SNI-s diákok részvétele a művészeti oktatásban
Ungár Péter (LMP) pozitívnak nevezte, hogy a sajátos nevelési igényű diákok részt vehetnek a művészeti oktatásban. Azt azonban bírálatként mondta, hogy a magyar megyék kétharmadában nincsenek meg az ilyen diákok oktatásához szükséges feltételek.
Amíg nem fizetik meg azokat, akik ezt az oktatást végzik, addig nem lehet elérni a kívánt eredményt
– tette hozzá.
A művészetterápia mellett hasonlóan nagy teret nyert az SNI-s gyerekek oktatásában az állatterápia
– hangsúlyozta Ungár Péter.
Párbeszéd: Az iskolában nincs helye erőszaknak
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta: nagy örömmel támogatnák az iskolai erőszak csökkentését célzó kormányzati erőfeszítéseket, de “az iskolarendőrséges kampányelem” nem tekinthető ilyennek, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot. Hangsúlyozta: az iskolában, sőt a társadalom semelyik részében nincs helye az erőszaknak, de a mostani előterjesztés az iskolai erőszak problémáját egy teljesen alkalmatlan eszközzel oldaná meg.
Illeszkedik viszont a javaslat a Fidesz áldozathibáztató, kirekesztő, sokszor rasszista felhangú kampányába
– jegyezte meg. Szerinte ha a kormány csökkenteni szeretné az iskolai erőszak intenzitását, akkor érdemes lenne magán kezdenie: kommunikációjában csökkentse az erőszakot. A kriminalizálás helyett a pedagógiai eszköztár erősítését, a pedagógusok képzését javasolta. Sürgette az önálló oktatási minisztérium felállítását, illetve a tanárok tisztességes megfizetését.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS