Pista, Jerikó, Csendőr és Ábránd, három őshonos magyar csődör és egy angol telivér nagy útra indult csütörtökön a Hortobágyról, azzal a küldetéssel, hogy újraélesszék a lótartást, egységesítsék az állatállományt Erdélyben. A Kató Béla, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspökének kezdeményezésére létrejött génfrissítés révén a négy hibátlan, megnyerő küllemű fedezőmén két évig a Kolozs megyei Tordán és Magyarfenesen, valamint a Hargita megyei Gyergyószárhegyen és Gyergyóremetén teljesít majd nemes génjeiket átörökítő szolgálatot, majd új lovak érkeznek helyükre az állomány további frissítése céljából. Az ünnepélyes búcsúztatás alkalmával Nagy István agrárminiszter portálunknak úgy fogalmazott: “a mai nap számon lesz tartva, mint az a dátum, amikor az erdélyi lóállomány minőségi átalakítása megkezdődik”.
Dús esővel, de mégsem szomorúsággal búcsúztatták a hortobágyi Máta majorból, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. telepéről azt a négy csődört, akik csütörtökön indultak útnak Erdélybe. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége által felkért szakemberek négy, hibátlan, megnyerő küllemű mént választottak ki az erdélyi magyar gazdaságok számára, azzal a feladattal, hogy új lökést adjanak a lótenyésztésnek. A felajánlott mének fedeztetésre használhatók, amellett, hogy népszerűsítik a magyar őshonos fajtákat. A négy mént fogadó, négy különböző, magyar tulajdonú gazdaság kiválasztásánál szempont volt, hogy földrajzi elhelyezkedésüknél fogva minél több erdélyi tenyésztő és tartó számára elérhetők legyenek.
Ősmagyar fajták a jövőért
Jerikó, a hidegvérű muraközi mén az Őrségi Nemzeti Parkból a Kolozs megyei Tordára kerül, a védett, őshonos nóniusz, Csendőr a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből ugyancsak Kolozs megyébe, Magyarfenesre teszi át lakhelyét. A Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta képviselője, Néva (használati nevén Pista), egy furioso north star, ismertebb nevén mezőhegyesi félvér a Hargita megyei Gyergyószárhegyre megy, és szintúgy Hargita megyében, Gyergyóremetén ad új lendületet az erdélyi lótenyésztésnek egy – a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok által tenyésztett – angol telivér, Ábránd.
Számon lesz tartva ez a dátum a magyar lótenyésztésben
Történelmet csinálunk a magyar lótenyésztésben – jelentette ki portálunk kérdésére Nagy István, agrárminiszter, aki hangsúlyozta: a mai nap számon lesz tartva, mint az a dátum, amikor az erdélyi lóállomány minőségi átalakítása megkezdődik. Felidézte: Kató Béla, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspökének kezdeményezésére valósul meg a program, aki “népének nagy őrzőjeként” figyelemmel kíséri a helyiek mindennapjait. Látva azt, hogy rendkívül sokrétű, különböző minőségű lovakat hajtanak Erdélyben, kezdeményezte, hogy a minőségjavítás céljából helyezzenek ki Magyarországról tenyészlovakat, amelyhez az Agrárminisztérium készséggel nyújtott segítséget. Nagy István elmondta: a tervek szerint a csütörtökön útjukra induló mének két évig maradnak új helyükön, majd újak kerülnek a helyükre, így forgatva, tovább frissítve az új állományt. Az agrárminiszter kitért arra, hogy a muraközi hidegvérű ló kifejezetten a nehéz munkára, dimbes-dombos területre alkalmas, míg a hortobágyi nóniusz egy sokoldalúbb fajta, amely öles járásával gyorsan képes bejárni az ottani mezőket. A mezőhegyesi félvér egy sportló, amely azt a nemesítést tudja elvégezni, amelynek révén gyorsabbak, arányosabbak lehetnek az újonnan született csikók. Kiemelte: a lótenyésztés talpköve, az angol telivér már bizonyította értékeit a világ és Magyarország lótenyésztésében; ezzel a küldetéssel indul Erdélybe is. Az agrárminiszter hozzátette: arra számítanak, hogy a sokrétű, különböző minőségű lóállomány egységesedik, minősége javulni tud már egy évtizeden belül is. Úgy vélte,
az erdélyi gazdák méltán lesznek büszkék lesznek azokra a lovakra, amelyek a magyarországi csődöröktől származnak majd.
A magyar ember és a ló történelmileg összetartozik
Nagy István úgy vélte, Erdélyben népszerű és elterjedt a lóhasználat, a mezőgazdasági felhasználásuk is igen sokrétű. Erdély magyarjai hajtják, használják a lovat, a vérükben van a tenyésztés, ezért a jobb minőségű lovak révén ezt a hagyományt támogatja az Agrárminisztérium ezzel a kezdeményezéssel, a magasabb szintre emelés lehetőségével. Hozzátette: Magyarországon is megfigyelhetőek a pozitív változások, egyre többen tartanak lovat, ezért is kell azon dolgozni, hogy az iskolai lovagoltatásra szélesebb körben is lehetőség nyíljon. Kiemelte: a Kecskeméten létrehozott módszertani központ éppen az iskolai lovagoltatás elterjedését szolgálja. Úgy fogalmazott,
a magyar ember és a ló történelmileg is összetartozik, a génjeinkben hordozzuk a ló szeretetét, ezért mindent elkövetünk, hogy éltessük ezt a hagyományt.
Vezetőkép: Fekete István/AM
Bárdos Csaba Péter
2020-07-23 at 13:11
Csendőr már megkezdte nemesítési tevékenységét, három kancát fedezett sikeresen. Csodálatos munkát végeztek a hortobágyi tenyésztők, remélem nemsokára kiváló eredményeket elérő nóniusz versenylovakat láthatunk az európai lóversenyeken. Itt is köszönjük a lehetőséget, hogy ennek a programnak részesei lehetünk.
János
2020-07-06 at 15:45
Ló és ember összeforrt száguldása =
S Z A B A D S Á G
Ilyen a magyar lélek. (•ᴗ•)❤
Susánszky Mátyás
2020-06-14 at 00:30
Akkor tegyünk rendet. Én óriási eredménynek tartom azt, hogy Kárpát-medencei magyarságról egyáltalán beszélünk. Mind kulturális, mind gazdasági értelemben. Hogy ez a közösség most milyen távolságokat és mélységeket képes átfogni, arra ez a cikk, illetve főleg ez a kezdeményezés, igyekszik rámutatni. Hogy még ilyen marginális témában is, mint a magyar lófajták szaporítása, a vérfrissítés kérdése még itt is megvalósul. Ezt figyelemfelkeltő címmel kell “legdugni az olvasók torkán”, hiszen ez a kezdeményezés messze túlmutat, az amúgy nagyszerű lótenyésztési magyar magyományokon, és túlmutat magukon az amúgy nagyszerű lovakon. Azt mutatja, hogy már kicsiben is itt tartunk. Hogy ilyen szinten is beszélhetünk, ilyen szinten is megvalósul a Kárpát-medence magyar összefogása, együvé tartozása. Nyilván lényeges, milyen lovakról van szó, bár védett magyar fajtákról beszélünk. De, csak kérdem Önt, mennyiben ad hozzá a szerintem felesleges kritika, a valódi lényeg megértéséhez. Amiről valójában ez a kezdeményezés, és nyomában ez a cikk is szól. Ha vitára kelnék, az azokkal szemben esne meg, akik a fővárosi bőrfotelben még ezt a gesztust is valamiféle nacionalista húzásnak degradálnák. Utóbb azt mondom, sajnálom, hogy nem volt jelen, hiszen valóban kulturális magyar terünk kiterjesztése zajlott, zajlik itt. A lovak révén. Egyszóval okoskodni lehet, de tény, hogy hosszú idő eltelével a ma magyarsága, ameddig nemzeti kormánya van, gondot fordít még ilyen kevésbé központi kérdéseknek is, minthogy magyar lófajták adjanak új genetikai lendületet a lótartásnak Erdélyben. Érti -e?
Namond
2020-06-11 at 22:26
Ugyan már!
Hazug, blikfangos cím, minden valóság alap nélkül.
Csendőr, ránézésre egy arabs félvér vagy negyedvér, a többi pedig nóniusz.
Igen szép lovak, de nem őshonosak, olyan Magyarországon nincs, talán Kárpátalján.
Bár, a DNS állományuk bizonyára kinyerhető a régészeti leletekből.
Azonban a beköltöző kunok hoztak magukkal arab lovakat, mint a leletek tanúsítják.
Susánszky Mátyás
2020-06-11 at 23:26
Csendőr egy nóniusz, első ránézésre is. A többiek meg nem azok. Első ránézésre sem. A cím nem hazug, de mindig van néhány besavanyodott, unalmas troll, aki a valóságot próbálja meghazudtolni. Én meg ott voltam, megírtam, ahogy a valóságban van.
Namond
2020-06-11 at 23:56
Aha, Őshonosak ha egy lelkes, nem besavanyodott, fantázia dús, érdekesen jó tollú újságíró jobban tudja.
Csendőr, arabs módra elég kosorrúnak tűnik, de lehet tévedek.
Szerintem a nóniusz fajta kb 100 éves tenyésztése főként arabs és arabs származású lovakon alapul, bár Nonius 1 normandiai hidegvérű mén ló volt.
A tenyésztésre használt kancák közül egy sem volt magyar fajta vagy erdélyi telivér.
Na és a többi milyen fajta ha nem nóniusz?
Amúgy maga törölte ki demokratikus sértődöttségében első, e tárgyban közel azonos szöveggel írt, bejegyzésem?
Susánszky Mátyás
2020-06-12 at 06:43
Nekem nyilván drágább az időm, hogy mindenféle hozzászólásokat töröljek, de nyilván olyat írthatott, ami nem fér már el a PS felületén. A cikkben benne van, milyen fajta lovakról van szó, csak maga nyilván nem olvas értően. És magának én Ön vagyok.
Namond
2020-06-12 at 10:08
Rendben, legyen Ön maga.
Hogy ebben segítsem ÉN, a troll javaslom, indítson cikk sorozatot illetve kampányt; a honfoglalók és a helyben talált lakosság, a később beköltözött besenyők és kunok, jászok településein talált:
– állati maradványokból a DNS kinyerésére és egyféle bankként tárolására,
– a kinyert DNS felhasználásával az őshonos vad és háziasított állatok reprodukálására és állatkerti bemutatására a miocén kori Pannon tenger életterének bemutatása helyett.
Amúgy tudta, hogy a magyar fejedelemségnek és királyságnak nagy exportja volt nem csak nemesfémből, sóból, gabonából és borból, de élő állatokból is, KIVÉVE a lovakat.
Hogy a magyar lovak exportját I. István királyi rendelete tiltotta, kb II. Andrásig?
Mikor is a király Szentföldi túrái miatt ez a rendelkezés okafogyottá vált (bár nem tudok visszavonásáról)?
Bárdos Csaba Péter
2020-07-23 at 13:56
Like
Bárdos Csaba Péter
2020-07-23 at 13:59
Susánszky Mátyásnak
P.S.
2020-06-11 at 20:54
Trianon után Dr. Plósz Béla professzor szervezte újjá a magyar lótenyésztést. Most 100 év múlva megkezdjük az Erdélyi lovak vérfrissítését.
Nagyszerű!
Füge
2020-06-11 at 18:33
Kb 10 éve voltam egy Eu-s pénzből épült “lovas tanyán” Snagov városa mellet (Bukaresttől úgy 15-20 Km. Itt a “telep” vezetője előadta a “történelmet” mely alapján a “román nemzet” az európai lovas kultúra őse, majd folytatta az “előadását”, hogy a kiállított modelleken is látható cölöpökön lévő házakban éltek ezen “ősök” a gyakori vízszint emelkedések miatt. Mind ez a Duna deltában volt, onnan származik, innen indult a el a lovas kultúra. —Akkor mi van?— A lovak úsztak, vagy mi? Nem tudtam végighallgatni a sok hazudozást, többen diplomatikusan kiosontunk a helységből.
Miért is írom ezt? Mert hamarosan hallani fogjuk a románoktól, hogy ezen lovak az “ősi román” leszármazottak….
hivő
2020-06-11 at 18:53
Ilyet én Prágábam hallottam.
Ott van kiállitva a várban,a Kolozsvári
testvérek bronz szobra amin
akkor még a nevük sem szerepelt,sem
hogy mikor készült és hol.
Irysz
2020-06-11 at 15:09
“ezért is kell azon dolgozni, hogy az iskolai lovagoltatásra szélesebb körben is lehetőség nyíljon. Kiemelte: a Kecskeméten létrehozott módszertani központ éppen az iskolai lovagoltatás elterjedését szolgálja. ”
A VIII. kerületi Palotanegyedben le kellett volna végre bontani
a volt rádióépületet (az összes üveg és betonkócerájt), és a helyébe visszaépíteni a Nemzeti Lovardát.
http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/images/budapest/8-palotanegyed/fortepan_82389.jpg
Még nem késő.
😀
Gáspár Anette
2020-06-11 at 14:57
“két évig a Kolozs megyei Tordán és Magyarfenesen, valamint a Hargita megyei Gyergyószárhegyen és Gyergyóremetén teljesít majd nemes génjeiket átörökítő szolgálatot”
Na, nemesvérrel munkára fel!
:DDD
Szép nevük van
2020-06-11 at 14:55
Pista, Jerikó, Csendőr és Ábránd, három őshonos magyar csődör
khm
2020-06-11 at 14:53
Istenem,de szépek.
ViAM
2020-06-11 at 14:19
Jó rájuk nézni. Csendőrőn látszik, hogy pillanatok alatt “rendbe teszi” Erdély lóállományát. Sok sikert!
Kálmán a mezőről
2020-06-11 at 14:07
Ejnye Mátyás, kajánkodunk, kajánkodunk?